Síparadicsom

A Négysáncverseny utolsó állomásán is meggyőző győzelmet aratott Peter Prevc, aki ezzel szinte tökéletes turnét zárt (azért csak szinte, mert Oberstdorfban pechje volt a széllel, így ott csak 3. lett), és kétséget sem hagyott afelől, hogy jelenleg ő a mezőny legjobbja. A szlovén legközelebbi üldözője ezúttal is Severin Freund volt, akinek azonban ma is be kellett érnie a 2. hellyel, míg a dobogó 3. fokára, az összetettben is „bronzérmet” érő teljesítménnyel Michael Hayböck állhatott fel.

A napi győzelmen kérdésén kívül az egyetlen igazán nyitott kérdés az idei Négysáncverseny bischofshofeni záróversenyét illetően az volt, hogy vajon Kenneth Gangnes meg tudja-e őrizni az összetett 3. helyét a Michael Hayböckkel szemben, közöttük ugyanis mindössze 1,8 pont volt csak az differencia 6 ugrás után, ami valóban egy szoros meccset sejtetett, ráadásul előzetesen mindketten jól ugrottak az edzésen is. Az 1. és a 2. hely sorsa viszont már eldöntöttnek látszott, hiszen az éllovas Peter Prevc előnye csaknem 20 pont volt Severin Freund előtt, aki hasonló előnnyel őrizte az „ezüstérmes” pozíciót Gangnesszel szemben, ami lényegében azt jelentette, hogy ha nem hibázik egyikük sem, akkor nem változik a sorrend.

Freund számára ráadásul nem feltétlenül a legjobb előjelekkel indult az itteni verseny, hiszen még mindig érzett némi fájdalmat az innsbrucki próbasorozat során elszenvedett bukása után, így az edzést és a kvalifikációt fel is áldozta a regenerálódás oltárán, ami azt jelentette, hogy az első sorozatban a kvaliban győztes Gangnesszel került szembe.

Maga a verseny szinte kifogástalan körülmények között vette kezdetét, minimális hátszél fújt csak mindössze, amihez a zsűri a 15-ös beülőt választotta az első sorozatban. Az első K-pont feletti ugrást Anders Fannemeltől (125,5 m 21.) láttuk, aki fél méterrel repült túl az első piros vonalon, majd nem sokkal később az egymás ellen ugró Jurij Tepes (18.) és Andreas Wank (16.) is egyaránt 126 méternél landolt, végül a jobb stíluspontjainak köszönhetően a német ment tovább egyenes ágon, és vette át egy időre a vezetést (később a legjobb vesztesek között a szlovén is továbbment).

Közben egyébként Kamil Stochot (121 m 33.) is láthattuk, ám a lengyel olimpai bajnok hiába ment el az innsbrucki futam utáni napon még külön Ramsauba készülni, ez sem hozott számra különösebb formajavulást, olyannyira, hogy ki is kapott Jan Matura (123 m 23.) ellenében, és nem lennénk meglepve, ha számára most egy hosszabb kihagyás következne, az legalábbis már biztos, hogy a hétvégén Willingenben nem lesz ott.

A verseny persze folyt tovább és sokat nem is kellett várnunk a következő jó kísérletre, Daniel André Tande (13.) ugyanis 127 métert ugrott, amivel bejött az első helyre, de nem állt ott sokáig, ugyanis honfitársa, Andreas Stjernen (128 m 12.) nem sokkal ezután egy méterrel túlszárnyalta kísérletét.

A 130 méteres határt elsőként Daiki Ito (130,5m 8.) tudta áttörni, majd ugyanez sikerült Simon Ammannak (7.) is, aki egészen 136 méterig vitorlázott, jóllehet a talajfogása ezúttal is páros lábas lett, amivel néhány értékes pontot eldobott, ám ezzel együtt is át tudta venni a vezetést.

Ezt követően Freitag (15.) ugrott 129, majd Domen Prevc (9.) 132 métert, amivel mindketten ott voltak az Ammann mögötti üldözőbolyban, majd Stefan Kraft (4.) mutatott be egy 136 méteres repülést, és mivel neki a talajfogása is rendben volt, így át is vette a vezetést Ammanntól. Pedig a hazai sáncán versenyző (ekkor még) turné-címvédő nem a legjobb előjelekkel vágott neki a versenynek, ugyanis a próbasorozatban nagyot hibázott az elugrásánál, és kevésen múlott, hogy nem lett bukás belőle, ám a jelek szerint sokáig nem tartott, amíg túltette magát a dolgon.

Kraft után Joachim Hauertől (130 m 11.) láttuk a következő 130-as repülést, majd honfitársa, Johann André Forfang (5.) repült 135,5 métert és jött be vele az érkezésnél történő kisebb megbillenés ellenére a 2. helyre. Ezzel szemben Roman Koudelka (127 m 13.), majd rögtön utána Noriaki Kasai (129 m 10.) is elmaradt valamelyest attól a távolságtól, ami ahhoz kellett volna, hogy az elejéből várják a folytatást, sőt a selejtezőben ugyancsak jól ugró Andreas Wellinger (17.) is csak 124,5 méterig jutott ezúttal, amit csak részben magyarázott, hogy ekkor átmenetileg kicsit megélénkült a hátszél.

Michael Hayböck (3.) ugyanakkor megmutatta, hogy ilyen körülmények között is lehet nagyot ugrani, hiszen 134 méterig repült, ami a kompenzációval együtt elég is volt a pillanatnyi elsőséghez. Pillanatnyi, hiszen érkezett Peter Prevc (1.), aki a mostanában megszokott utolérhetetlen formáját hozta, és 139 méterrel bejött az első helyre. Közvetlenül ezután érkezett Severin Freund (2.), akinek Prevc iménti ugrása még inkább minimálisra csökkentette az esélyeit egy esetleges összetettbeli fordításra, ám ettől függetlenül ő is kitett magáért, ugyanis 136 métert ugrott, amivel 6,2 ponttal Prevc mögé, a 2. helyre érkezett meg. Ezzel pedig KO-párharcban le is győzte Kenneth Gangnest (5.), aki bár nem ugrott rosszat (131,5 m), ezúttal nem járt olyan magasságokban, mint az edzések során, amikor még úgy tűnt, hogy a versenyen akár Prevcet is megszorongathatja. Ezzel együtt lucky looserként természetesen ő is bejutott a második körbe, az viszont, hogy kikapott többek között Hayböcktől is, azt jelentette, hogy a Négysáncverseny összetettjében 4 ponttal az osztráké volt már ekkor a 3. pozíció.

Az első sorozat eredménye

A szélviszonyok a második sorozatra sem változtak jelentősen, a zsűri viszont változtatott és a 15-ös helyett, immár a 16-os kapuból indította a versenyzőket, ami a legtöbbeknek jó esélyt adott arra, hogy javítsanak az első ugrás során elért távolságon. Az első tízes csoport után Anders Fannemel (131 m 18.) állt az élen Anze Laniseket (129 m 20.) és Manuel Fettnert (127 m 23.) megelőzve, ám nem sokat kellett várni arra, hogy ez változzon, ugyanis érkezett a 20. helyről Jakub Janda (12.), aki egészen 134,5 méterig vitorlázott, ezzel pedig természetesen át is vette a vezetést.

Az ugrása ráadásul olyannyira jól sikerült, hogy a közvetlenül utána érkezők nem is igen tudták megközelíteni, bár Vincent Descombes Sevoie (132 m 16.) és Andreas Wellinger (129 m 15.) még egészen közel jártak hozzá. Megelőzni viszont csak a 15. helyről érkező Richard Freitagnak (11.) sikerült az egykori cseh világkupa-győztest, aki ezzel a legjobbakat megelőző rövid szünetig meg is tudta őrizni az elsőséget, tekintve, hogy őt követően Tande (124 m 21.), Koudelka (127,5 m 14.), Stjernen (128 m 13.) és Hauer (125,5 m 19.) sem ugrott különösebben nagyot.

A második sorozatot a tízedik helyről kezdő Noriaki Kasai (9.) viszont egy 131 méteres ugrással már megszerezte a vezetést, igaz az utána érkező Domen Prevc (6.) rögtön át is vette tőle egy egészen jól sikerült, 135,5 méteres repülésnek köszönhetően. Ezután Daiki Ito (10.) következett, aki viszont 130 méterrel csak a 3. helyre tudott bejönni, majd Simon Ammann (132 m 8.) volt soron, akit a svájci szövetségi kapitány, Pipo Schödler a 15-ös beülőbe hozott le, ami a Siminél általában kritikusnak számító landolás szempontjából nem tűnt rossz ötletnek, ám Ammann végül egy méterrel elmaradt a zsűritávolság 95%-tól, ami mellett már megkaphatta volna az alacsonyabb beülőért járó pluszpontokat, így végülis csak a 2. helyre tudott beférni.

Az őt követő Forfang (7.) ezt aztán rögtön el is vette tőle, igaz, az ifjabb Prevcre ő sem tudott veszélyes lenni, ugyanis láthatóan elkésve az elugrást csak 129,5 méterig jutott. Kenneth Gangnes (5.) viszont egészen más szinten repült, hiszen 137 méternél landolt, ráadásul úgy, hogy néhány pluszpont reményében Alexander Stöckl őt is lejjebb hozta egy beülővel, így az nem volt kérdés, hogy átveszi-e a vezetést, az már inkább, hogy vajon ez az ugrás elég-e az összetett 3. hely megszerzéséhez Hayböckkel szemben.

Előbb viszont még egy másik osztrák, Stefan Kraft (4.) volt soron, aki egy 138 méteres ugrással hamar át is vette a vezetést, bebiztosítva ezzel a hazai dobogót a versenyen, majd jöhetett a már említett Hayböck (3.), aki viszont nem adta alább 139 méternél, így hamar leváltotta Kraftot az első helyen.

Ennél előrébb viszont már nem jutottak az osztrákok ezen az estén, ugyanis Severin Freund (141 m 2.), és Peter Prevc (1.) sem hibázta el a második ugrását, mi több mindketten a zsűritávolság fölé kerültek, Prevc 142,5 méteres repülése pedig összességében is a leghosszabb volt a versenyen, méltó megkoronázásaként egy számára mindenképpen csodálatos másfél hétnek.

Prevc ugyanis amellett, hogy idei 6., pályafutása során pedig a 12. futamgyőzelmét aratta, rekordpontszámmal (1139,4 pont) az elmúlt néhány év legegyértelműbb győzelmét szerezte a Négysáncversenyen. Nem ez volt ugyan az első sikere nagy versenyen, hiszen többszörös olimpiai és világbajnoki érmes volt már ezelőtt is, ám nyernie (a kevésbé rangos sírepülő világkupát leszámítva) ilyen szinten eleddig még nem sikerült, így aztán a további pályafutása szempontjából is meghatározó lehet, hogy 23 eszetendősen végre megszerezte első igazán nagy trófeáját.

Prevc teljesítményéről egyébként sokat elmond, hogy a 2. helyet megszerző Severin Freundot is alapvetően csak dicsérni lehet, hiszen alighanem mindent kihozott magából ezen a négysáncon, messze-messze felülmúlva a korábbi évek csalódást keltő szerepléseit, és ha Prevcet ezúttal nem is tudta elkapni (nehezen is lehetett volna), hasonló magabiztossággal szerezte meg az összetett 2. helyét.

A dobogó 3. fokára pedig végül a versenyhez hasonlóan az összetettben is Michael Hayböck állhatott fel, aki ezzel valamelyest azért szépített az osztrákok az elmúlt évek sikerszériájához képest szerényebb eredménysorán. Elő lehetne keresni, hogy mikor fordult utoljára elő, hogy nem nyertek egy fordulót sem (egyébként 2006-ban), de hát erre lehet mondani, hogy egyszer még az olyan nagyszerű sorozatok is véget érnek, mint a sógorok 7-éves összetett veretlensége. Ezzel együtt az osztrák „cápa”, aki a nevéből (a „Hai” ugye németül cápát jelent) alkotta meg és festette a sisakjára ezt a kabalát, a tavalyi összetett 2. után az idei 3. hellyel sem szégyenkezhet, és jó formában készülhet az évad további részére.

Részletes eredmények

Négysáncverseny

VK összetett

Nemzetek kupája

Erre egyébként nem is kell különösebben sokat várni, hiszen a hétvégén Willingenben már jön a folytatás, hogy aztán egy héttel később már jön is az újabb szezon-csúcspont a kulmi sírepülő világbajnoksággal. Unatkozni tehát eztán sem fogunk!