Egy héttel azt követően, hogy a világbajnokságot is így fejeztük be ismét egy csapatverseny szerepelt a programban immár a világkupa-sorozatban, amely ezzel a lahti hévégével érkezett el a záró szakaszához. Ami a győztes kilétét illeti, az egy héttel ezelőtti helyzethez képest sok minden nem változott, hiszen a győztes csapaton ne változtass elvet alkalmazó Norvégia magabiztosan söpörte be ismét az elsőséget, ellenben a dobogóra ezúttal két olyan csapat állhatott fel melléjük, akiknek ez Falunban nem sikerült, hiszen a 2. helyet Németország, a 3-at pedig Japán szerezte meg.

Elég nehézkesen indult egyébként a verseny, ugyanis igencsak szeles idő fogadta kora este a mezőnyt Finnországban, ami miatt a próbasorozatot törölni is kellett, és eleinte a verseny is elég akadozva haladt, bár kétségtelen tény, hogy minden rossz előjel ellenére időben útjára indíthatta a zsűri a küzdelmet.

A friss világbajnok norvégok már az első csoport után magukhoz ragadták a vezetést (igaz egyelőre csak ideiglenesen), hiszen Anders Bardal 127,5 méteres ugrásával ők nyitottak az élen, 2 tizeddel megelőzve a Piotr Zyla (124 m) által képviselt lengyeleket és a Richard Freitag (123,5 m) révén még mindig mindössze 6 tizeddel lemaradó németeket. Mögöttük a negyedik helyen Schlierenzauer hozta az osztrákokat egy 123,5 méteres kísérlettel, majd a Jarkko Määttä (120 m) révén meglepően jól kezdő finnek és a japánok (Shohei Tochimoto 117,5 m) következtek az 5-6. helyen.

Ezt követően viszont változott kicsit a kép, ugyanis a második embereket követően már a lengyelek vezettek Klemens Muranka erős hátszélben végrehajtott 118 méteres ugrásával, míg mögöttük Németország (Marinus Kraus 121 m) és Norvégia (Anders Jacobsen 119 m) következett a 2-3. pozícióban. Eközben 4. helyre a japánok (Taku Takeuchi 112,5 m) jöttek fel megelőzve a magukat még mindig jól tartó házigazdákat (Harri Olli 110,5 m), az osztrákok esélye idejekorán elszállni látszott a jó eredményre, ugyanis Manuel Poppinger csak 92 méterig jutott, amivel pillanatnyilag több, mint 50 pont hátránnyal csak a kieső 9. helyen tanyáztak.

A harmadik csoport után ismét Norvégia vezette a mezőnyt köszönhetően Anders Fannemel 121,5 méteres repülésének, no meg annak, hogy a lengyeleknél Jan Ziobro csak 115,5 méterig jutott, így még a németek is eléjük tudtak kerülni, akiknél Markus Eisenbichler 121 métert repült. Eközben a japánok stabilan tartották a 4. helyüket Daiki Ito 122 méteres ugrásával, az 5. helyen viszont már a szlovénok következtek, megelőzve a kieső helyről gyorsan előrébb kerülő osztrákokat (Hayböck 118 m), ugyanis a házigazdáknál Janne Ahonen egy komolyabb megbillenést követően már 81 méternél földet ért, így a biztató kezdés ellenére csak a 10. helyen álltak a finnek, amely helyzetből már a továbbjutáshoz is egy kisebb varázslatra lett volna szükség.

Ami viszont a mezőny elejét illeti, a negyedik kör után ismét változott a kép, miután Severin Freund 127,5 méterrel jócskán túlugrotta Rune Veltát (119,5 m), így a szünetre már 2,1 pontos német vezetés mellett mentünk. Mögöttük egyébként Kamil Stoch 124 méteres kísérletének köszönhetően a lengyelek sem voltak nagyon leszakadva, hiszen még ők is 10 ponton belül voltak az éllovastól, sőt a japánok (Kasai 125,5 m) is csak további 3,8 ponttal voltak mögöttük, így még abszolút izgalmas csata ígérkezett az érmekért.

Ellenben az osztrákoknak ilyen reményeik ezen a ponton nem nagyon lehettek, hiszen Stefan Kraft 131 méteres repülése is csak arra volt jó nekik, hogy egyetlen tizeddel megelőzve a szlovénokat feljöjjenek az 5. helyre. A maradék két továbbjutó helyet nagyjából a papírforma szerint a csehek és az oroszok szerezték meg, csalódásra – főleg a hazaiak körében – inkább a kiesők listáját vezető finnek szereplése okozott, akiket Lauri Asikainen 116,5 métere sem mentett meg a korai búcsútól. Mögöttük, csak a rend kedvéért a 10-12. helyen a francia, a koreai és az amerikai csapat osztozott, de tegyük hozzá, hogy az ő kiesésük igazán nagy felhördülést aligha keltett.

Az első sorozat eredménye

A második sorozat elején a norvégok ismételten magukhoz ragadták a kezdeményezést, miután Anders Bardal ezúttal 129,5 méterig szárnyalt, de jól ugrott Piot Zyla is, aki az őt jócskán megfújó hátszél ellenére is 128 métert repült, amivel a lengyelek feljöttek a 2. helyre, míg az eddig vezető németek csak a 3. helyen álltak Richard Freitag 124 méteres ugrását követően. A japánok eközben továbbra is tartották a 4. helyüket, még azzal együtt is, hogy a lemaradásuk igencsak megnőtt a vezető trióhoz képest, miután Tochimoto csak 110,5 méterig jutott, sőt ezen a ponton még inkább az őket 5,5 pontra megközelítő osztrákok (Schlierenzauer 124 m) is reménykedhettek talán egy kicsit abban, hogy hátha sikerül előrébb lépniük még egy pozíciót.

Na de nézzük egyelőre az élmezőnyt, ahol a második embereket követően nem változott a sorrend, Jacobsen egy 124,5 méteres kísérlettel hozta a norvégokat az első helyen, míg Klemens Muranka 123,5 méterig repülve őrizte a lengyelek 2. helyét a német csapat (Kraus 120,5 m) előtt. Mi több, a japánok is stabilizálták egy kicsit a helyzetüket az osztrákokkal szemben, miután Takuechi 123,5 méterig repült a sógoroknál továbbra is kicsit lefelé kilógó Poppinger 119 méterével szemben.

Egy körrel később félig-meddig már zsebben érezhették a norvég szurkolók a győzelmet Anders Fannemel 127,5 méteres repülésének köszönhetően, amelyre egyik riválisuktól sem érkezett igazán ütős válasz, lévén a lengyeleknél Ziobro mindössze 112,5 míg Eisenbichler is csak 122,5 méterig jutott. Ez egyébként különösen a lengyeleknek került sokba, akik így hirtelen csak a 4. helyen találták magukat, köszönhetően a Daiki Ito (128 m) révén a bronzérmes pozícióba felkapaszkodó japánoknak. Mindazonáltal a különbségek nem voltak igazán nagyok ebben a hármasfogatban, így az utolsó kör előtt még a német, a japán és a lengyel csapat is bízhatott valamelyest a dobogóban, ellentétben az 5. helyezett osztrákokkal (Hayböck 126 m), akiknek ekkor szinte már betonbiztosnak látszott az 5. helye.

Jöhetett tehát a finálé, amelyben (hogy az izgalmasabb részénél kezdjük) hamar szertefoszlottak a sokáig jól álló lengyelek érmes reményei, miután befejező emberként Stoch is csak 119 méterig jutott, ami sejthető volt, hogy kevés lesz az üdvösséghez. Az is lett, miután előbb Noriaki Kasai biztosította be a japánok dobogóját egy 126 méteres kísérlettel, majd Freund hozta az ezüstöt a németeknek egy 125 méteres ugrással. Nem változott tehát már a sorrend a dobogón, és persze nem változott az élen sem, hiszen Velta 123 méteres ugrása bőven elég volt ahhoz, hogy a norvégok bezsebeljék a megérdemelt győzelmet, amivel egyébként talán még a nemzetek kupájáért is indíthatnak egy utolsó támadást a vezető németekkel szemben.

Ami a továbbiakat illeti, bár Kraft 120,5 méteres ugrása így a végén nem volt igazán átütő, az 5. helyet azért megőrizték az osztrákok a ma teljesen „sótlan” szlovénok előtt, akiken még az sem segített érdemben, hogy Peter Prevc egy 124 és egy 129,5 méteres kísérlettel a legerősebb egyéni teljesítmény az övék volt ma, maradtak végig amolyan magányos farkasként a 6. helyen, elvégre a 7. cseheket és a 8. oroszokat azért ők is biztosan múlták felül.

Részletes eredmények

Nemzetek kupája

Ami a továbbiakat illeti, holnap egy egyéni verseny következik Lahtiban, amivel tulajdonképpen igazán megkezdődik a szezon hajrája, amely még messze nincs lefutva, hiszen hiába van már csak bő két hét hátra az idényből, az előttünk álló bő egy hétbe például 5 versenyt is bezsúfoltak a szervezők, így még alighanem bőven várnak ránk izgalmak a nagy kristálygömb sorsát illetően is.

Kommentek: 0 komment

comments powered by Disqus

Követők

Síparadicsom bendzsi98 adammalysza repens GeoCucc McDave contador96 zbigniew gabesz19 Neuner 79 contador1996 realniku

Elérhetőségünk