AJÁNLÓ
 
18:51
2015. 01. 02.
Miután a Világkupa és a Világbajnokság legfontosabb eseményeit részletekbe menőleg már...
A bejegyzés folyatódik
 
18:51
2015. 01. 02.
Múlt vasárnap Planicán lezárult a 2016/17-es síugró szezon, amely változatos versenyeket,...
A bejegyzés folyatódik
 
18:51
2015. 01. 02.
Négy remek sírepülővel felállva sima győzelmet aratott Norvégia a planicai csapatversenyen....
A bejegyzés folyatódik
 
18:51
2015. 01. 02.
Mindössze 31 pontos előnnyel várhatta a planicai szezonzárót Stefan Kraft, de pénteki...
A bejegyzés folyatódik
 
18:51
2015. 01. 02.
A fináléhoz érkezett a 2016/17-es síugró szezon, az utolsó hétvégén, híven a hagyományokhoz,...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Az oberstdorfi verseny után kíváncsian várta mindenki tovább folytatódik-e az osztrákok dominanciája a következő helyszínen, Garmischban is. Az osztrákok most is jók voltak, de kimagasló teljesítményt a norvégok két ugrója, Anders Jacobsen és Rune Velta ért el, kik közül előbbi magabiztosan győzte le a Négysánc aranyért versengő favoritokat. Simon Ammann végzett a második helyen régi önmagát idézve, aki már tét nélkül versenyezhet tovább az oberstdorfi bukása miatt. Bronzérmével Peter Prevc szorosabbá tette a Négysánc összetett állását és 1,1 pontra megközelítve az éllovas Kraftot bejelentkezett az összetett győzelemért!

Az újévi verseny végeredménye nem kis meglepetést hozott Garmisch-Partenkirchenben! Azok a norvégok, akik közül csak Anders Fannemel volt top10-es (6. helyen végzett Oberstdorfban), most ketten is a top5-ös helyezést értek el, és ami a legfontosabb, a győzelmet is elorozták az osztrákok elől! Anders Jacobsen öröme határtalan volt a garmischi győzelme után. Hosszú utat járt be 2013 márciusa óta, amikor is a planicai finálén 218 m.-es ugrását nem tudta megfogni, egy óriásit bukott, melynek következménye egy ínszalagszakadás lett a jobb térdében. A tavalyi Grand Prix után sem volt szerencséje, ugyanis térdsérüléssel bajlódott, aminek szintén operáció lett a vége. A norvég síugró azonban most lenyűgöző módon tért vissza  a síugrás élvonalába, aki 2006/07-ben nyert már Négysáncversenyt, méghozzá abban az évben, amikor Schlierenzauerrel  együtt berobbantak az ismeretlenségből egyből a síugrás élvonalába!

Jacobsen az idei szezonban nem muzsikált eddig valami fényesen,  de Oberstdorfban sem remekelt, csupán a középmezőnyben végzett. Ezért is meglepő a hirtelen formajavulása. A garmischi próba ugrások kíválóan sikerültek számára, olyannyira, hogy a tréninget és a kvalifikációt meg is nyerte, nem beszélve arról, hogy csak ő tudott zsűritávolság (HS140) fölötti ugrásokat bemutatni, melyből egyik sáncrekord is lett 145 méterrel (igaz, csak nem hivatalos lett, mivel a tréningen elért távolságok nem számítanak bele a rekord kategóriába). Mindenesetre továbbra is Simon Ammann tartja immár 5 éve a hivatalos rekordot 143,5 m.-rel. Az előzetes garmischi ugrások alapján mindenképp Jacobsen számított a verseny főesélyesének, annak ellenére, hogy eddig nem mutatott csúcsformát. Hatalmas ugrásai önmagáért beszéltek, ami a tegnapi versenyen rajt-cél győzelmét is eredményezte!

A norvég ugró győzelmének értékét növeli, hogy a turné előtt majdnem kimaradt a Négysáncra utazó norvég keretből, hiszen ő és Hilde az azt megelőző versenyeken enyhén szólva sem tudtak értékelhető teljesítményt fölmutatni edzőjük, Alexander Stöckl előtt. Az osztrák edző csak 7  főt vihetett magával Oberstdorfba, Fannemel, Bardal, Velta, Sjöen, Tande és Forfang mellett csak egy kiadó hely volt, melynek sorsa a norvég kvalifikációs versenyen dőlt el Jacobsen és Tom Hilde között, s mivel Anders meggyőzőbb formát mutatott Hildénél, így ő  utazhatott. Jacobsen győzelemmel hálálta meg edzőjének a bizalmat, amely minden kétséget kizáróan jó döntésnek bizonyult.  Az egykori Négysánc győztes tegnapi győzelmével immár 10. Vk sikerét ünnepelhette, utoljára két éve nyert versenyt Zakopanéban és azt megelőzően is tudott nyerni a Négysánc garmischi állomásán is. Úgy látszik ez a sánc nagyon bejön neki, a kedvencei között szerepel majd ezek után is. :)

Simon Ammann alighanem a legnagyobb vesztese eddig a sorozatnak, hiszen ha az oberstdorfi versenyen nem hibázik, nem akart volna plusz métereket nyerni még landolása alkalmával akkor a tegnapi versenyen elért ponterős ezüstérme most nagy reményekre jogosíthatta volna föl őt a még hiányzó Négysánc győzelem besöprését illetően. A svájciak klasszisa domináns szerepet töltött be a versenyen, ugrásai nagyon rendben voltak, mind távolság, mind stíluspontok tekintetében (utóbbi önmagához képest legalább is). Szerencsére nem okozott nála a hétfői verseny lelki problémát, úgy versenyzett mintha mi sem történt volna. Innentől kezdve a Vk összetettre és a majd februárban sorra kerülő faluni világbajnokságra összpontosíthat, mindenféle lelki teher nélkül versenyezhet tovább. Az osztrákok most nem uralták a versenyt, a két jó barát (és szobatárs), Stefan Kraft és Michael Hayböck egy jó top10-es helyezést mutathat fel. Nem a formájuk romlott, egyszerűen csak most voltak náluk jobbak és a garmischi sáncprofil sem tartoznak a kedvenc sáncaik közé.

Az osztrákok legjobbja most nem közülük került ki, hanem az oberstdorfi verseny második ugrását elrontó és ezzel az összetettben is nagy hátrányba kerülő Gregor Schlierenzauer volt, aki 4. helyezésével visszatalált a sikerhez vezető útra. Régi önmagát idézte, nem beszélve a versenyen elért legnagyobb ugrásáról (139,5 m.). Az oberstdorfi dobogósok közül egyedül a szlovének Négysánc aspiránsa,  Peter Prevc tudta hozni a hétfői színvonalat, több mint 7 pontot faragott le az éllovas Krafttal szembeni hátrányából és most már egyértelmű veszélyt jelent az osztrákokra annak ellenére, hogy az utolsó két helyszín épp az otthonukban lesz.

A németek most sem tudtak villogni, bár most sikerült  a top10-ben végezniük, de összeségében ez kevés az üdvösséghez. Legjobbjuk, Richard Freitag volt, aki rontott első ugrása után másodjára nagyon szép ugrással jó néhány helyet tudott előrébb lépni.

Mindent összevetve a Négysánc összetett állására pillantva kijelenthető, hogy egyáltalán nincs lefutva a  Négysáncverseny, hiszen az első 3 helyezettet követő tegnapi győztes, Anders Jacobsen is bejelentkezett az összetett győzelemre. Ha formája töretlen marad az osztrák helyszíneken is meglepetést okozhat, az éllovassal szembeni 20 pontos hátrány pedig nem ledolgozhatatlan. A soron következő innsbrucki verseny vízválasztó lehet ebben a kérdésben!

A még óévben megrendezett kvalifikáción 19 nemzet 75 ugrója vett részt, mely a 16-os beülőből indult és végig abban is maradt. Kíváló tréning ugrásai alapján a tegnapi verseny győztese, Anders Jacobsen volt az elsőszámú esélyes, melyet magabiztosan hozott is messze a leghosszabb ugrással, 139,5 m.-es távolságot elérve. A második helyen Noriaki Kasai (135 m.), míg a harmadikon Peter Prevc (133,5 m.) végzett. A párosításokat tekintve előzetesen a legérdekesebbnek igérkezett a Koudelka-Prevc, az Ammann-Kasai és a Schlierenzauer-Jacobsen párharc. A selejtezőből nem jutott tovább nagy meglepetésre a már Oberstdorfban sem remeklő Markus Eisenbichler, valamint a továbbra is a formáját kereső Manuel Fettner. Nem megfelelő felszerelés miatt a kizárás sorsára jutott a svájciak fiatal tehetsége, Killian Peier, aki már szerzett Vk pontokat a szezon során.

 A kvali végeredménye:

http://data.fis-ski.com/pdf/2015/JP/3834/2015JP3834RLQ.pdf

A verseny napján az Olimpia sánc körül ideális feltételek érvényesültek, napfényes és felhőtlen volt az égbolt, csak a váltakozó szél okozott egy kis fejtörést a zsűri számára, de lényegében gond nélkül bonyolították le a teltházas, közel 20 ezer néző előtt rendezett versenyt.

Már az első párosításban rögtön érdekeltté váltak a hazaiak, kik közül Marinus Kraus ugrott elsőként, aki megadta a verseny alaphangját, feladva ezzel a leckét ellenfelének, Kento Sakuyamának (124,5 m.). A német ugró 132 m.-es ugrást hajtott végre, amivel nem csak hogy továbbjutott, hanem egy jó darabig az élen is állt a hazai szurkolók legnagyobb örömére. A következő párharcot is a németek nyerték, Michael Neumayer révén, aki 127,5 m.-ig jutott Lauri Asikainen 119 m.-ével szemben. A következő páros ismét találkozott ellenfélként, hiszen az elmúlt versenyen is párbajoztak egymással. Akkor Robert Kranjec (121 m.) jutott tovább, most viszont fordult a kocka, ellenfele, Junshiro Kobayashi (122,5 m.) vágott vissza az oberstdorfi vereségért.

Ezután következett Anders Fannemel (129 m.), aki magabiztosan jutott tovább Taku Takeuchival szemben, bár a japán ugró sem panaszkodhatott, mivel lucky looserként ő is tovább mehetett. Az első német kieső, Daniel Wenig (122,5 m.) volt, aki alulmaradt Jan Maturával (123,5 m.) szemben. A tavalyi összetett győztes Thomas Diethart (124 m.) lassan magára talál a szezon során, s hol másutt persze, mint a számára biztos helyszínül szolgáló Négysánc állomásokon. Tavaly ő nyert Garmischban, mely élete első Vk győzelme volt, most csupán egy továbbjutásnak örülhetett, mellyel biztos pontszerzővé vált. A nyári GP felfedezettje, Daniel A. Tande (119,5 m.) így kiesett. Andreas Kofler Oberstdorfban nagyszerűen szerepelt, a top5-ben végzett. Most azonban 127,5 m.-es ugrásával (bár továbbjutott a szlovén Dezmannal szemben, 114 m.) nem reménykedhetett hasonló jó eredményben. Jakub Janda következett, aki 2006-ban volt már Négysánc bajnok, de most csak 118 m.-t ugrott, ami előzetesen nem tűnt elégnek Phillip Sjöennel szemben, aki végül 124 m.-rel ki is ejtette a cseh ugrót.

A Leyhe-Pungertar kettős közül a Négysánc előtti teljesítménye alapján utóbbi volt esélyesebb, de az Oberstdorfban első Vk pontjait szerző, valamint hazai közönség előtt újból bizonyítható Stephan Leyhe nem volt teljesen esélytelen. A német ugró (127 m.) végül ismét tovább lépett, méghozzá fölényesen, közel 20 pontnyi különbséggel. Anders Bardalnak nem volt nehéz ellenfele (Bresadola, 110,5 m.) ugyan, de 121,5 m.-es ugrása nem volt túl kiemelkedő. A lengyelek kissé pechesek voltak, hiszen két párosítás is csak róluk szólt. Először Kamil Stochnak jutott Klemens Muranka (109,5 m.), így utóbbi csak abban bízhatott, hogy egy átlagos ugrással ő is tovább mehet lucky looserként (ami végül nem jött össze). Bár Stoch ugrása (123,5 m.) most messze elmaradt oberstdorfi teljesítményétől, nem volt kérdés ki megy tovább.

A másik lengyel párbaj hasonló esélyeket igért Piotr Zyla számára Aleksander Zniszczollal szemben, előbbi magabiztosan jutott tovább (127 m.) honfitársa ellen (118,5 m.). A verseny egyik legnagyobb meglepetése volt, hogy Jernej Damjan kiesett,  ellenfele, J.A. Forfang (125,5 m.) simán továbbment, a szlovén ugró igen csak alulmúlta önmagát, csak 117,5 m.-re volt képes. Anssi Koivuranta (107,5 m.), aki tavaly egy körös versenyt nyert Innsbruckban, most formán kívül érkezett a Négysáncra, így semmi esélye nem volt, hogy hasonló eredménynek még csak a közelébe is érjen, nem beszélve arról, hogy Daiki Itót fogta ki ellenfélnek, aki 124 m.-es ugrásával biztosan jutott tovább. A próbaugrásai alapján Rune Velta is esélyesnek számított a dobogóra, melyet 134 m.-es ugrásával igazolt is, párbaj ellenfele, Maksimochkin (120 m.)  teljesen esélytelen volt vele szemben.

A versenyt elkezdő Marinus Kraus  32 ugró után (!) volt kénytelen fejet hajtani a norvég ugró előtt, aki váltotta őt az élen. Az összetett egyik nagy esélyese következett. Michael Hayböck papírformának megfelelően szállította a jó eredményt (134 m.), Sami Niemi csak a tisztes helytállásnak (120,5 m.) örülhetett. A lengyelekhez hasonlóan az oroszok két ugrója is kifogta egymást párbaj ellenfélnek. Bár  Boyarintsev előkelőbb helyen áll Vassilievnél Vk összetettben, mégis utóbbi számított esélyesebbnek, melyet a versenyen igazolt is. „Gyima” több mint 40 ponttal (!) ejtette ki honfitársát, 125,5 m.-es ugrásának köszönhetően.

A hazai közönség legjobban várt párharcai következtek ezután. Előbb Severin Freund próbálta oberstdorfi bakiját helyrehozni nem túl nagy sikerrel, 127,5 m.-es ugrása bár biztos továbbjutást igért Jarkko Määttävel szemben (121 m.), de a Négysánc  összetettben nem tudott faragni riválisai tetemes előnyén. A finn ugró sem szomorkodhatott, mivel szerencsés vesztesként épp csak befért a kegyes továbbjutók közé. Richard Freitagnak papíron könnyű ellenfele volt (R.L.Chappuis 114 m.), de ugrása után (127 m.) láthatóan  ő sem volt boldog, így tovább tartott a németek pechszériája.

A Zografski (113,5 m.)- Stefan Kraft párharc győztese sem volt kérdés, leginkább az volt a tétje az oberstdorfi versenyt utcahosszal nyerő osztrák fiatal számára, hogy ugrása után ne csökkenjen jelentős pontelőnye Hayböckkel és Prevccel szemben. Kraft 132 m.-es ugrása nem volt ugyan kicsi, de egy ilyen sáncon, melynek zsűritávolsága (140 m.) ennél jóval messzebb van nem érezhette magát biztonságban.

A legérdekesebb párharcok maradtak már csak hátra. Roman Koudelka a kvalifikáción nagyon jól teljesített. Hogy mégis az egyik legjobb ugróval, Peter Prevccel párosították össze annak az volt az oka, hogy diszkvalifikálták selejtezőbeli ugrása után, mert  nem volt megfelelő a ruházata, de mivel minősített ugró volt így visszarangsorolták a mezőny végére.

A cseh ugró 132,5 m.-ére a szlovénnek egy 136,5 m.-es ugrás volt a válasz. Utóbbi simán, Koudelka pedig lucky looserként ment tovább. Úgy látszik a sors nem játszik Simon Ammann kezére mikor a Négysáncról van szó. Szerencse az ürömben, hogy 138 m.-es ugrását talán annak köszönhette, hogy már tét nélkül versenyezhetett. Ellenfele az a Kasai volt, akivel együtt nyertek már a szezonban, méghozzá holtversenyben. A japán veterán ugró 133,5 m.-en landolt, de ő is tovább mehetett legjobb kiesőként. Az utolsó párosítás következett, kik közül a selejtezőt szintén kihagyó Gregor Schlierenzauer ugrott elsőként, aki 132,5 m.-ig repült, amivel látszólag nagyon meg volt elégedve, hiszen első Négysánc versenyét sajnálatos módon elrontotta. Ez viszont (még ha szerencsés vesztesként is) jó kiinduló pozíció volt neki a második körre. Ellenfele az a Jacobsen volt, aki a próbaugrásai alapján az egyik legjobbnak bizonyult és a versenyen is igazolta, hogy vele számolni kell. 135,5 m.-ig repült, mellyel nem csak továbblépett egyenes ágon, hanem Ammannt és Prevcet megelőzve vezette fél távon a versenyt!

A párbajok végeredménye:

Eggyel föntebbről, a 18-as beülőből indult a második kör, melyet Andreas Wank kezdett, de nagyon kicsit ugrott (107 m.), így a verseny után edzője, Werner Schuster úgy döntött a hátralévő két versenyre már nem viszi magával.  Az első komolyabb ugrást (133,5 m.) a finnek 20 éves tehetsége, Jarkko Määttä produkálta, aki így jelentős előnnyel kerülhetett az élre és egy jó darabig nem tudta őt megszorongatni senki.  Az őt követő Taku Takeuchi is remekelt (132 m.) hasonlóan kedvező széljárás közepette, de csak a finn ugró mögé jött be. Sjöen is szépet ugrott (130,5 m.), de ezzel ő sem volt veszéllyel a finn ugróra. Tavaly csodájára járhattunk Diethartnak, de 122 m.-es ugrásával maradt idén továbbra is a középszerűségben, több helyezést is hátrébb csúszott. A versenyzők egy harmada lejött már mikor Bardal következett, akiről előzetesen a Négysánc előtt még esélyesként beszéltek, de 124 m.-es ugrásával nem tudott javítani.

Stochnak sajnos nem sikerült első ugrása, de a második szerencsére sikerült (126 m.), amivel ugyan már meg tudta előzni a finnek ugróját, Määttät, de igazán jó helyezésben már nem bízhatott. Őt honfitársa, Zyla csak megszorongatni tudta 127 m.-ével, így mögé tudott csak beérkezni. A hazai közönség legnagyobb örömére Richard Freitag második ugrását nagyon eltalálta, 134,5 m.-ig repült, mellyel Stochot már maga mögött tudhatta nem kevesebb , mint 18 pontos (!) fórral. Kofler  második ugrása már jobban sikerült (128 m.), amivel csak Stochot tudta beelőzni, de a német ugrót nem. Az őt követő Fannemel (127 m.) Kofler mögé jött be.

Freitaghoz hasonlóan második ugrása már Freundnak is sokkal jobban sikerült (135,5 m.), s bár addig a leghosszabb távolságot érte el mégis pontszámban csapattársa mögé érkezett be a tabellán. Ezek az ugrások kellettek volna mindkettejüknek az első körben is, hogy most az éremért küzdhessenek, de ha eddig nem is tudtak most sikerült mosolyt csalniuk a német szurkolók arcára. Következett az utolsó 10 ugró. Elsőként Koudelka jöhetett le a sáncról és 133 m.-es ugrása bár nem volt kicsi a német ugrókat nem tudta megelőzni. Az első kör legjobb ugrója, Kraus érkezett, de csak egy átlagos (126,5 m.) ugrást tudott bemutatni, mellyel több helyezést zuhant vissza. Az összetett éllovas, Stefan Kraft próbált nem csak a német ugrók elé kerülni a rangsorban, hanem az összetettben is megtartania előnyét riválisaival szemben, 135 m.-es ugrása után erre volt is esélye.

Jacobsen mellett Velta is top formában versenyzett Garmischban , most 136,5 m.-es ugrása után nem csak hogy átvette a vezetést Krafttól, de magas stíluspontjainak köszönhetően egy nagyon jó eredmény volt kilátásban, mint utólag kiderült éppen befért a top5-be. Következett Schlierenzauer, aki parádés ugrással a nap leghosszabb távolságával (139,5 m.) éremesélyesként vette át a vezetést.

Hayböck is hatalmasat ugrott (138 m.), de érkezéskor egy pillanatra egyensúlyát veszítette, majdnem elesett, emiatt a pontszáma sem volt túl erős, csak Kraft mögé érkezett be csupán 2 tized ponttal , így a szobatársak között szinte megmaradt a korábbi 7 pontos különbség.

Kasai érkezett utána, aki szintén odatette magát (137,5 m.), de ő Hayböcköt sem tudta megelőzni, mindössze egy tized ponttal maradt el tőle. Már csak az utolsó 3 ugró volt hátra. Közülük Peter Prevc következett, aki  136 m.-es ugrása után joggal reménykedhetett abban, hogy nem keveset sikerül majd faragnia Krafttal szembeni hátrányán. A pontok összegzése után teljesen nyílttá vált az összetett verseny kettejük között, mivel 8 pontos hátrányát mindössze 1,1 pontra csökkentette. Prevc ráadásul Schlierenzauert megelőzve ismét dobogós éremnek örülhetett. Ammann másodjára 133 m.-t ugrott, mely távolságra jóval kisebb volt első ugrásánál, viszont a szélkompenzációnak köszönhetően ez elég volt ahhoz, hogy átvegye a szlovén ugrótól a  vezetést, aminek szemmel láthatóan nagyon örült.

Ander Jacobsen volt már csak hátra, akiről az elmúlt két nap is szólt, hiszen nem csak hogy az egyik legjobb volt a tréning ugrásokon, de hatalmas távolságaival is felhívta magára a figyelmet. Jacobsen két évvel korábban nyert már itt, most is ő  volt a legnagyobb favorit. Bár egyik körben sem tudta megismételni korábbi zsűritávolság (140 m.) fölötti ugrásait, de 136,5 m.-ével utcahosszal verte így is a mezőnyt, 7 ponttal bizonyult jobbnak Ammannál, de Krafttal szemben is hozott 16 pontot, így aznapi teljesítményével a Négysánc összetett dobogó sem volt már számára elérhetetlen! Elképesztő, hogy szinte a „semmiből” föltűnve még a jelenleg legjobb norvég ugrót (Fannemel) is 40 ponttal (!) utasította maga mögé, szenzációs újévi győzelmével pedig rá is fókuszál majd jan. 4.-én az innsbrucki publikum!

Anders Jacobsen: „Nehéz volt a visszatérés a sérülésem után, de most már ugrásról ugrásra jobb vagyok. Néhány héttel ezelőtt még a karrierem befejezésén töprengtem. Két nappal ezelőtt nem hittem volna, hogy újból nyerhetek itt, ami fantasztikus érzés! Úgy érzem egy álom vált valóra! Egy nagyon szép karácsonyt töltöttem el a családommal, sokat edzettem a hazámban. Az óévi tréningeken már nagyon jól mentek az ugrások és éreztem, hogy másnap jól alakulhatnak a dolgok. A turné győzelem még lehetséges, de ezt lépésről lépésre kell megközelítenem. Remélem, hogy továbbra is ebben a formában tudok teljesíteni a hátralévő két versenyen és akkor minden lehetséges!”

A dobogósok:

A verseny legemlékezetesebb pillanatait láthatjátok ismét pár percben a videóanyagban vagy az alábbi linken:

https://www.youtube.com/watch?v=r3d4k3bZaeU

A verseny végeredménye:

A Négysánc összetett állása:

Az összetett Vk állása:

A Nemzetek Kupája állása:

Kommentek: 0 komment

comments powered by Disqus

Követők

Síparadicsom bendzsi98 adammalysza repens GeoCucc McDave contador96 zbigniew gabesz19 Neuner 79 contador1996 realniku

Elérhetőségünk