Ha a pohár félig teli mivoltát szeretném kihangsúlyozni, akkor mondhatnám, hogy a mai verseny a kitartás diadala volt, elvégre ha már minden követ megmozgattak a szervezők annak érdekében, hogy tényleg lehessen versenyezni, többek között villámgyorsan előkészítve a normálsáncot a versenyzőknek, amikor ma dél tájban kitalálták, hogy inkább ott legyen a verseny, akkor mindenképp sikerként könyvelhetjük el azt ezt az egy megrendezett sorozatot. Sportszakmai szempontból viszont igen sok a kérdőjel, kérdezze csak meg bárki Peter Prevcet, akinek a sárga trikójába került a mai játék, miután a győzelmet bezsebelő Severin Freund és Anders Bardal mögött holtversenyben Simon Ammann és Stefan Kraft végeztek a harmadik helyen, így Trondheimben már az osztrák viselheti az éllovasnak járó megkülönböztetett rajtszámot.

Az Észak pokla (ha így nagybetűvel írjuk) egyébként elsősorban a kerékpársport szerelmeseinek lehet ismerős, hiszen az ottani szlengben szokás a Paris-Roubaix hírhedt kockaköveit ezzel a jelzővel illetni, de azok után, amit idén végigéltünk Kuopioban ez a sánc is rászolgált erre a kétes értékű dicsőségre. Kezdődött ugye ott, hogy már a hétfői selejtezőből sem lett semmi a szél miatt, mint ahogy ma reggel is csak egy edzéssorozatig sikerült jutni (a tervek szerint utána pótolták volna a kvalit), és hát estére sem voltak sokkal jobbak a kilátások, így aztán a szervezők meghúztak egy olyan lépést, amire viszonylag kevés példa akadt a múltban (persze nem is mindenhol lehet ezt ilyen egyszerűen megcsinálni), nevezetesen a nagysáncról áttették a versenyt a normálsáncra, mondván, hogy miután az védettebb, ott nagyobb biztonsággal lehet majd versenyt rendezni.

Ez egyébként végül be is jött, más kérdés, hogy egy lényegében totál ismeretlen sáncra (na jó talán a finneknek nem az) ráküldeni a mezőnyt még akkor is meg tudja kavarni az erőviszonyokat, ha az időjárást, amivel együtt lett csak igazán nagy szerencsejáték a mai verseny.

Persze azért még ott sem mindegy, hogy milyen tétekkel játszik az ember, ennek megfelelően ezek között a körülmények között igencsak jól kijött, hogy kik azok, akik megbízhatóan össze tudnak rakni egy jó technikájú ugrást, így ebből a szempontból Freund magabiztos, 103,5 méteres ugrása, és még az egy kör alapján is megérdemeltnek mondható győzelme semmiképp sem nevezhető váratlannak, mint ahogy a második helyre befutó Bardalt (102,5 m) is általában a biztos lábú ugrók közé szoktuk sorolni, és Stefan Kraft is tudta hozni a papírformát 99 méterrel és a 3. hellyel. A dobogósok közül talán Simon Ammann az, aki kicsit kilóg a sorból olyan értelemben, hogy az utóbbi időben kicsit rapszodikusabb a teljesítménye, de a mai ugrásán igencsak érződött a pályafutása során gyűjtött összes rutinja, lett is belőle egy gyönyörű sáncrekord (106 m), ami ha egy szebb érkezéssel párosul, akkor akár győzelmet is érhetett volna.

Ami a további helyezetteket illeti, Taku Takeuchi (102,5 m) végzett az 5. helyen, mögötte Anders Jacobsen (98,5 m) a hatodikon, majd Hayböck (99,5 m), Deschwanden (105 m), Dezman (98 m) és Zyla (96,5 m) volt a további sorrend, amire elég talán ha annyit mondunk, hogy nem éppen egy papírformát hozó top10, de most fontosabb talán, hogy Peter Prevcről szót ejtsünk, aki bár mindössze hétpontos előnnyel, de vezette még az összetettet a verseny előtt, ám azok után, hogy a próbakör sem sikerült számára igazán jól, a végülis egyetlen értékelt sorozatban is megingott egy kicsit, és bár kétségtelenül nehéz körülmények között, de csak 91 méterig jutott, ami csak a 17. helyre volt elegendő, amivel viszont Kraft is Freund is elé kerültek a táblázaton.

Hogy a többi nagy nevet említsük, Kasai (98 m) 13., Schlierenzauer (89 m) 27., a normálsánc világbajnoka, Rune Velta (87,5 m) csak 30. lett, míg Koudelka (86 m 38.) például pontot sem szerzett, akárcsak a versenyt a lahti térdsérülés miatt kihagyó Anders Fannemel vagy a még továbbra is gyomorfertőzéssel küzdő és ugyancsak távol maradó Kamil Stoch, bár mondjuk így utólag mondhatják, hogy sok mindenről nem maradtak le.

Részletes végeredmény

VK összetett

Nemzetek kupája

Az egyetlen pozitívum talán, hogy igazán sokat nincs időnk merengeni ezen a mostani citromdíjas versenyen, hiszen a mezőny holnap átteszi Norvégiába a szélhelyét, hogy aztán előbb csütörtökön Trondheimben, majd szombaton és varásnap a Holmenkollenen – remélhetőleg jobb körülmények között – folytatódhasson a VK sorozat, amihez a közelmúlt norvég sikerei nyomán a jó hangulat alighanem biztosan adott lesz, már csak az égieknek kellene kicsit megemberelnie magukat.

Kommentek: 0 komment

comments powered by Disqus

Követők

Síparadicsom bendzsi98 adammalysza repens GeoCucc McDave contador96 zbigniew gabesz19 Neuner 79 contador1996 realniku

Elérhetőségünk