Meglehetősen zaklatott verseny lett a ma kora esti trondheimi viadalból, a versenyzők dolgát ugyanis a szél mellett ezúttal még az eleredő eső is nehezítette, ami ahogy az már csak ilyenkor lenni szokott kicsit fel is borította a papírformát. Persze nem annyira a győztes személyét illetően, hiszen Anders Bardal sikerére, aki összességében megérdemelten szerezte meg idei második elsőségét Andreas Koflert és Noriaki Kasait megelőzve, azért nem mondhatjuk, hogy váratlan volt. Eközben a legnagyobb favoritok, mint Kamil Stoch és Severin Freund ezúttal kevésbé csilloghattak, ám a legnagyobbat egyértelműen Peter Prevc bukta, aki egy rontott ugrással már az első sorozat után búcsúzott, így Stoch egy közepes eredménnyel is növelni tudta vele szemben az előnyét, és akár már vasárnap világkupa-győztes lehet.

Norvégiában folytatódott tehát a mostani egy-másfél hetet kitöltő „Északi Turné”, ami persze most már nem különálló versenysorozat, mint volt még négy-öt évvel ezelőtt, de az elnevezés ettől még nem teljesen kopott ki a síugrók szótárából, lévén az egykoron amolyan ellen-négysáncversenynek megálmodott sorozat állomásai még most is megvannak, és a szoros versenyprogram is innen eredeztethető. Azt mindazonáltal nem lehet mondani, hogy ebből az alkalomból az időjárás különösebben kegyeibe fogadta volna a versenyzőket, és bár pénteken a kvalifikáció még komolyabb gond nélkül lement, a mezőny feje felett Damoklész kardjaként lógott a ma estére/éjszakára előre jelzett viharos szél és eső.

Ez ugyan a háromnegyed 5-ös kezdésig szerencsére (némi esőt leszámítva, ami aztán végül elállt) nem érkezett meg, de a versenyre azért így is befolyással volt, ugyanis a szervezők érezhetően siettették az első sorozatot, a szokásosnál lényegesen kisebb szünetet hagyva az ugrók között a megszokottnál. Csakhogy eközben a szél is meglehetősen változékony volt, így aztán ezúttal a szerencsének is bőven volt szerepe az eredmények alakulásában.

A verseny első nagyobb ugrását a hatodikként induló Roman Koudelkatól (1.) láthattuk, aki ekkor még viszonylag kedvező időben egy 137 méteres ugrással állt a mezőny élére, ami persze önmagában még nem volt akkora meglepetés, az már sokkal inkább, hogy mennyire messzire jutott vele. Persze ezt ekkor még nem tudhattuk, mindazonáltal hiába láttunk ezt követően is még jónéhány remek ugrást, mint például az idén eddig jobbára csak szenvedő Jaka Hvala (12.) 131,5 méteres kísérlete, Reruhi Shimizu (5.) 132,5 métere, vagy Dmitriy Vassiliev (7.) repülése, aki egy erősebb szembeszelet kihasználva landolt 134,5 méteren, a cseh versenyző az első 30 ugrót követően is biztosan állt a mezőny élén.

Jött aztán Piotr Zyla (14.), aki egy 129,5 méteres ugrással jött be a pillanatnyi 5. helyre, majd Anssi Koivuranta (129,5 m 9.) is ugyanekkorát repült, amivel a 4. helyre tudott bejönni. Andreas Kofler (135,6 m 3.) viszont már Koudelkahoz is közel volt, hiszen mindössze fél méterrel maradt el tőle, és pontszámban is mindössze két egységgel állt rosszabbul, majd nem sokkal később honfitársa, Michael Hayböck (6.) is szépet ugrott, és 133 méterig vitorlázva a 4. helyet foglalta el a táblázaton. Ezek után Jernej Damjantól (129,5 m 16.) és Marinus Kraustól (131 m 13.) is feljegyezhettünk egy-egy jobb kísérletet, bár annyira igazán egyikük ugrása sem volt átütő, hogy a közvetlen élmezőnyből várhassák a folytatást.

Ezzel tehát Koudelka, Kofler, Shimizu, Hayböck, Vassiliev volt az első öt sorrendje, amikor már csak a VK 10 legjobbja volt fent a toronyban, a körülmények azonban őket sem feltétlenül kímélték. Addig ugyan még rendben volt a dolog, hogy Stefan Kraft (131,5 m 8.) és Thomas Diethart (130 m 11.) az enyhe szembeszélben tudtak egy-egy viszonylag jót ugrani, őket követően viszont Andreas Wellinger (32.), akinél éppen befújt a hátszél, csak 120 méterig jutott, ami ezúttal még a továbbjutáshoz is kevés volt. Ezek után Simon Ammann (125,5 m 26.) is éppen, hogy csak továbbjutott, habár az eredő nála egyébként szembeszél volt.

Anders Bardaltól (2.) ezzel szemben egy kifejezetten jó ugrást láthattunk, lévén 136,5 méterre repült, igaz, Koudelkatól még így is elmaradt, de a mindössze kéttizedes hátrány egy igen erős kiinduló pozíciót jelentett a folytatásra nézve. Kiváltképp úgy, hogy az utána következők egy kivétellel kisebb-nagyobb mértékben egyaránt rontottak, kezdve Gregor Schliernzauerrel (130 m 17.), akitől a kicsit erősebb szembeszélhez képest csak egy közepes ugrást láthattunk. Azt a bizonyos kivételt Noriaki Kasai (4.) jelentette az utolsó ötösből, ő ugyanis egy 135,5 méteres ugrással be tudott jönni a 4. helyre, utána viszont Severin Freundtól (22.) már csak egy 126,5 méteres ugrást láthattunk, amivel a 21. helyet foglalta el ekkor a sorban.

Peter Prevc (45.) viszont még tőle is jelentősen elmaradt, mi több, miután egy rontott ugrást követően csak 116,5 méterig jutott, még a továbbjutás sem jött neki össze, pedig mindenképpen szüksége lett volna ma egy jó eredményre ahhoz, hogy reális esélyekkel versenyben maradjon a nagy kristálygömbért folyó csatában. Így viszont Kamil Stoch (10.) előtt adott volt a lehetőség, hogy egy jó eredménnyel még egy komoly lépést tegyen az összetett-győzelem felé, azonban elsőre tőle sem láttunk igazán átütő ugrást, ugyanis egy 127 méteres kísérlettel csak a 10. helyről várhatta a folytatást.

Ezzel pedig a zsűri részben már célt ért, hiszen miután szokatlanul gyorsan, 36 perc alatt lezavarták az első sorozatot, már biztosan lehetett volna eredményt hirdetni akkor is, ha történetesen nem tudták volna megrendezni a másodikat, ami ezúttal alighanem mindent felülíró cél volt, még ha sajnos ez itt ma néhol a sportszakmai szempontok rovására is ment.

Az első sorozat eredménye

Na de lépjünk is most túl ezen, hiszen rövid szünetet követően kezdődött a második sorozat, amelyben az első sorozatban használt 18-as beülőhöz képest egyel feljebbről, azaz a 19-esből kezdődhetett a küzdelem. Az első tízes csoportban elsősorban Severin Freundra (7.) fókuszálódott a figyelem, hiszen az amúgy remek formában lévő némettől azért joggal lehetett várni, hogy második kísérletével javít, amit egy erősebb szembeszelet kihasználva meg is tett, miután 135,5 méterre vitorlázott, amivel természetesen vezetett is a szintén jól ugró Antotnin Hajeket (132,5 m 14.), Andreas Stjernent (130,5 m 19.) és Gregor Deschwandent (130,5 m) megelőzve.

Hogy mitől tarthatott a versenyirányítás, abból egyébként ekkor kaptunk egy kis ízelítőt, ugyanis a második sorozat alatt a továbbra is változékony szél mellé még az eső is rendesen rázendített, ami ha visszaemlékszünk a zakopanei versenyre, akkor nem is kell talán magyarázni, hogy miért jelent gondot, bár Trondheimben abból a szempontból szerencsésebb volt a helyzet, hogy itt nem egy természetes nekifutónyom van a sáncon, hanem az a bizonyos több helyen is alkalmazott Ski-Line rendszer, ami a sima hónál azért jobban bírta az esőt is, mindazonáltal a körülmények továbbra sem voltak ideálisnak mondhatók.

Ezzel együtt előbb Lauri Asikainentől (131 m 17.), majd Tom Hildetől (127,5 m 16.) is láthattunk egy-egy jobb ugrást, ám a vezetéshez egyikük kísérlete sem volt elegendő, akárcsak Gregor Schlierenzauer (13.) ugrása, aki pechjére némi hátszélben volt kénytelen repülni, így 126,5 méterig jutva mindössze a pillanatnyi 2. helyet foglalta el a sorban.

Nem így viszont Jernej Damjan (6.), aki minimális szembeszélben 131,5 métert repült, amivel átvette az első helyet, ráadásul jónéhány pozíciót javítani is tudott. Őt követően ugyanis hiába repült Jan Matura (131 m 15.) és Piotr Zyla (132 m 12.) is hasonlóan nagyot, ők a nagyobb szél miatti levonásnak köszönhetően nem tudtak a szlovén elé kerülni, míg Marinus Krausnak (24.) erre eleve esélye sem volt, miután másodjára csak 123,5 métert ugrott. Ugyancsak nem tudott igazán messzire repülni Jaka Hvala (118,5 m 26.) és Thomas Diethart (120 m 18.) sem, akik már kénytelenek voltak jelentős hátszélben repülni, és nem kedvezett a szerencse igazán Kamil Stochnak (9.) sem, aki ugyancsak hátszélben repült, ezúttal is 127 méterre, amivel csak a 3. helyre tudott bejönni Damjan és Freund mögé, és igazán nagy előrelépésben így nem is reménykedhetett.

Persze mások sem feltétlenül jártak sokkal jobban, hiszen a hátszél a lengyel ugrása után is kitartott, így aztán az Anssi Koivuranta (126,5 m 10.), Stefan Kraft (124 m 11.), Dmitriy Vassiliev (118,5 m 22.), Michael Hayböck (124 m 8.) négyes is hiába ostromolta az élen álló Damjan pontszámát, mígnem aztán Reruhi Shimizu (5.) egy 128 méteres ugrással végre meg tudta előzni a rangsorban a szlovént.

Ő viszont nem sokáig maradt az élen, miután veterán honfitársa, Noriaki Kasai (3.) egy 132 méteres ugrással elorozta tőle az első pozíciót, ugyanakkor Kofler (2.) sem hibázott, és miután egy 131,5 méteres repülést követően immár ő volt a pillanatnyi éllovas, már biztosan dobogós volt, először az idei szezonban. Jött azonban Bardal (1.), aki a kicsit megerősödő szél ellenére is 131 méternél landolt, ami után gyúlhattak a görögtüzek a lelátón, hiszen Anders átvette a vezetést és közel állt a győzelemhez is. Koudelkanak (4.) ugyanis, mivel nem volt számottevő előnye, ugyancsak egy nagy ugrás szükségeltetett volna az első helyhez, ami azonban, részben azért is, mert ekkor ismét befújt egy erősebb hátszél, nem jött össze a cseh ugrónak, aki ezzel együtt a 125,5 méteres ugrásával legalább a 4. helyet meg tudta csípni, ami így is idei messze legjobb teljesítménye.

Így viszont a végén teljes lehetett a norvég publikum öröme, hiszen amellett, hogy norvég ugró ezelőtt elég régen nyert már odahaza (még Johan Remen Evensen, azon az emlékezetes vikersundi hétvégén 2011-ben, amikor a világcsúcsot ugrotta) tulajdonképpen duplán hazai győzelemnek örülhettek, lévén Bardal nemcsak, hogy norvég, de trondheimi ugró is, így még inkább különleges lehet számára pályafutása 7., illetve idei 2. sikere.

Ami pedig az összetettet illeti, bár Kamil Stoch ma csak 9. lett, mégis tett egy újabb jelentős lépést a végső győzelem felé, hiszen lényegében onnantól kezdve, hogy Prevc nem jutott be a második sorozatba, az idő neki dolgozott. Azáltal pedig, hogy a mai 29 pontjával három fordulóval a vége előtt 132 pontosra növelte előnyét, adott esetben már vasárnap, a Holmenkollenen bebiztosíthatná a kristálygömböt.

Részletes eredmények

VK összetett

Nemzetek kupája

Kamil Stoch biztosan VK-győztes, ha Osloban:

Megnyeri a versenyt és Prevc legfeljebb 8.
2. lesz és Prevc legfeljebb 19.

Nem lesz tehát ezúttal szünnap az újabb forduló, a hagyományos osloi verseny előtt, ugyanis holnap este a tervek szerint már a kvalifikációra kerül sor a Holmenkollbakkenen, és bár az időjárás-előrejelzések nem jósolnak könnyű hétvégét, azért bízzunk benne, hogy a hagyományokhoz méltó versenyt láthatunk.

A felhasznált képek forrásai: aftenposten.no, fisskijumping.com, wspieramyklub.pl

Kommentek: 0 komment

comments powered by Disqus

Követők

Síparadicsom bendzsi98 adammalysza repens GeoCucc McDave contador96 zbigniew gabesz19 Neuner 79 contador1996 realniku

Elérhetőségünk