Igazolódott a papírforma a legendás Alta Badia lejtőjén, Marcel Hirscher két egyszerre összeszedett és energiával teli menettel magabiztosan, csaknem másfél másodperces különbséggel nyerte a szezon negyedik óriás-műlesiklását. Azzal együtt is egyfajta korszakváltás tanúi lehetünk, hogy a ma másodikként zárt Ted Ligety számára nem oly kedves a Gran Risa. A dobogó harmadik fokáért a franciák voltak harcban, kettejük közül végül Thomas Fanara örülhetett, miután egyetlen századdal megelőzte Alexis Pinturault-t. Említetteken túl azonban vitán felül Filip Zubčić volt a nap embere, aki 64-es rajtszámmal meg sem állt a 7. helyig. Ő lehet a horvát alpesi síelés jövője?

Alta Badia mára fogalommá vált az alpesi síelés szerelmeseinek szívében. A Dolomitokban fekvő lejtő 1985 óta íródó történelme során a szakág majd’ minden specialistája megvillantotta legalább egyszer nagyságát itt. A csúcsot a 90’-es évek ásza, Alberto Tomba tartja négy sikerével, a triplázók közt találjuk Kalle Palandert, aki jelenleg a finn technikai szakág edzéseiért felelős, s munkája mintha meg is látszana az eredményeken; s Massimiliano Blardonét, aki könnyen lehet, hogy utolsó csúszásaira készült kedvenc lejtőjén. Nyert már itt 2 másodperces különbséggel, mégsem  Ted Ligety tűnt a verseny favoritjának, Marcel Hirscher formáját elnézve az osztrák címvédése sokkal valószínűbbnek tűnt.

A Gran Risa egyike a világ leggyorsabb óriás-műlesikló lejtőinek, amire mindenki – legyen az sportoló, tévénéző – mindig kettőzött erővel készül. Mind a francia, mind a norvég edző kihasználta a lejtő adottságait, tempós, technikás pályát tűztek a 69 indulónak. A lista Stefan Luitz hiányában nem volt teljes. A roppant tehetséges német óriás-műlesikló combizom-szakadást szenvedett az egyik e heti edzésen, már túl van a műtéten, az idény számára véget ért.

Marcel Hirscher (1.) szokásával ellentétben nem fogta vissza magát délelőtt, félelmetes tempóval mértékadó időt állított fel, amit csak a franciák tudtak érdemben megközelíteni. Edzőjük példásan ízlésükhöz igazította a tűzést, leginkább ennek volt betudható a kicsi különbség. No, meg annak, hogy ezúttal mindketten végigbírták a pokoli tempót. Thomas Fanara (3.) kis késésekkel együtt simán letudta a pályát, egyetlen századdal került csak eléje Alexis Pinturault (2.). A fiatal gall fent még vezetett, majd pár messziről vett kapuval 5 tizedre hizlalta hátrányát, a végén aztán 16 századra közelítette az osztrákot.

Ted Ligety (7.) bágyatag menettel szomorította az érte szorítókat, különösebb hiba nélkül kapott csaknem másfelet legnagyobb riválisától. Azonos nemzetbeliek közt a századnyi különbség volt a nap slágere, Felix Neureuthert (5.) épp ennyivel előzte meg Fritz Dopfer (4.), előbbi lent, utóbbi fent húzott néhol túl széles íveket. Benjamin Raich (9.) ezúttal nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, kelleténél többet fickándozott mély havon. Az már a Gran Risa sajátja, hogy 2 másodpercen túli hátránnyal is TOP10-ből várhatta a folytatást. Tim Jitloff (19.) karakteridegen módon túl sok élt használt a mai napon, de Carlo Janka (13.) sem lehetett elégedett szögletes kapuvételeivel. Nem szakadt meg a jó francia sorozat, Victor Muffat-Jeandet (8.) egy megbillenést kivéve már jóval komfortosabban mozgott a meredeken, mint előbbiek, de Steve Missillier (12.) neve mellé is feljegyezhettünk néhány szép momentumot. Henrik Kristoffersen (21.) nem váltotta meg a világot, a pillanatnyi tökutolsó helyre sorolt.

Egymásután két kieséssel végződő menet következett, Leif Kristian Haugen egy afféle Raich-os baki után a letörésnél vesztette el a kapcsolatot a talajjal, míg Matts Olsson két későn vett kapu után harmadjára már nem tudott pályán maradni. Roberto Nani (6.) megmelengette kicsit az olasz szíveket, a harmadik szektorban Hirschert is verte, a végére tán elfáradt, ezzel együtt váratlan fejleményként dobogós reményekkel várhatták az olaszok a délutánt. Kjetil Jansrud (20.) korrekt pozíciót harcolt ki magának.

A folytatásban villantottak egy kisebbet a veteránok, különösen persze a hazai lejtőn síelő olaszok, Davide Simoncelli (14.) és Massimiliano Blardone (15.) azzal együtt szedtek be mindössze 2 és felet, hogy a pálya tűzése nem igazán illeszkedett stílusukhoz. Ebbe a sorba rakható Ondrej Bank (16.) eredménye is. Egészen szoros küzdelem alakult ki a középmezőnyben, ennek tudható be, hogy 4 másodpercen túli időkülönbséggel ma nem lehetett továbbmenni. Ez lett a veszte olyan szebb napokat látott neves óriás-műlesiklónak, mint Hannes Reichelt (34.), Cyprien Richard (35.), de szintén a kiesők táborát szaporította Giovanni Borsotti, vagy az elmúlt versenyeken remeklő Samu Torsti. Utóbbi esése után métereket csúszott lejtmenet – egy reklámtranszparens fogságában. A finneknek így is volt kinek szurkolnia a továbbiakban, Marcus Sandell (10.) erőtől duzzadó menete sokat ígért délutánra.

Harmincon túlról továbblépett az osztrák Vincent Kriechmayr (46-ossal a 22.), a svájci Manuel Pleisch (36-ossal a 22.), kanadai Trevor Philp (43-assal a 25.), életében először a norvég Rasmus Windigstad (41-essel a 28.), valamint a svédek Åré-i meglepetésembere, Calle Lindh (37-essel a 30.). Ha már szenzáció, azt a mai napon Filip Zubčić (64-essel a 17.) szolgáltatta, a 21 esztendős horvát a mezőny szinte legvégéről került 3 másodpercen belülre. S még hol volt ekkor a vége?!...

.......................................................................................................................................

A délutáni futam első feléről sajnos lemaradtunk, így most csak címszavakban a történtekről. Philipp Schörghofer (21.) gyöngécske menetét két kiesés rakta keretbe, Lindh és Windigstad így pont nélkül zárta a napot. Az első hatot követően André Myhrer (15.) vezette a listát az osztrák Nösig (16.) és Philp (19.) előtt. A délután legjobb idejét Gino Caviezel (9.) síelte, az ifjú svájci nem meglepő módon karrierje legszebb eredményének örülhetett. Tim Jifloffig (12.) bezárólag még csak izgulnia sem nagyon kellett, Pleisch (22.) és Kriechmayr (25.) a túlélésre rendezkedett be, Krisffersen (18.) képtelen volt újítani, sok-sok hibával síelt, míg Jansrud (14.) hozott egy erős átlagot, fontos pontokkal gazdagodott.

A jeget Filip Zubčić (7.) törte meg, a horvátok reménysége ezúttal mert kockáztatni, parádés menete néhány századdal maradt el csupán a svájcitól. Márpedig aki Alta Badián ekkortájt nagy fölénnyel élre áll, jelentős előrelépéssel számolhat. Így is lett, bár kezdetben még olybá tűnt, csak a már említett veteránok gyöngélkedése, illetve a kiesések sora lendíti mind előbbre a horvátot. Bank (17.) lagymatag produkciója után Blardone (24.) rontott el mindent, amit délelőtt felépített. Simoncelli is rengeteget veszített a meredeken (ami az esetében döbbenetes fejlemény), a cél előtt nem sokkal aztán kaput tévesztett.  Janka (20.) enervált sízés két kiesés követett, Missillier egyensúlyát vesztve testtél képtelen volt korrigálni, így változatlanul nincs eredménye az idényben. Mayer még egészen szépen kezdett, fent javított is valamicskét, de elég volt egy durva mélyről fordulás ahhoz, hogy pályán kívül rekedjék.

Marcus Sandell (10.) megőrizte délelőtt kivívott pozícióját, ebben az okosan megválasztott tempó mellett példának okáért Raich (13.) gyengélkedése is szerepet játszott. Utóbbi legalább Jansrud megelőzővel segítette honfitársát összetett tekintetében. A szünet után Muffat-Jeandet (11.) vagánykodott kicsit, sorozatos késései nem meglátszottak időeredményén.

Ted Ligety (2.) délutánra összekapta magát, remek dinamikával nagyobb hiba nélkül végigtolta a pályát, más kérdés, hogy a pálya végén így is vesztett majd’ fél másodpercet. Utólag mellékes, jobb helyezésre nem volt esélye. Roberto Nani (6.) mindent, vagy semmit alapon harcolt becsülettel, egyensúlyi problémái volt végig, többször kilépett, egyszer kézzel mentett, ezzel együtt beért a pillanatnyi második helyre. Felix Neureuther (5.) a lankásabb részen vert keveset az amerikaira, legjobb szakági eredményét szolgáltatva kevéssel beért az olasz elé. Fritz Dopfernek (8.) ellenben volt már jobb csúszása is, kifejezetten visszafogott menetet láthattunk tőle.

Az amerikainak csak eztán kellett igazán izgulnia, a franciák ugyanis nem akartak hibázni, ami oly jellemző volt rájuk mostanság. Thomas Fanara (3.) mindösszesen 3 századdal kapott ki, mégpedig úgy, hogy a vége előtt még 4 tizeddel ő állt jobban. Alexis Pinturault (4.) még pechesebb volt, egyetlen századdal szorult le a dobogóról, pedig hasonlóan kompakt menettel jelentkezett délután. Na, jó, leszámítva egy szem lábbal kivitelezett mentését. Nem sokkal volt nagyobb előnye, mégis egy pillanatig nem forgott veszélyben Marcel Hirscher (1.) győzelme. Az osztrák egy szem hiba nélkül, brutális tempóban végigzakatolt a pályán, végső soron délután is felülmúlta riválisait, jelesül csaknem másfél másodperccel verte a szakág többszörösen koronázott királyát – megvédve ezzel címét a Gran Risán. Kell ennél többet írni?

A verseny részletes statisztikájáért kattintsatok erre a linkre!

Marcel Hirscher négyből harmadik győzelmét aratta idén óriás-műlesiklásban, összességében pedig már a 27-iket, amivel immáron egyedül áll az örökranglista 10. helyén. 70 pontra csökkentette hátrányát összetettben, vagyis ha nem végez rosszabban holnap, mint második, visszaveheti a vezetést a tabellán. A söldeni botlás után, ha többre nem is képes, legalább rendre ott szerepel az osztrák mögött Ted Ligety, a mai volt az amerikai 49. Világkupa-dobogója. Thomas Fanara hatodára állhatott VK- pódiumon, harmadik alkalommal Alta Badián.

 

Az élet nem áll meg, holnap folytatják a fiúk Madonnán, egy karácsonyt felvezető villanyfényes szlalomversennyel!

Kommentek: 0 komment

comments powered by Disqus

Követők

Síparadicsom bendzsi98 adammalysza repens GeoCucc McDave contador96 zbigniew gabesz19 Neuner 79 contador1996 realniku

Elérhetőségünk