Egyértelműbb végeredmény aligha születhetett volna ma este Falunban, a síugrók nagysáncon rendezett egyéni versenyén, hiszen a német klasszis több, mint 22 pontot vert legközelebbi riválisára, az ezüstérmet megszerző Gregor Schlierenzauerre, aki további 3,5 egységgel múlta felül a normálsáncon aranyérmes, ma pedig bronzéremért jutó Rune Veltát.

Eljött tehát a faluni világbajnokság talán leginkább várt versenyszáma, a minden nagy világversenyen a fő eseménynek számító nagysáncos egyéni verseny. Az első sorozat egyébként a szokásosnál ezúttal kicsit csendesebben indult, hiszen a versenyzők viszonylag sokáig adósak maradtak az igazán nagy ugrásokkal, jellemző számadat, hogy az első 30-ból, mindössze hárman, Klemens Muranka (123 m 16.), Gregor Deschwanden (122,5 m 18.) és Jan Matura (122,5 m 19.) tudták túlugrani a K-pontot, de persze azért, ahogy az már lenni szokott, ahogy jöttek a nagyobb nevek, úgy ez a mutató is egyre inkább javult. Az első igazán komoly ugrás Anders Badral (2.) nevéhez fűződik, aki 131,5 métert repült az első sorozatban, amivel csaknem a legvégéig őrizte is az első helyét, de kiemelhető a 30-as és 40-es rajtszámmal indulók közül Piotr Zyla (123 m 10.), Markus Eisenbichler (122,5 m 15.), Richard Freitag (124 m 13.) és Simon Ammann (125 m 14.) kísérlete is, akik ugyan Bardaltól némileg elmaradva, de ott voltak a közvetlen élmezőnyben, amikor már csak a 10 minősített versenyző volt hátra.

Közülük elsőként a normálsánc győztese, Rune Velta (8.) volt elsőként soron, aki egy 126,5 méteres kísérlettel be is jött Bardal mögé a 2. helyre, jóllehet a lemaradása azért viszonylag nagy, mintegy 8 pont volt honfitársához képest. Nem így Gregor Schlierenzauernek (3.) aki 128 méterre repülve mindössze 3,3 egységgel maradt csak a norvég mögött, ami régen látott jó kiinduló pozíciót jelentett számára a második körre nézve. Ezzel szemben a címvédő Kamil Stoch (12.) nem sziporkázott igazán, lévén egy 125 méteres ugrást követően csak az üldözőbolyból várhatta a folytatást.

Bár nem ugrottak rosszat, de a továbbra is vezető Bardalt igazán sem Noriaki Kasai (129,5 m 7.), sem Michael Hayböck (125 m 9.), sem Roman Koudelka (123,5 m 11.) nem tudták veszélyeztetni, és igazán közel még Anders Fannemel (6.) sem járt hozzá, habár egy 129 méteres ugrással azért bejött Schlierenzauer mögé, a 3. helyre.

Egészen más dimenzióban járt viszont Severin Freund (1.), aki első nekifutásra 134 méterig repülve már át tudta venni a vezetést, sőt 4,8 pontot még rá is vert Bardalra, Schlierenzauer előtt pedig már 8,1 pont volt az előnye, egyszóval irigylésre méltó helyzetből várhatta a második sorozatot. Igaz, ketten, Peter Prevc (4.) és Stefan Kraft (5.) még megelőzhették volna a szünet előtt, azonban hiába repült a szlovén is 134 méterig, egyrészt a stíluspontjai sem voltak igazán magasak, másrészt az erősebb szél miatt annyi levonást kapott, hogy csak a 4. helyre tudott bejönni, míg Kraft éppen közveltlenül mögé ért be egy 125 méteres kísérlettel, amit valamelyest felértékelt, hogy a többiekhez képest nála sokkal kisebb volt a szélkompenzációs levonás.

Az első sorozat eredménye

Innen jöhetett hát a második sorozat, amelynek elejéről Junshiro Kobayashi (13.) 130 méteres ugrását kell kiemelnünk, aminek köszönhetően a 21. helyről induló japán, egy jódarabig ott állhatott a pillanatnyi első helyezettet megillető reklámfal előtt. Egészen konkrétan Markus Eisenbichler (10.) volt az, aki az első kör 15. helyezettjeként már meg tudta őt előzni egy 127,5 méteres kísérlettel, ami a legvégén egy top10-es pozíciót ért, miután a közvetlenül utána következő versenyzők nem tudtak elé kerülni, pedig nem akármilyen nevek próbálkoztak vele, hiszen ekkor volt soron Simon Ammann (114 m 23.), Richard Freitag (120,5 m 15.) és Kamil Stoch (124,5 m 12.) is.

Roman Koudelka (8.) ezzel szemben már át tudta venni a vezetést egy 124,5 méteres második kísérlettel, amivel ő vezetett az utolsó tízes csoport előtt, sőt egy-két további embert még ő is meg tudott előzni, miután Piotr Zyla (121,5 m 9.) és Michael Hayböck (119,5 m 14.) is elmaradtak kicsit az első körös teljesítményüktől. Ezzel szemben Rune Velta (3.) másodjára 128,5 méterig vitorlázott, amivel nem csak hogy vezetett, de egészen a dobogó legalsó fokáig menetelt, miután az utána következő Kasai (119,5 m 11.), Fannemel (127 m 7.), Kraft (125,5 m 5,), Prevc (125,5 m 4.) négyes tagjai kisebb-nagyobb mértékben, de elmaradtak tőle. Pontosabban ezzel még nem lett volna meg a pódium a normálsánc győztesének, ugyanis az első kör után a 3. helyen álló Gregor Schlierenzauer (2.) egy 130 méteres repüléssel átvette tőle a vezetést, azonban az őt követő Anders Bardal (122 m 6.) már rontott egy kicsit, így Schlieri is és Velta is léptek még egy helyet előre a sorban.

Az egyetlen nyitott kérdés így már csak az volt, hogy Schlierenzauer, avagy Freund nyeri-e az aranyérmet, jegyezzük meg, előbbi nem kis fegyvertény lett volna, miután az osztrák klasszis idény egy gyötrelmes idényt követően szívta fel magát annyira erre a versenyre, hogy ott legyen a tűz közelében. Freund (1.) azonban végülis nem tette meg az osztrákoknak azt a szívességet, hogy ront (na nem mintha az előzmények ismeretében ezt az ezüstöt le kellene becsülni Schlieri esetében), sőt, egészen 135,5 méterig vitorlázott, ami nem csak, hogy új hivatalos sáncrekordot, hanem egy kiütéses győzelmet is jelentett a németnek, hiszen ilyen szinten rég nem látott, 22,3 pontos különbséggel nyerte a versenyt.

Különösebb meglepetésről egyébként Freund győzelmét illetően nem beszélhetünk, hiszen ha valakinek, akkor az elmúlt időszak jó formája alapján neki mindenképpen igencsak „kinézett” előzetesen egy aranyérem, ami tulajdonképpen már a normálsáncon is meglehetett volna, ha egy kis szerencséje van, ám az ideje úgy tűnik most jött el, s nem is akárhogyan, hiszen ennél beleköthetetlenebb, megérdemeltebb győzelmet aligha lehetett volna aratni. Nem mellesleg egyébként a német síugrás is régen látott magasságokban van ezen a világbajnokságon, hiszen Martin Schmitt 2001-es lahti sikerét követően nyertek ismét egyéniben aranyérmet, ezen a világbajnokságon pedig Carina Vogt és a vegyescsapat után ez már a 3. aranyérmük, amivel már biztosan ők nyerik majd a szakági éremtáblázatot.

Részletes eredmények

Mert, hogy a hagyományos zárószám, a szombati nagysáncos csapatverseny még hátra van a világbajnokságból. Az eddigi előjelek elsősorban norvég-német párharcot ígérnek az aranyéremért, de azért láttunk már olyat, hogy csapatban sokan olyanok is fel tudták szívni magukat, akiknek egyéniben kevésbé ment, úgyhogy előre még véletlenül sem mernénk senki nyakába sem érmet akasztani. Ráér majd az eredményhirdetésen…

Kommentek: 0 komment

comments powered by Disqus

Követők

Síparadicsom bendzsi98 adammalysza repens GeoCucc McDave contador96 zbigniew gabesz19 Neuner 79 contador1996 realniku

Elérhetőségünk