Az osztrák csapat két főhőséről, Michael Hayböckről és Stefan Kraftról szólt a 63. Négysáncverseny fináléja, mely így kettős osztrák sikerrel zárult! Míg a versenyt a sokadik próbálkozásra végre sikeresen behúzó Hayböck nyerte izgalmas véghajrában, addig az összetett címet a mindössze 21 éves Stefan Kraft zsebelte be a várakozásoknak megfelelően, aki harmadik helyen végzett a versenyen. Az ezüstérmet az „örök ifjú” Noriaki Kasai szerezte meg, akinek nem sokon múlt összetettbeli dobogós helyezése. Az osztrák dominancia tehát tovább folytatódott a Négysáncversenyen, a „sógorokat” immár 7. éve nem tudják letaszítani a trónról!

Úgy látszik az Osztrák Sí Szövetség még mindig tud honnan meríteni, utánpótlásuk kiapadhatatlan ígéretes tehetségekből, minden évben elő tudnak húzni tarsolyukból egy adu ászt, amivel megnyerhetik a legrangosabb verseny sorozatot, a Négysáncversenyt! Az osztrákok immár sorrendben 7. alkalommal bizonyulnak a legjobbnak, 2009 óta nem tudja őket legyőzni senki!  Pedig az idei szezonban volt jelentkező bőven a trónfosztásra. A legnagyobb esélyesek (Koudelka, Ammann, Fannemel, Prevc, Freund stb.) sem tudták az osztrákok bámulatos hegemóniáját megtörni, pedig a Négysánc turné előtti esélylatolgató írásunkban foglalkoztunk a lehetséges favoritokról ,  megjósolhatatlan volt akkor még ki fut be végső győztesként.  Michael Hayböck és Stefan Kraft is megmutatta már párszor a szezon során oroszlán körmeit, de a várva várt győzelem akkor még nem jött el számukra. Aztán elkezdődött a turné és e két versenyzővel nagyot fordult a világ!

A nap első számú hőse kétség kívül az a Stefan Kraft lett, aki minden idők második legfiatalabb győzteseként vonul be a Négysáncversenyek történelmébe (anno 1996/97-ben a szlovén Primoz Peterka mindössze 17 évesen hódította el a címet). A 21éves (és 238 napos) Bischofshofenhez közel lakó srác az osztrákok legfiatalabb bajnoka lett, aki élete első  Vk győzelmével magasra tette a lécet Oberstdorfban, amit utána már nem sikerült megugrania senkinek sem. A nyitóversenyén összehozott tetemes előnye birtokában lélektani előnyhöz jutott a többi esélyessel szemben, ami végül meghozta gyümölcsét hazai közönség előtt!

Az osztrákok idén is nagyon jó teljesítményt nyújtottak a Négysáncversenyen, kifejezetten a két hősnek, Hayböcknek és Kraftnak köszönhetően, de Schlierenzauerre sem lehet panasz, hiszen az összetett 7. helyén végzett. Korábban egyébként mindössze 3-szor fordult elő a Négysáncok történetében, hogy azonos nemzetiségűek végezzenek az összetett dobogón. Először mindjárt a turné 3. kiírásán (1954/55) sziporkáztak a finnek, 3 ugrójuk is a dobogón végzett (Silvenoinen, Kirjonen, Kallakorpi). A másik két alkalommal az osztrákok ugrói parádéztak, először 1974/75-ben Willi Pürstl, Edu Federer és Karl Schnabl révén, majd 2011/12-ben a 60. Négysánc turnén, amikor Gregor Schlierenzauer első Négysánc győzelmét ünnepelhette Thomas Morgenstern és Andreas Kofler előtt.

A bischofshofeni verseny előtt meggyőző fölénnyel (23 ponttal) vezetett összetettben Stefan Kraft, aki szinte már zsebében érezhette a trófeát. A próba ugrások alkalmával  végig a keddi győztes, Michael Hayböck dominált, messze a legjobb teljesítményt nyújtva és két alkalommal sáncrekord körüli ugrásaival is fölhívta magára a figyelmet. Érett Hayböck számára a várva várt győzelem, ami már jó néhány verseny óta benne volt, csak éppen mindig az a plusz hiányzott ugrásaiból. Most azonban végre összejött neki és hol másutt, mint a Négysáncverseny záró állomásán (Kraft vele ellentétben a nyitó versenyen szerezte élete első győzelmét). A bischofshofeni verseny első körében jócskán faragott hátrányán, s mivel Kraft második ugrása nem volt annyira kimagasló, így Hayböck előtt nyitva állt a kapu, hogy egy sáncrekord közeli ugrással beérje pontszámban szobatársát. Erre  minden esélye meg volt, hiszen  mind a kvalin, mind a verseny előtti próba ugráson sáncrekord (143 m.) körüli ugrásokat produkált, így az utolsó ugrása előtt is maradt izgalom.

A végén kiderült, hogy pont egy ilyen extra ugrás hiányzott Hayböcknek a nem mindennapi bravúrhoz, hogy megelőzze Kraftot, hiszen – mint utólag kiderült – összeségében már csak 6 pontnyi különbség volt kettejük között, ami kb. 3 méternyi hosszt jelentett volna! Egyszer fordult elő egyébként a Négysáncok történetében, hogy a második helyezett az utolsó állomáson tudott előzni. 2006-ban Janne Ahonennek sikerült fölzárkóznia Jakub Janda mellé, amikor végül egyedül álló módon holtversenyben végeztek összetettben. Michael Hayböck mégsem panaszkodhat, hiszen megnyerte élete első Vk versenyét, valamint a Világkupában is ő vezeti az összetettet!

A nap elsőszámú hőse minden kétséget kizáróan mégis csak az a Stefan Kraft lett, aki végig kimagaslóan versenyzett a turné során és hódította el sorrendben Loitzl, Kofler, Morgenstern, Schlierenzauer (2x) és Diethart  után az „Arany Sas” trófeát!   Na, de honnan és hogyan is indult e fantasztikus tehetségnek az útja, ami a legrangosabb díj megszerzéséhez vezetett?  Az alábbi kis összefoglaló segítséget nyújt ebben.

Stefan Kraft 1993 máj. 13.-án született a Bischofshofenhez közeli, onnan mintegy 15 km-re fekvő Schwarzach im Pongauban, ahol ma is él szüleivel. Fiatal kora óta lelkesen sportol, így már 4 évesen focizott, majd röviddel ezután a Großarl Sí klub tagja lett. A síugrás felé egyik barátja révén orientálódott, mikor egy alkalommal látta versenyezni. Természetesen ez nem elégítette ki kíváncsiságát, mivel pár nappal később (10 évesen) elkezdett alpesi síelni. Ezután hamarosan felvételt nyert a Salzburg tartományi Sí Szövetségbe.

Miután Stefan iskolai tanulmányait befejezte tudomást szerzett arról, hogy a példaképei – a legjobb osztrák síugrók – a stamsi Sí gimnáziumot látogatják, ez volt az egyetlen lehetőség számára, hogy ő is olyan síugró lehessen, mint neves elődei. A norvég nemzeti csapat edzője, az osztrák származású Alexander Stöckl volt éveken át  Stamsban az edzője (Hayböckkel együtt). Fejlődése töretlen volt, első sikerét 2008-ban egy francia junior versenyen aratta, ahol nyerni tudott. Egy évvel később már a FIS Cup-ban versenyzett, ahol 10. lett Oberwiesenthalban. 2010-től az Alpen Cup versenyein sorra érte el dobogós helyezéseit, ahol Hinterzartenben nyerte első versenyét. A 2011-es észt (Otepää) junior VB-n érte el egyik legnagyobb sikerét, ahol csapatban junior világbajnok lett, míg egyéniben ezüstérmet szerzett (a bolgár Zografski mögött). Ez akkora lökést adott neki, hogy egy hónappal később már a Kontinentális Kupában versenyeztették és ott rögtön meg is nyerte első versenyét (Brotterode) igen nagy fölénnyel. 2011-ben Villachban nyert versenyt a FIS Cup-ban, valamint több alpesi versenyen is győzni tudott.

Mérföldkő volt pályafutása során Vk debütálása 2012-ben (Bischofshofen), ahol ugyan nem volt pontszerző, de pár héttel később ugyanott már versenyt tudott nyerni, igaz akkor még a COC keretén belül. A 2012-es török (Erzurum) junior VB-n csapat bronzot szerzett, majd még az év végén beindult karrierje:  3 győzelem zsinórban a COC-ban, ami Négysánc meghívót ért és Kraft kihasználta élete nagy lehetőségét! Innsbruckban megszerezte első Vk pontjait (23. lett), majd Bischofshofenben már dobogóra állhatott, bronzérmes lett otthonában. A 2013-as cseh (Liberec) junior VB-n is bronzérmes lett egyéniben, majd a val di fiemmei felnőtt VB-n is bemutatkozott egy 23. helyezéssel. Innentől kezdve stabil csapattag lett a Vk keretben és a nemzeti csapatban is.

Oberstdorf legnagyobb sáncán debütált sírepülő versenyen, ahol egyéni legjobbját tartja 208 m.-rel. 2014-ben nyerte első csapat versenyét (Lahti) a Vk-ban Diethart, Hayböck és Schlierenzauer oldalán, majd a harrachovi sírepülő VB-n az előkelő 11. helyen végzett. A 2013/14-es Vk szezont top10-es (10.) helyezéssel zárta. Az idei Vk szezont rögtön egy ezüstéremmel kezdte Klingenthalban, majd egy  bronz Nyizsnyij Tagilban, ahol 138 m.-es sáncrekordot is ugrott. Az idei Négysánc győzelemmel pedig feltette a koronát eddigi teljesítményére. Stefan Kraft összesen 8 győzelmet szerzett a Vk második vonalának számító COC-ban, 53 Vk rajton pedig 7 dobogós helyezést ért el (1-3-3), Oberstdorfban szerezte eddigi egyetlen győzelmét. A „Krafti” becenévre hallgató ugró a síugrók pénz kereseti ranglistáján jelenleg az első helyen áll, eddig több mint 60 ezer eurót versenyzett össze, amihez most társult még a Négysánc aranyért járó plusz 20 ezer eurós jutalom is, így 13 verseny után nem kevesebb mint 81700 eurót keresett.

A selejtezőn 18 nemzet 74 ugrója vett részt, melyen az innsbrucki kvali győztes, Michael Hayböck bizonyult a legjobbnak, aki újból besöpörte az ezért járó 2000 eurós jutalmat. A második helyen honfitársa, Stefan Kraft végzett, míg a harmadik helyet a garmischi győztes, Anders Jacobsen szerezte meg a selejtező legnagyobb ugrásával (139,5 m.). Nagy meglepetésre nem sikerült kvalifikálnia magát a keddi versenyre Daiki Itonak, akinek ugrott távolsága (121,5 m.) alapján ott lett volna a helye, de landolás után közvetlen rá síklott valami göröngyre, ami megvezette a léceit, szétnyílt alatta, melyet nem tudott már korrigálni, elesett, szerencsére nem esett baja. Nem volt ilyen szerencséje viszont az amerikai Nicholas Fairall-nak, aki szintén bukott a versenyen (már a tréningen is volt egy esése), őt sajnos gerincproblémái miatt vákuumágyon vittek ki a stadionból, másnap meg is műtötték, azóta stabilizálódott az állapota. Egy kizárás is volt, a kazah Konstantin Sokolenko túl hosszú sílécek miatt jutott erre a sorsra.

A selejtező végeredménye:

http://data.fis-ski.com/pdf/2015/JP/3786/2015JP3786RLQ.pdf

A verseny – mint a korábbi helyszíneken is –teltház (kb. 20 ezer néző) előtt zajlott, mely a 14-es beülőből indult. Rögtön az első párosítás igazi csemegét ígért, hiszen az egykori Négysánc győztes, Andreas Kofler (116,5 m.) nyitotta meg a párbajok sorát. Ellenfele az a Rune Velta (121 m.) volt, aki elég peches módon úgy esett ki Innsbruckban nem túl veretes ellenfelével (Boyarintsev) szemben, hogy mire rákerült a sor az addigra felerősödő szél idő előtt nyomta le a levegőben és meglepetésre kiesett. A tudásukhoz képest egyikük sem teljesített jól, végül a norvég ugró ment tovább. A Négysáncon debütált Stephan Leyhe (120,5 m.) eddig jól teljesített, mind  a 3 alkalommal az első 20-ban végzett. Neki Lauri Asikainen  volt az ellenfele (117,5 m.), akivel szemben biztosan  ment tovább, így újabb lehetősége adódott egy  jó eredmény elérésére. Az eddig harmatosan szereplő Robert Kranjec következett (121,5 m.), aki a nyári GP-n felfedezett Sjöennel (119 m.) került párosításba, melyből előbbi ment tovább.

A K-pontot elsőként Nejc Dezman ugrotta meg (125 m.), aki a szezon egyik legjobb formában lévő ugróját, Roman Koudelkát fogta ki ellenfelül. A cseh ugró viszont csak fél méterrel szállt messzebbre és mindössze egy ponttal jutott tovább a szlovén ugró ellen, aki szintén tovább mehetett lucky looserként. Az első osztrák továbbjutás Manuel Fettner révén (122 m.) született meg, akinek nem okozott gondot orosz ellenfelét (Boyarintsev, 117,5 m.) kiejtenie. A tavalyi Négysánc győztes, Thomas Diethart is kezd egyre inkább magára találni, hiszen a Négysáncon kezdte el csak a Vk pontgyűjtést. Négy méterrel (122,5 m.) ugrott messzebbre Sakuyamánál, így újból finalistának vallhatta magát. Leyhe után újabb német ugró ment tovább gond nélkül, Michael Neumayer az addig leghosszabb távolsággal (127,5 m.) vette át a vezetést Koudelkától, ellenfele, Gregor Deschwanden (124 m.) is tovább ment a szerencsés vesztes jogán.

Anders Fannemel ugrotta meg elsőként a 130 m.-es távolságot,  amivel a vezetést is átvette. Párbaj ellenfele, Taku Takeuchi is (125 m.) tovább ment vigasz ágon. Érdekes párosítás volt a Kraus-Stoch kettős is, hiszen az idei szezon alapján hasonló formában versenyeztek eddig annyi különbséggel, hogy a német ugró lábában jóval több ugrás volt a Négysánc kezdetéig, mint a sérülés miatt hiányzó Vk címvédőében. Stoch (126,5 m.) ha szorosan is, de végül egyenes ágon, míg Kraus (125,5 m.) lucky looserként  lépett tovább a következő körbe. A fiatal német ugró, Daniel Wenig pechjére a most már csak összetett bronzért hajtó Peter Prevcet fogta ki, ami nem sok esélyt igért számára.

Prevc  az egész verseny egyik leglassabb elugrási sebességével is hatalmasat tudott ugrani, 133 m.-ig szállt, amivel egyrészt átvette a vezetést Fannemeltől, másrészt jó esélye maradt, hogy a dobogón maradhasson Négysánc összetettben is. A 2-szeres Négysánc győztes Gregor Schlierenzauer következett, aki szintén szépet ugrott (132 m.), talaj fogása után viszont ráfutott egy kis göröngyre (a lejtő egyenesre nyúló szakaszán), ami egy kicsit megdobta, de ügyesen korrigálta és Prevc mögé jött be mindössze 6 tized pont hátránnyal. Ellenfelére, Reruhi Shimizura több mint 45 pontot vert, így ez volt az egyik legsimább továbbjutás a versenyen. Ezután egy újabb orosz meglepetés következett (mint legutóbb Boyarintsev Velta ellen), hiszen Ilmir Hazetdinov (120,5 m.) papíron gyengébb volt lengyel ellenfelénél, Piotr Zylánál, aki csak 120 m.-ig szállt és ha minimális pontkülönbséggel is, de kiesett. Pechjére még vigasz ágon sem tudott tovább menni.

Az innsbrucki győztes, Richard Freitag következett, aki most ugyan nem ugrott kiemelkedően, de 129,5 m.-ével így is gond nélkül jutott tovább Kobayashival (113 m.) ellen. Anders Bardal egy biztonsági ugrással (127 m.) ment csak tovább a Vk-ban debütáló osztrák Tollingerrel szemben, a norvég ugró csupán a pontszerzésnek örülhetett, továbbra is semmi extra részéről. Két német csapott össze utánuk, kik közül egyértelműen Severin Freund volt a favorit, 131 m.-ével simán ejtette ki  a már jó ideje gyengélkedő Markus Eisenbichlert (121,5 m.), aki gyaníthatóan a Négysánc után a Kontinentális Kupában fog kikötni elég látványos formahanyatlásának köszönhetően.

 Noriaki Kasai 24. Négysáncán is úgy versenyzett, mint fiatal korában, aki most 132,5 m.-es ugrásával simán tovább jutott a 2006-os bajnok, Jakub Janda (118,5 m.) ellen és ezzel át is vette a vezetést attól a Prevctől, akit a versenyt megelőzően még reális esélye nyílt, hogy beérjen összetettben, hiszen 8 pontot kellett volna csak ledolgoznia.  Egy pontot ebből sikerült lefaragnia Kasainak, így nagy csata igérkezett még kettejük között a döntő körben. Anders Jacobsen is harcban volt még az összetett dobogóért, de 130,5 m.-es ugrása csak a 7. legjobb eredmény volt az első kör után, így Prevccel szemben már jelentős volt a hátránya. Ellenfelének, a lengyel Kluseknek (115,5 m.) esélye sem volt a pontszerzésre. Mint ahogy honfitársának, Zniszczolnak sem (109,5 m.), aki nem mást fogott ki ellenfélnek, mint a Négysánc összetett legnagyobb esélyesét, Stefan Kraftot, aki nem hibázott, 133,5 m.-ével beelőzte Kasait és immár ő vezetett a versenyen.

Már csak egy párosítás maradt hátra, a szokás szerint selejtezőjét kihagyó Simon Ammann került párba a még összetettért hajtó Michael Hayböckkel. A  svájci ugrónak tétje már csak a napi győzelem lehetett, hiszen oberstdorfi bukása után elszállt minden esélye, hogy még harcban legyen az osztrákokkal a Négysánc aranyért. Egy kicsit elkéste az elugrását, 130,5 m.-ig repült, amivel tovább jutása nem forgott veszélyben. Hayböck a kvali után a próbaugrás alkalmával is  a legjobb volt, ahol fél méter híján majdnem sáncrekordot (143 m.) ugrott. Krafttal szemben legalább 10 pontot kellett volna most hoznia, hogy reális esélye maradjon még a második körben. Hayböck a verseny legszebb és legnagyobb ugrásával (137,5 m.) teljesen nyílttá tette az utolsó kört, hiszen a közel 10 pontnyi ledolgozás meg volt, így egy nagyon izgalmas finálé elé néztünk!

A párbajok végeredményei:

A második sorozatban a zsűri nem változtatott a beülő hosszán, maradt a 14-esben. Az első komolyabb ugrást Rune Velta mutatta be, aki sikeresen javított első körös ugrásán, másodjára 128,5 m.-ig jutott, mellyel nem kevesebb, mint 10 helyezést sikerült javítania. Jan Matura volt az egyetlen a mezőnyben, akinek plusz ugrásával „túlóráznia”kellett. Az történt, hogy a nyomvonalban jégdarabok ragadtak meg, ami lassította Matura lesíklását, így nem tudott  érdemben javítani előző ugrásán. Ezután 5 percig állt a verseny, tisztították a nyomvonalat. Walter Hoferék korrekt módon adtak még egy esélyt a cseh ugrónak, aki az első 10 ugró lejövetele után újból próbálkozhatott (120 m.), de nem sok sikerrel. Diethart következett, aki egy évvel ezelőtt ilyenkor élete nagy lehetősége előtt állt (amit akkor sikeresen ki is használt), most viszont (123 m.) hiányzott belőle a dinamika,a robbanékonyság, ami tavalyi sikerét jellemezte.

Takeuchi következett, aki 128 m.-es ugrásával beelőzte Veltát, majd Dezman jött, aki önmagához képest is remek ugrással lepte meg magát és edzőjét, 132 m.-ig repült, amivel a japán ugrót megelőzve 10 pontos fórral vette át a vezetést. Koudelka nem túl kiemelkedő ugrása (128,5 m.) most csak a középmezőnyhöz volt elég, maradt továbbra is az élen a szlovén fiatal. Anders Bardal rontott az ugrásán (123 m.), így ő jelentősen visszaesett, míg Stoch sem tudott javítani (124,5 m.) lényegesen. A versenyt megelőző próbaugráson Neumayer a 4. legjobb eredményt érte el, a versenyen viszont már nem futotta ennyire az  erejéből. 126,5 m.-es ugrásával szorosan Dezman mögé jött be. A Négysánc versenyeire kissé leeresztő Fannemel következett, aki 127 m.-ig repült, mellyel sikeresen utasította maga mögé az addig szépen menetelő Dezmant.  Az innsbrucki verseny győztese, Freitag következett, aki nagyon szép ugrást (133,5 m.) hajtott végre és szép stílus pontoknak, valamint a szélkompenzációnak köszönhetően kissé meglépett a mezőnytől, 17 pontot verve Fannemelre.

A második sorozatot Simon Ammann a 8. pozícióból kezdte. Úgy tűnt van esélye még ennél is jobb eredményt elérnie, amikor nagyon szép testtartással, 136 méterig repült, de ezután megint kisértette az oberstdorfi versenyen történtek! A svájci klasszis földet éréskor elveszítette egyensúlyát, mindkét síléce oldalirányban szétnyílt, ő pedig a súlypontjánál fogva előre bukott, nagy sebességgel arccal végig szántotta a jeget. Ammann most rosszabbul járt, mint oberstdorfi bukásánál, hiszen az esés következtében eszméletét vesztette. Odarohantak hozzá és véres arcát látva úgy tűnt nagy a baj. Hordágyon vitték le, majd a mentőben tért magához. Legutóbbi értesülések szerint - a horzsolásokat leszámítva - szerencsére nincs komolyabb sérülése!

Anders Jacobsen ugrását Ammann ápolását követően hosszabb várakozás előzte meg, majd elindult és ő is 136 m.-ig szállt, landoláskor viszont összecsúszott a két léce, amiből majdnem megint bukás lett, szerencsére a norvég ugró jól korrigálta a malőrt. Azt érdemes megemlíteni, hogy a K-pont és a zsűri távolság közti érkező zóna állapota  több esetben is kritikusnak volt mondható, hiszen ezen a ponton többen is elestek (pl. Ito, Fairall) vagy közel jártak hozzá (pl. Jacobsen, Schlierenzauer). Az érkező zóna talaja több ponton is hagyott kívánnivalót maga után, voltak kisebb jég buckák, amik megvezették a sílécet. Jacobsen mindenesetre átvette a vezetést Freitagtól. Az őket követő Freund (128,5 m.) és Schlierenzauer (130 m.) sem tudott akkorát ugrani, mint pl. Jacobsen, így egyiküknek sem sikerült az élre kerülniük.

Peter Prevc az összetett címért vívott harcban alulmaradt a két osztrákkal szemben, így neki más célja már nem maradt, mint a bronzérem megtartása. Ebben leginkább Kasai volt rá veszéllyel, így a szlovén ugró mindent megpróbált annak érdekében, hogy legalább az összetett dobogó meg legyen. 134,5 m.-es ugrása után joggal reménykedhetett benne, bár riválisa, Noriaki Kasai még csak ezután következett. A japán klasszis az addigi leghosszabb (137 m.) ugrással tartotta életben dobogós reményeit, de miután a digitális eredményjelző kiírta pontjait egy könnyebb fejszámolás után ki deríthette, hogy sajnos még ez is kevés volt. Prevc ekkor már a nyakában érezhette az összetett bronzot. Mivel már csak a két osztrák ugró volt hátra Kasai ismét biztos dobogós volt a versenyen (immár szegény Ammann nélkül).

A bischofshofeni katlan morajlása jelezte, hogy újdonsült kedvenceik vannak már csak hátra. Először a helyi illetőségű Kraft készülődött neki az ugrásának. Mikor megkapta a rajt jelet edzőjétől mindenképp 130 m. fölött kellett ugrania ahhoz, hogy ne kelljen szobatársa, Hayböck esetleges extra ugrása után izgulnia. Kraft 132 m.-ig repült, amivel ugyan nem előzte meg Kasait, de esetében nem is ez volt a fő cél. Egy tized ponttal kapott csak többet Prevcnél, így két év után ismét meg volt számára a dobogós helyezés Bischofshofenben, de micsoda különbséggel! Akkor élete első Vk érmét szerezte, most pedig élete legnagyobb eredménye előtt állt.

Ettől már csak jó barátja, Hayböck foszthatta volna meg. Az első kör után utcahosszal vezető ugró mindent egy lapra tett föl, végül 136,5 m.-en fogott talajt kifogástalan telemarkkal, mellyel gond nélkül behúzta élete első Vk versenyét az osztrák közönség legnagyobb örömére. 5 bronz és egy ezüst után  végre meg lett számára a hőn áhított győzelem, ami már nagyon kijárt neki! Több mint 10 ponttal előzte meg Kasait, cimboráját, Kraftot pedig 17-tel, ami kevés volt ahhoz (mindössze 6 pont hiányzott), hogy beérje, így végül kettős osztrák siker született Bischofshofenben! Míg Hayböck az aznapi győzelmének örülhetett, addig Kraft az összetett címért lehetett maradéktalanul boldog! Csapattársaik vállukon vitték körbe mindkét hőst, akik meggyőző fölénnyel utasították maguk mögé a teljes mezőnyt! Az összetett Vk-ban is ők foglalják el az első két helyet (abban jelenleg Hayböck a jobb).

Összeségében elmondható, hogy a 63. Négysáncverseny színvonalában semmiképp sem maradt el az elmúlt évek versenyeihez képest és a fődíj, az „Arany Sas”szobrocska méltó kezekbe került!

Stefan Kraft:  "Nagyon jó érzés otthon turné győztesnek lenni! Rendkívül ideges voltam a második ugrásom után, mert tudtam, hogy néhány méter még maradt bennem. Egy kicsit túl későn ugrottam el, ennek ellenére nem volt olyan rossz az ugrásom. Hál’ istennek jól végződött minden számomra.”

Michael Hayböck: „Ha őszinte akarok lenni nem bíztam abban, hogy az összetett győzelem meg lehet, hiszen Stefan (Kraft) túl erős ellenfél volt. Mindkettőnknek egy álom vált valóra, mert a Négysánc keretén belül ünnepelhettem első Vk győzelmemet hazai közönség előtt. Ma ünnepelünk egy kicsit – de nem vadul -, mert nem sokára megyünk tovább.”

Az egyéni verseny dobogósai:

A Négysánc öszetett dobogósai:

A verseny végeredménye (top10):

Négysánc összetett végeredménye (top10):

Összetett Vk állása (top10):

Nemzetek Kupája állása:

Kommentek: 0 komment

comments powered by Disqus

Követők

Síparadicsom bendzsi98 adammalysza repens GeoCucc McDave contador96 zbigniew gabesz19 Neuner 79 contador1996 realniku

Elérhetőségünk