Síparadicsom

Ha a kelleténél rövidebb pályán is, s egy többszörösen megszakított versenyen, de valóra vált végre Aksel Lund Svindal álma, győzni tudott Wengenben, azon a helyszínen, ami eleddig nem kedveskedett túlzottan neki. Hannes Reicheltet nagy versenyben, a mezőny többi részét vezető Klaus Kröllt másfél másodperccel utasította maga mögé a norvég óriás. Minek következtében visszavette a vezetést az összetettben.

Január egyik fénypontja a wengeni lesiklás, vagy ahogy a helyiek hívják, a Lauberhornrennen. A világ leghosszabb lesikló pályája, a versenyidő megközelíti a két és fél másodpercet. Ember fizikai és lelki próbája, brutális ugratóval (Hundschopf), egy félelmetes traverzzel (Minsch-Kante), egy kulcsfontosságú alpesi átjáróval (Kernen-S), majd a Szuper-G-re hajazó átkötő rész után még két méretes ugrató, s két sikán, miközben már végletekig savasodik az ember lába. Kegyetlen erőpróba.

Az időjárási helyzet átírta az eredeti tervet, a kombinációs rajttól indították a versenyzőket, így csupán egy átlagos lesiklássá rövidült a verseny, persze szigorúan csak hosszában. Hatvanból visszaléptek ketten, így végül 58 síző döntött úgy, beleáll a kihívásba.

Otmar Striedinger (19.) sajnos lemaradtunk, a részidőkből ítélve nagyobb rontása nem lehetett, konstanson középszerű menetet rakhatott össze. Santa Caterina bronzérmese, David Poisson (6.) a formáját, mint szokta, januárra élesítette. Remekül elkapta a keresztsíző részt a köpcös francia, majd a Kernenben sem volt gond sebességével, csak a kanyargósabb átkötő részen vesztegetett el keveset, másodperc fölötti előnnyel vette át a vezetést. Marco Sullivan (30.) idestova 7 esztendeje még dobogóra állhatott Wengenben, kriminális formája okán erre ma gondolni sem mert. Idei első pontszerzése azért csak összejött némi szerencsével, az őrültséget ezúttal óvatoskodásra cserélte.

Klaus Kröll (3.) nem is olyan rég győzött is a lejtőn, imádja a Lauberhornt, a visszavonulás előtt álló veterán osztrák ezzel együtt a vártnál nagyobbat dobbantott. A Kernen bejáratánál sokáig egyedüliként átlépte a 150 km/h-s sebességet, köszönhetően a remekül abszolvált Canadian Corner elnevezésű szűk fordítónak. A legmeggyőzőbben azonban az átkötő szakaszon síelhetett – azért a feltételes mód, mert a gyakori indítás miatt ebből semmit nem láthattunk. Akárhogyan is, egyetlen tizeddel a tabella élére állt. Arra azért kevesen gondoltak volna, hogy mindez dobogót jelenthet számára. Andreas Sander (13.) kevésbé bátor sízéssel nem konkurált a legjobbakkal, mint például Christof Innerhoferrel (5.). A dél-tiroli izompacsirta parádés magaslaton vette a Minsch-Kantét, ott nyert sebességét remekül átvitte a sikánon. Tisztes előnyét a „láthatatlan” részen bukta el, szám szerint kemény fél másodpercet. A célban mindössze 7 századdal szorult le a dobogóról. Nincs szerencséje idén a századokkal, Santa Caterinán se sokon múlt a pódium.

Vincent Kriechmayr (18.) esélyeit már fent, keresztsízés közben elbukta, minekután valósággal átrodeózott a Josef Minschről elnevezett traverzen. Ezt tetézve utóbb túlugrotta a Silberhornsprungot. Romed Baumann (17.) gyakorlatilag leutánozta honfitársát, na, jó, ő az átkötő részen valamicskét visszahozott hátrányából – egy rutinos óriás-műlesiklótól ezt el is lehetett várni. Az osztrák hármast Max Franz (10.) zárta. Vesztét neki is a Seilersboden elnevezésű átkötő szakasz okozta, ő előzőeknél is többet, közel 7 tizedet szedett be, hogy aztán ennek felét a végén visszahozza. Látszott tehát Kröll menetének gyenge pontja.

A pénteki kombináción remeklő Adrien Théaux (7.) némileg elmaradt a várakozástól. Köszönhetően talán a Kernen kimenetén mért alacsonyabb sebességnek (kis híján felkenődött ugyanott a hófalra), s a szokott átkötő szakasznak. Bár az is igaz, mindössze 2 tized választotta el a dobogótól. Ekkortájt példátlanul kiélezett küzdelem formálódott Wengenben. Johan Clarey (23.) ebbe nem szólhatott bele, hol lassú, hol pontatlan kanyarvételeivel keserítette rajongóit; nem tett jót neki, hogy kilépett a tojástartásból a Kernenben.

Nincsenek a svájciak elhavazva lesikló sikerekkel idén, úgy kellett tehát az Achilles-ínsérülésből visszatérő Beat Feuz (11.) úgy kellett nekik, mint egy falat kenyér. Rászolgált a bizalomra, ha nem méri el rondán az utolsó sikánt, szép TOP-10-helyezéssel debütált volna a szezonban. A legjobb svájci megtisztelő címe így Carlo Janka (8.) kezébe került. A közvetítésben nyomon követhető szakaszokon tartotta a lépést, hogy mit művelt azon túl, őszintén szólva fogalmunk nincs. Steven Nyman (16.) kedvenc lejtői közt aligha szerepel Wengen, ennek jegyében bevállalós kezdés után nagyon mélyen tudta csak bevenni a Minsch-Kantét, s a folytatásban is voltak meredek pillanatai. Peter Fill (9.) ereje elfogyhatott a végére, többek közt a kanyargós szakaszon is tartotta Kröllel szembeni 1-2 tizednyi hátrányát.

A szakági legjobbak sorát Erik Guay (14.) nyitotta, a kanadai változatlanul nyögi az egy szezonon át tartó kihagyás mellékhatásait, egyszerűen képtelen volt tartani a megfelelő sebességet a pálya kulcspontjain. Dominik Paris (4.) ismét célba vette a vezető pozíciót. Hiába gyűjtött 3 tizednyi hátrányt a kanyargós részen, a végére is maradt energiája, a célban mindösszesen fél tizeddel szorult Kröll mögé. Az utolsó ugratót elmérte kissé, ott ment el a dobogó.

Győzelemről nem beszélhettünk, Aksel Lund Svindal (1.) összerakott ugyanis egy jóformán beleköthetetlen menetet. Top-sebesség minden időmérési ponton, tökéletesen meghúzott kanyarok, egyszóval brutális erődemonstráció. Bő másfél másodperccel verte a komplett mezőnyt a norvég óriás! Életében először győzött Wengenben, ezzel teljessé téve karrierjét!

Hannes Reichelt (2.) aztán kicsit ráijesztett, a Kernenből kimenet senki nem tudott nála gyorsabban síelni, mi több, az átkötő szakaszon valamivel gyorsabb is volt a norvégnál. Két tized környékén ingadozott a különbség, a kocka már nem fordult később sem. A címvédő osztrák a második hellyel is láthatóan meg volt elégedve.

Travis Ganong (42.) menete közben nem az amerikai sízése volt érdekes, hisz’ gyalázatos formáról tett tanúbizonyságot, sokkal inkább aggasztó méreteket öltött a pályára alászálló köd. Guillermo Fayed (22.) vesztett speciel nem ez okozta, a Hundschopfot követően letarolt egy kaput bal karjával, onnantól már nem tudott megfelelően rákoncentrálni a feladatra.

Több perces kényszerszünet után volt kénytelen bizonyítani Kjetil Jansrud 12.). Utólag elmondhatjuk, az esélytelenek nyugalmával. A frissen hullott hó nem segítette céljai elérésében, bár igaz, ami igaz, számos hibát elkövetett ettől függetlenül is.

A pénz nagy úr, jöhetett az előre bekalkulált reklámszünet, s pár milliméternyi hóréteg a fent várakozók bánatára. Andrew Weibrecht (21.), majd Marc Gisin (20.) sem vallott igazán szégyent, az időjárási változásnak kevéssé kitett részeken tisztességes részidőket síeltek. Georg Streitberger (39.) menete közben aztán ismét átláthatatlanná vált a helyzet, a versenyigazgatóság újabb kényszerszünet mellett döntött.

20-30 perces pauza után egy elősíző és néhány versenyző feladatául kapta a sorstól az ideális nyomvonal letisztítását. Esélyük ennek megfelelően marginálisra csökkent a pontszerzést tekintve. Ha az időkülönbségeket nézzük, Maxence Muzaton (32.) és Manuel Osborne-Paradis (33.) az átlagosnál jobb sízést mutathatott be, a mezőnyből egyedüliként kieső Benjamin Thomsen után következőkre ugyanis mintegy 2 másodpercet vertek ők ketten. A helyezések önmagukért beszélnek, úgy gondoljuk: Werner Heel (52.), Ondřej Bank (54.), Andrej Šporn (50.), Tyler Werry (51.).

A folytatásban aztán nyilván javulhattak kicsikét a körülmények, páran becsusszantak a pontzónába. Így tett a szlovén Boštjan Kline (38-assal a 24.), az olasz Siegmar Klotz (42-essel a 25.), a svájci Nils Mani (47-essel a 28.), a norvég Aleksander Aamodt Kilde (48-assal a bravúros 15.!), s végül Thomas Mermillod Blondin (54-essel a 25.).

A verseny részletes statisztikáját a linkre kattintással érhetitek el!

Aksel Lund Svindal 31. ízben győzedelmeskedett a Világkupában, ebből tucatnyit jegyez lesiklásban. Mint már leírtuk, életében először aratott diadalt Wengenben, korábban csupán egy 3. hely kötötte a legendás lejtőhöz. Hannes Reichelt 36. alkalommal állt dobogóra, ebből ötödiket szerezte Wengenben. Klaus Kröll 24 VK- pódiumnál tart, a legutóbbit 2013 novemberében szerezte Lake Louise-ban.

A szakági pontversenyt toronymagasan, két futamgyőzelemnyi előnnyel vezeti Svindal, aki összetettben is visszavette az első helyet Hirschertől, igaz, előnye mindösszesen 15 pont, holnap pedig ugyebár szlalom következik a programban.