Síparadicsom

A holnapi lesikló edzésekkel kezdetét veszi az év egyik csúcseseménye, a sportág legnagyobb seregszemléje, a 44. Alpesi Sí Világbajnokság. Ötödször rendez vb-t Sankt Moritz, ahol az elkövetkező két hétben 76 ország 589 sízője (360 férfi és 229 nő) csatol lécet az összesen 11 versenyszámban. Megszokott előzetesünket ezúttal a jelenre hegyezzük ki. A helyszín bemutatója után kronológiai sorrendben áttekintjük az egyes versenyek esélyeit, a poszt végén pedig bemutatjuk természetesen a magyar csapatot. Mármint a Miklós Edit hiányában megmaradt részét. Háromfős stábunk közös munkája következik.

A helyszín: Sankt Moritz

Sankt Moritz a téli sportok helyszíneinek léptékével mérve igazi világváros, hisz a kelet-svájci városka több mint 5.000 lakosnak ad otthont. Tagja az Alpok 12 leghíresebb síterepét egyesítő Best of the Alps szövetségnek. A Keleti-Alpok legmagasabb csúcsa, a Piz Bernina lábánál fekvő festői Engadin-völgy központja egyben a téli sportok nagy múltú központja is, elég csak két téli olimpiáját (1928, 1948) említeni. A St. Moritz-tó partjára épült város két részre oszlik: a tó felett elterülő St. Moritz-Dorfra, valamint a tó partján húzódó St. Moritz-Badra. Előbbi a síturizmus központja, utóbbi - ahogy nevéből is kitűnik – fürdőjével vonzza a látogatókat.

Az alpesi sí legjobbjai is rendszeresen felkeresik a várost, az elmúlt évek győzteseinek listáján ott találjuk Vonnt, Mazét, Gutot és Weirathert is. Számunkra viszont elsőként aligha az ő nevük ugrik be a helyszínről, hanem Miklós Edité. 2015. január 24. piros betűkkel írta be magát a magyar téli sportok történetébe: megszületett első Világkupa-dobogónk, Miklós Edit pedig épp Sankt Moritzot választotta a történelmi siker színteréül. A férfiak mezőnye ritka vendég ezen a helyszínen, 2014-ben rendeztek egy óriás-műlesiklást, amelyet Ligety nyert meg.

Tavaly persze a szokásoknak megfelelően a teljes mezőny felkereste a várost, hisz St. Moritz adott otthont a Világkupa-döntőnek. A kétszeres győztes Beat Feuz mellett Mirjam Puchner, Weirather, Fanara, Shiffrin, Myhrer és Rebensburg neve került fel a győztesek listájára.

NŐI SZUPER-G

(2017. február 7. kedd)

A topfavorit:                                     Lara Gut

Csodatininek indult, épp ezért lassacskán már akár veteránnak is tűnhet a svájciak még mindig csak 25. életévét taposó üdvöskéje. Volt már fenn, volt már lenn, nemcsak összességében, de ebben az idényben is. A gyorsasága vitathatatlan, főként szuper-G-ben helyenként vonni magasságokban síelt a mezőny felett. Csakhogy három győzelem után legutóbb Cortina d’Ampezzóban hiába volt az újabb űrmenet, nem jutott el a célig. Jó alaposan bevágta a kezét, de sokkal inkább az önbizalmát tépázhatta meg az eset. Veretlenként és verhetetlenként Sankt Moritzba utazva kis túlzással akár oda is adhattuk volna neki előre az aranyat. Így azért ott lapul egy halovány kérdőjel.

A svájci lány mostanában csak a síelésre koncentrál (legalábbis hazánkig nem jutnak el hírek egyébről), nincs látványos konfliktusa senkivel házon belül, mindennek eredményét láthatjuk a pályán is. Ráadásképp hazai pályán síelhet, várhatóan a svájci közönség fergeteges biztatása közepette. Nagyon sokat jelenthetne a helvéteknek egy győztes nyitány, megadhatná a VB alaphangját. Ennél jobb esélyük pedig talán egyszer sem lesz a folytatásban.

A hazai pálya azonban nemcsak pozitívum lehet, de a legfőbb akadály is. Nagy kérdés, hogy bírja ezt a terheta svájci csapat legfőbb reménységének számító Gut. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy sem világbajnokságon, sem olimpián ne jött össze még a győzelem Larának. A görcsösségre tehát lehet ok, és azt azért láthattuk: a gyorsaság mellett a hibázás is benne van a síelésében. Valójában a legnagyobb meglepetést az okozná, ha Gut úgy menne végig (látványos hiba nélkül), hogy aztán nem állhat dobogóra.

A legnagyobb rivális:                    Ilka Štuhec

A legutóbbi verseny győzteseként a szlovén lány az egyetlen, aki ebben a szezonban Guton kívül versenyt nyert ebben a szakágban. Így is kissé erőltetettnek tűnhet épp őt kiemelni – ha nem Gut, akkor bizony rengetegen pályáznak a sikerre, köztük pedig már szinte lehetetlen rangsorolni. A szlovén lány érdemeiről máshol bőven írunk, kár is tovább szaporítani a szót: nézzük a további riválisokat.

Nagyot domboríthatnak:

Lindsey Vonn: A múlt az amerikai mellett szól, sérülése után remekül sikerült a visszatérése. Valójában a cortinai esései, majd az azt követő gyámoltalan bóklászása az egyetlen oka annak, hogy nem az ő neve szerepel Štuhec helyén. Nála aztán a lámpaláz biztosan nem játszik szerepet a VB-n.

Sofia Goggia: Annyira közel járt többször is élete első győzelméhez a világkupában, hogy szinte törvényszerűnek tűnik: a VB-n végre eltűnik az a bizonyos hajszál. No persze, azt nem lehet tudni, melyik szakágban?

Tina Weirather: Kétszer is nyert ezen a lejtőn Szuper-G-ben, radásul a szakági tabellán ő áll a második helyen. Sokat elmond azonban idei teljesítményéről, hogy ennek ellenére sem ő jut először eszünkbe az esélyesek listáján. Sőt, másodszorra sem. Stabil, jó, ám kicsit sótlan, ízetlen ez az idény a liechtensteinitől. Egy VB-cím után azonban teljesen más megvilágításba kerülne minden.

Stephanie Venier és Anna Veith: Az osztrákok mindig képesek villanni egy világversenyen. Ahogy közeledett a VB, úgy támadtak fel hamvaikból a sógorok, Venierrel és a Veith-té férjesült ex-Fenningerrel már csak emiatt is számolni kell. Utóbbi sérülése után még kicsit óvatosnak tűnik, de így is felfért a dobogóra Cortinán.

Szerintünk meglepetést okoz:                 Elena Curtoni

Idén már dobogóra is állt az olasz lány, valamennyi európai versenyen befért a top-8-ba. Az olasz csapat az idei szezonban már-már osztrák szinten teljesít (mármint hagyományos osztrák szinten, az idei szezonra aligha büszkék a sógorok) , egymást ösztönzik a lányok a jobbnál jobb teljesítményre. Goggia tündöklése kicsit talán elhalványítja a többiek teljesítményét, de mások is ott lehetnek „tűzközelben”.

A legnagyobb hiányzó:                                Nadia Fanchini

Altenmarkt-Zauchensee másik áldozata könnyebben megúszta, mint Miklós Edit, de az idei VB-ről ő is lemarad. Pedig a technikásabb gyors szakágban egész biztatóan teljesített. Nála is igaz, hogy az olasz remeklés közepette kevésbé voltak feltűnőek a helyezései, de azért 9. és 4. helye önmagáért beszél. Nadiát aligha vigasztalja, de az ő hiányában is lehet olasz siker, sőt, lesiklásban Elena révén akár Fanchini-siker is.

FÉRFI SZUPER-G

(2017. február 8. szerda)

Topfavorit: Kjetil Jansrud

Évek óta a szakág egyik legmeghatározóbb versenyzője. A 2010-es évek elején még erős óriásműlesiklóként ismerhettük, pár év alatt viszont meghatározó gyorsszám specialistává vált. Idén két versennyel a szakági világkupa vége előtt már szinte magáénak érezheti a kristálygömböt – nem csoda, hisz az eddigi négy versenyből az első hármat sikerült megnyernie, egyedül a legutóbbi kitzbüheli versenyt rontotta el.

Jansrud a norvég csapatépítés egyik első hírnöke. Aksel Lund Svindal már bő egy évtizede erősíti az alpesi sízés világelitjét, mögé sikerült a vancouveri olimpia környékén megérkeznie Jansrudnak, ezután tért át szép lassan a gyors számokra. 2015-ben a tapasztalt előd szezonbeli kidőlése sem jelentett nagy nyomást számára, a lesiklás és a szuper-G tabella élén végzett, Marcel Hirschert pedig hosszú időn keresztül eséllyel üldözte összetettben. Tavaly formája visszaesett kissé (persze csak az ő szintjén), de idénre ismét újult erővel versenyez. Lesiklásban idén nem olyan erős, így minden bizonnyal a szuperóriás-műlesiklás lehet az a szám, ahol a legnagyobb eséllyel szerezheti meg élete első világbajnoki címét. Fontos megjegyezni, hogy a norvég regnáló olimpiai bajnokként is érkezik St. Moritzba.

Bár formája az utóbbi időben kissé megtört a decemberi dominanciához képest, kétség sem férhet hozzá, hogy aki a szám világbajnoka akar lenni, annak elsősorban Kjetil Jansrudot kell legyőznie.

A legfőbb rivális: Beat Feuz

A hazaiak első számú éremesélyese lehet férfi vonalon, hogy ez mekkora terhet jelent számára, majd a helyszínen kiderül. Az viszont bíztató jel volt már tavaly a VB próbájaként megtartott világkupadöntőn, hogy Feuz négy év után tudott ismét győzni, ráadásul szuper-G-ben Jansrudot megverve. A svájci a hírek szerint kedveli a pályát, emlékei pedig a legjobbak a helyszínről.

Didier Cuche visszavonulásakor az új svájci ígéretnek tartották, aki majd kötelezően szállíthatja az eredményeket. A jég végül 2012-ben tört át: az összetettben mindenki a Kostelić-Hirscher párharcot figyelte, valamint az azt övező, médiában kibontakozó verbális adok-kapokot. Eközben a svájci surranópályán már az összetett vezetést is átvette, végül pedig mindössze 25 ponttal maradt le a nagykristálygömbről. Karrierjét ezek után folyamatosan visszatérő térdproblémái hátráltatták, ami miatt az idei szezont is késve tudta elkezdeni. Eddig két dobogót számlál a szezonban, ebből egyet szuper-G-ben. A szakági tabellán ugyan csak a hatodik helyet foglalja el, formája magasan ívelt eddig felfelé a világbajnoksághoz közeledve.

Nagyot domboríthatnak:

Aleksander Aamodt Kilde: a szakági világkupa címvédője idén eddig nem igazán találta tavalyi lehengerlő formáját (1 második hely Val Gardénáról a legjobbja), viszont ha olyan erővel tud dobbantani, mint tette azt a tavalyi szezonban, akkor komoly esélyesévé léphet elő a versenynek.

Matthias Mayer: a legutolsó szuper-G verseny győztese, óriási baleset után tért vissza idén. Formája viszont eddig ingadozónak bizonyult, viszont egyértelműen ez lett legjobb száma idén.

Dominik Paris: idei formája kiváló, a szakági pontversenyben is második helyen áll, emellett pedig kétszer volt idén dobogós szuper-G-ben. Azonban a lesiklás nála egyértelműen erősebbnek számít.

Az előbbieken kívül természetesen többen is eséllyel pályáznak érmekre, ilyen lehet Max Franz, Christoph Innerhofer, Hannes Reichelt, Erik Guay, vagy esetleg Carlo Janka…

Meglepetést okozhat: Josef Ferstl

Az egyik legnagyobb meglepetést a dobogón minden bizonnyal egy német jelentené. Szuper-G-ben hosszú ideje jellemző, hogy egy-egy nem várt név végül éremmel távozik az aktuális világversenyről. 2013-ban De Tessières, 2015-ben Dustin Cook, a 2014-es olimpián pedig Andrew Weibrecht volt az, akinek ennyire jó szereplésére a legtöbben nem számítottunk. Ferstl idei szezonja eddig erősre sikeredett, kétszer zárt a legjobb tízben, további kétszer a legjobb húszban, azaz minden versenyen célba ért és értékes pontokat szerzett. A stabilitáshoz ezúttal némi plusz kellene csak, hogy nagyobb eredmény csússzon ki. A német nem túlzottan fiatal, már 26 éves, a komolyabb eredmények azonban még junior szinten is elkerülték. Eddigi legnagyobb eredménye két Európa-kupa győzelem (1 lesiklás, 1 szuper-G), vajon Sankt Moritzban túl tudja ezt szárnyalni?

A legnagyobb hiányzó: Aksel Lund Svindal

A szakág egyik legnagyobb alakja, minden bizonnyal csak Hermann Maier tudta nála jobban uralni a szuperóriást. Az elmúlt években azonban újra meg újra sérülésekkel bajlódik és egy nagyszerűen induló visszatérés után kiderült, hogy legutóbbi térdműtéte nem sikerült tökéletesen, így ismét kés alá feküdt, ami miatt idén már nem láthatjuk versenyezni.

NŐI ALPESI ÖSSZETETT

(2017. február 10. szerda)

A topfavorit:                                 Wendy Holdener

Egy szem december közepi verseny után jós legyen a talpán, aki érdemi szakmaisággal fűszerezett esélylatolgatásba merjen bocsátkozni. Így, hát igyekszünk rövidek és velősek maradni. A semmit fölösleges túltolni.

Miért Holdener?

1. Ő nyerte tavaly a szakági kristálygömböt. Három versenyt is rendeztek, Lenzerheidén győzött, Soldeun másodikként zárt.

2. Sankt Moritz nem az a kimondottan meredek, kemény női lejtő, itt talán jobban érvényesülhetnek a lányok. A Szuper-G- pálya nyomvonala persze sokat nyom a latba. Erről persze nem lehet semmi információnk, egészen a verseny napjáig.

3. Ha Shiffrin nem áll rajthoz, ő lesz a mezőny toronymagasan legjobb szlalomosa. Márpedig az esetek többségében műlesiklásban dőlnek el a dolgok, az érmek sorsa. Emellett bizonyította, nem retten meg, ha lesikló lécet kell csatolnia lábaira. Junior-vb- ezüstérmese a számnak.

4. Igen, kitaláltátok. A hazai pálya előnye.

A legnagyobb rivális:                    Ilka Štuhec

Elvégre az aktuális vb-szezonban 100%-os mutatóval rendelkező kombinációs sízőt csak hiba lenne kifelejteni. Egy versenyt rendeztek, és azt kétségkívül megnyerte.

Sokrétű síző volt egyébiránt mindig is. Anno lesiklásban, szlalomban és nem meglepő módon kombinációban is nyert junior-világbajnokságot, s ha csak a Világkupát nézzük, egy jó darabig alpesi összetettben érte el a legjobb helyezéseket.

Tény, nem ügyetlen szlalomos, s mivel emellé domináns lesiklás párosul, törvényszerűen előlépett a versenyszám nagy esélyesévé. De nem győzzük hangsúlyozni, a két pályatűzés nagy fordulatokat tartogathat még.

Nagyot domboríthatnak:

Lara Gut: Az egyetlen, aki érdemben versenyre tud kelni a szlovén lánnyal a gyors számokban, mi több, a Szuper-G a svájci lány vadászterülete. Nagy fegyvertény, ami igencsak ide kívánkozik: több mint 6 év elteltével újra pontot szerzett Gut a szlalomosok közt. Igaz, ezen kívül mindig kiesett, a kombinációs szlalomon is. Jutalomjáték ez neki, de biztosan győzelemre tör.

Michelle Gisin: A svájci tarolás sem elképzelhetetlen a számban. A tényekkel szembehelyezkedve tettük a harmadik helyre a kisebbik Gisin- nővért. Egyfelől ő dobogóra állhatott a már emlegetett egyedüli kombinációs versenyen, másrészről ha összevetjük az idény átlageredményeit lesiklásban és szlalomban, majdhogynem ő tűnik a legkomplexebbnek. Ugyanis amellett, hogy rendszeres résztvevője a TOP-10-nek a legrövidebb számban, egy sor biztató eredményt bírt felmutatni a királykategóriában. Ahol rajthoz állt, pontot szerzett, Val d'Iséreben mindjárt egy 7. hellyel nyitott. Újra kellene írnunk a cikket?

Sofia Goggia: Az év felfedezettje a nőknél. Betört a világelitbe, ráadásul nem is egy szakágban. Pechére szlalomban kilóg a sorból, de ez sem zavarta azon a bizonyos kombináción, meg sem állt a dobogóig. Ha a körülmények úgy hozzák, simán nyerhet is.

Michaela Kirchgasser: Miközben óriás után a szlalom élmezőnyéből is kezd kikopni, kombinációban még mindig tartani tudja helyzetét. Előző idényben két alkalommal is dobogón végzett, így ha úgy hozza a nap, hogy a rutinnak kitűntetett szerep jut, valami igazán emlékezeteset is nyújthat Kirchie. Élete tán utolsó világbajnokságán. Két éve bronzérmet szerzett.

Federica Brignone: Ő pedig egy vérbeli ötszámos síző, egy extravagáns személyiség, aki akkor képes nagyot durrantani, amikor a leginkább szükséges. Lásd a hétközi kronplatzi győzelmét, amivel kivívta az indulási jogot óriás-műlesiklásban. Gyakorlott kombinációs síző, sokfajta tűzésre fel van készülve.

Denise Feierabend: Na, még egy svájci. Míg fel nem törtek a fiatalok, és Gut meg nem tanult szlalomozni, ő számított a kombináció elsőszámú svájci reményének. Agyban nehezen kezelte ezt a helyzetet, így hiába voltak jó eredményei mind lesiklásban, mind szlalomban, mihelyst ezeket kombinálva kellett volna valamit produkálni, legalább az egyiket elfuserálta. Akkor törik meg a jég, amikor senki nem számít rá?

Marie-Michéle Gagnon: Bár az idei versenyen kiesett, s nem fut valami jó szezont, az esélyesek közt kell számon tartani. Mindkét VK- sikere kombinációban született, rá igazán jellemző, hogy amint megérzi a dögszagot, képes extrát nyújtani. Márpedig a kombináció élettartama igencsak a végét járja…

Szolgálati közlemény: Ha Shiffrin rajthoz állna, s történetesen győzne, nem a mi készülékünkben van a hiba.

Szerintünk meglepetést okoz:                 Johanna Schnarf

Minthogy legalább ugyanennyi olyan sízőt felsorolhatnánk itt, akik akár harcra kelhetnek az érmekért, vagy jófajta helyezésekért, másik oldalról fogjuk meg a kérdést.

Schnarf nevéhez tíz TOP-10-helyezés fűződik a szakágban, vb-hatodik és olimpiai nyolcadik helyéről nem is szólva.  Ha december közepén nem is jött össze neki úgy, ahogyan szokott, mi biztosan beillesztettük volna nevét Gagnonék közé. Egy hétközi edzésen azonban kificamította vállát, amit gyorsan meg is műtöttek. Kérdésessé vált vb-szereplése, ha indulna, nagy meglepetést okozna egy jobb szerepléssel.

A legnagyobb hiányzó:                                Az alpesi összetett jövője

No komment, annyit írtunk erről, keseregtünk ezen.

FÉRFI LESIKLÁS

 (2017. február 11. szombat)

A topfavorit:                                     Kjetil Jansrud

Ha csak a számokat nézzük, akár más név is szerepelhetne itt a norvégé helyett. Sokszor bizonyította ugyan, hogy a VB-n résztvevő síelők közül ő a leggyorsabb, ám túl sok hibát vét mostanában. Csak egy Világkupa-versenyt sikerült megnyernie ebben a szezonban, rögtön a legelsőt, Val d’Isère-ben. Kitzbühelben példának okáért még a pontszerző zónába se fért be. A VB előtti utolsó két versenyen, Garmischban azonban már biztatóbb formát mutatott, egy 2. és egy 5. hellyel hangolt St. Moritzra. A szakági tabellán így is csak a második helyet foglalja el.

Hogy miért mégis ő a topfavorit? Nos, egyrészt a „legnagyobb hiányzó” rovatban szereplő név ennek az oka. Másrészt ugyanez az ok, kicsit más olvasatban: Svindal nélkül valójában nincsen olyan síelő, aki igazán kiemelkedne a mezőnyből, és óhatatlanul is a vikingek másodhegedűse jut először az ember eszébe. Talán a VB legkiszámíthatatlanabb versenyszáma lesz a férfi lesiklás.

Jansrud a két évvel ezelőtti VB-n eléggé elrontotta lesiklását, a középmezőnybe érkezett. Nincsen még VB-címe, és immár bőven túl a 30-on ez is ösztönözheti most Sankt Moritzban. Svindal kiesésével és Kilde formahanyatlásával jelenleg egyértelműen ő Norvégia első számú síelője, megfelelő hangulatban készülhet a versenyre. Túl nagy összegben azért így se fogadja meg senki az ő elsőségét (no meg másét sem), vagy legalábbis ne bennünket hibáztasson a verseny után!

A legnagyobb rivális:                    Peter Fill

Sokat elmond a férfi lesiklás kiegyensúlyozottságáról, hogy a szakági tabella élén álló, amúgy címvédő olasz csak ebben a rovatban szerepel. Sőt, akár egy fejezettel még későbbre is rakhatnánk. A dél-tiroli  veterán ugyanis úgy áll a rangsor élén, hogy egyetlen világkupa-versenyt sem nyert meg ebben a szezonban. Ugyanakkor hihetetlenül kiegyensúlyozott, Garmischban két dobogóval hangolt Sankt Moritzra. Rohan az idő, már 35 éves, könnyen lehet, hogy az idei VB az utolsó esélye egy nagy dobásra. Jansrudhoz hasonlóan neki sem jött még össze a VB-győzelem, pedig 2003 óta próbálkozik vele. 2003-ban épp Sankt Moritzban síelhetett először világbajnokságon.

Nagyot domboríthatnak:

Dominik Paris: Az a lesikló, aki győzni tud Kitzbühelben, automatikusan beírja a nevét az esélyesek közé a továbbiakban. Paris azonban a világkupában csak ekkor tudott dobogóra állni, emiatt nehéz lenne elsősorban őt kiemelni a népes élmezőnyből. Az olasz csapat bivalyerősségét jó párszor emlegetjük, lesiklásban is egymást motiválhatják a jó eredményre.

Hannes Reichelt: Ha Kitzbühel győztese említést érdemel, akkor mit mondjunk a VB előtti utolsó verseny győztesére? Reichelt ráadásul akár mindkét garmischi lesiklást behúzhatta volna, ha az első versenyen nincs egy hatalmas hibája. A probléma nála is az, hogy csak egyetlen lejtőn tudott villantani. Az idény elején még a középmezőnyt is alulról szagolta, viszont a jelek szerint az osztrákok a VB-re időzítették a formájukat.

Adrien Théaux: A francia gyorscsapat zászlóvivőjének legfőbb erénye az előző síelőkkel ellentétben a kiegyensúlyozottság. A garmischi első verseny kivételével valamennyi idei lesikláson ott volt a top-10-ben, igaz, a dobogóra soha nem sikerült felállnia. A nagy számok törvénye alapján könnyen lehet, hogy a VB-n megszakad az utóbbi sorozat.

Beat Feuz: Utolsókból lehetnek az elsők. Jelen esetben azért ideillő ez a szólás, mert Beat Feuzot akár a topfavorit rovatba is beilleszthettük volna. Sok minden szól mellette, ami talán a legnyilvánvalóbb ebből, az a hazai pálya előnye. Tavaly ő nyerte Sankt Moritzban a Világkupa-döntő lesiklóversenyét (ráadásul előtte a szuper-G-t is), a hazai pálya előnye tehát esetében semmiképp sem üres szólam. A formájára sem lehet különösebb panasz, Garmischban 5. és 3. hellyel hangolt a VB-re.

Szerintünk meglepetést okoz:                 Patrick Küng

Adott egy síelő, aki az idei szezonban egyetlen alkalommal fért be a top-10-be a világkupában. Az sem most volt: még az első lesikláson, Val d’Isère-ben sikerült behúznia egy 7. helyet. Azóta többé-kevésbé stabilan gyarapítja a középmezőnyt. 2014 tavasza óta nem állt dobogón a világkupában. Felmerülhet a kérdés: bármennyire is svájci az illető, mégis mi a csodáért kell megemlíteni épp az ő nevét ebben a rovatban? Nos, egyetlen oka van, mégpedig pofonegyszerű: ő a címvédő!

A legnagyobb hiányzó:                                Aksel Lund Svindal

Ami a női mezőnyben Lindsey Vonn, az a férfiaknál Svindal. Sajnos, ez azonban nem csak azt jelenti, hogy tempóban a mezőny fölé nő, de azt is, hogy pechje van a sérülésekkel. Nem tud kilábalni a problémákból a norvég, egy évvel ezelőtti kitzbüheli bukása után hiába gyürkőzött neki a szezonnak, nem bírta végigcsinálni. Pedig a sebessége a régi, négy versenyből háromszor dobogóra állt (a negyediknél is csak a kiesés gátolta ebben). Talán jobban járt volna, ha csak a VB-re koncentrál…

NŐI LESIKLÁS

 (2017. február 12. vasárnap)

A topfavorit:                                     Ilka Štuhec

Maradjunk annyiban, hogy ha egy esztendeje valaki közülünk felmerte volna vetni ezt az opciót, könnyesre röhögtük volna magunkat.

Ilka Štuhec dominálja a lesikló idényt, kevés kétség férhet majdani kristálygömbjéhez, még azzal együtt sem, hogy januárban becsúszott egy gyöngébb futam, illetve pár meghökkentő meglepetésnek hála a győzelem elmaradt. (Igen, Vonn garmischi menete is ide kívánkozik.)

A szlovénok háromszoros junior-világbajnoka ékes példája annak, mennyire kevésen (vagy épp nagyon is sokon) tud múlni egy tehetség tündöklése, avagy középszerben maradása, majd törvényszerű eltűnése a ködben. Egy remekül időzített lécváltás (Rossignolról váltott Stöcklire), edzőváltás, s a Tina Maze visszavonulásával átcsoportosított szponzori támogatás rögtön kihozta a szlovénból az, ami valószínűleg mindig is benne volt. Elvégre nem szabad elhallgatnunk, hogy szezonról szezonra lépdelt előre, s bár a tény, hogy 2016-t megelőzően csupán öt TOP-10-t bírt felmutatni, a pontszerző helyek előkelőbbik felét elég gyakran megszerezte.

Külön ki kell emelnünk a bizalmi posztnak számító waxmester személyét, aki tulajdon édesanyja. Átéltek már öt komplikált műtétet, s mindannyiszor fel tudtak állni. A tetőt pedig még nem érték el.

Nagy kérdés esetében, s úgy általában a teljes mezőny kapcsán, mire mennek a várhatóan kora tavaszias körülmények közt. Ugyanis ilyen körülmények közt gyorsasági szakági versenyt – tegyük hozzá, szerencsére – nem kellett rendezni.

Ilka alighanem még mindig álomvilágban érzi magát, laza vagányságát ismerve az esélyesség terhétől se nagyon eshet kétségbe. Előre aligha iszik a medve bőrére. Mint az a Windischgrätz tette a kápolnai csatát követően, akinek nevét viseli szülőfaluja, Slovenj Gradec.

A legnagyobb rivális:                    Lindsey Vonn

Sporttörténeti léptékű momentum, s valahol orvosi csoda, amit az amerikaiak élő legendája bemutatott e szezonban. Hat hónappal kéztörése után visszatért a Világkupába, s második nekifutásra rögtön versenyt is tudott nyerni az egyik leggyilkosabb lejtőn. Ahol nem mellékesen 4 éve sorsfordító bukást szenvedett el. Ahogy mondotta egy másik hadvezér (ha már így belejöttünk…): „Jöttem, láttam, győztem.”

Azóta sem vesztett őrültségbe hajló lelkesedéséből, két bukás után sem vett vissza a tempóból, s kétségünk nincs afelől, Sankt Moritzban, ahol négy versenyt nyert anno – igaz, legutóbb majd’ fél évtizede. Lassan visszakerül a megszokott szinte, nevezetesen: ha elkapja a fonalat, s képes drámai rontás, esetében esés nélkül célba érni, Štuhecen kívül más nehezen tudná megverni.

Nagyot domboríthatnak:

Lara Gut: Ő nyerte a vb-t megelőző utolsó lesiklást, s egészen pofás mutató köti Sankt Moritzhoz. Az értelmi szálak mellett. A várható hóviszonyok is mellette szólhatnak.

Sofia Goggia: Az idény meglepetésembere. Három dobogója egy dolog, példás kiegyensúlyozottsága a másik. Mivel több nyerő kártya is lapul zsebében, az izgalom sem lehet kiemelt fokmérő a világbajnoki debütálónál.

Tina Weirather: Dobogón csak egyszer állt idén, stabilnak sem nevezhető eredménysora, de jó megjegyezni, hogy futamait egy-egy konkrét hiba dobta sutba. Versenyzői erényeit kamatoztatja a számára ugyancsak kedves lejtőn. Kétszer nyert itt, igaz, Szuper-G-ben.

Christine Scheyer: Az osztrák lesikló csapat legnagyobb reménysége. Igen súlyos sérülésből tért vissza a Világkupába, azóta virágzását éli. Friss Világkupa-győztes. Egy pozitív példa nagy hiányzónk előtt…

Viktoria Rebensburg: Az óriás-műlesiklás specialistájából lett fokmérő a lesiklók közt. A vb-pálya felettébb fekszik stílusának.

Kajsa Kling: Anja Pärson által aranylapokra vésett svéd lesikló hagyományokat írhatja tovább. Dobogós nyitány után hullámvölgy következett, de lassan magára talált, januári versenyeken rendre javult, s javult.

Elena Fanchini: Húga sajnálatos sérülése után ő öregbítheti tovább a család hírnevét. Dobogón nem állt ugyan 2005 vb-ezüstérmese, még csak kiemelkedő eredményekről sem számolhatunk be egy szem 6. helyén kívül. Elena viszont a világversenyek igazán specialistája, kár lenne leírni.

Szerintünk meglepetést okoz:                 Breezy Johnson

Bár akad az amerikai csapatban egy roppant stabilan versenyző Ross, egy újdonsült VK- dobogós Wiles személyében, s Julie Mancuso is kész a visszatérésre, a legnagyobb dobbanást mi a fiatal, 21 esztendős leányzótól várjuk. Többször ott ólálkodott idén a TOP-10 környékén, s a legvégén Cortinán össze is jött neki a bravúr. Természetesen tette mindezt magas rajtszámokkal. Breezy berobbanásáról egyetlen adalék: még csak Wikipédia-szócikk sem készült róla angol nyelven…

A legnagyobb hiányzó:                                Miklós Edit

Az osztrákok bizonyára Cornelia Hütter után hullajtanak könnyeket, de mi, magyar sportszeretők nem. Sokáig beégett retinánkba az a borzalmas edzés Altenmarkton.

Edit varázslatos formának örvendett, rendszeres résztvevője volt az elitcsapatnak, dobogót jegyzett, mi több, már Szuper-G-ben is nagyokat lépdelt előre. Bejött az edzőváltás, Edit saját csúcsait döntögette. Aztán jött az esés, mindkét lába súlyosan roncsolódott, s a Sankt Moritz-i álom tovaszállása mellett lassan már az olimpiai reményeink is csak pislákolni tudnak.

Köztudott, Edit legkedvencebb lejtőjén rendezik a világbajnokságot, minden mellette szólt. A magyar sporttörténelem sajnos várat még magára.

FÉRFI ALPESI ÖSSZETETT

(2017. február 13. hétfő)

Hívhatjuk akár kombinációnak, akár szuper-kombinációnak, akár alpesi összetettnek, a helyzet nem változik. Sőt, a változtatgatás csak még inkább aláhúzza a fájdalmas igazságot: a király meztelen. Hiába volt ez a szakág mindennek az alapja, mára már csak fájdalmasan vigyorog, ruhadarabjai közül a korona helyébe lépett bohócsipka maradt csak meg rajta. A VB-cím viszont itt is VB-cím, az érem ugyanolyan szépen csillog, még ha szakmai berkekben nincs is akkora értéke, mint a többi szakágénak.

A hosszas, személytelen bevezető legfőbb oka, hogy itt szakágspecifikus jellemzést adni botorság lenne bárkiről is. Olyan kevés kombinációs verseny van a világkupában, hogy abból alig tudunk meg bármit is. A női mezőnyben még csak-csak vannak síelők, akik minden szakágban gond nélkül le tudnak menni, de a férfiaknál ez nem jellemző. Favoritról, esélyesekről, meglepetésről beszélni ebben a szakágban költői túlzás. Ennek ellenére megkíséreljük.

A topfavorit:                                     Alexis Pinturault

„Egy, csak egy legény van talpon a vidéken.” Legalábbis egyetlen olyan síelő van, akinél nem dörzsölnénk meg kétszer a szemünket, akár lesiklásban, akár szlalomban zárna az élen. A szabályt erősítő kivétel, az a síelő, aki bármely szakágban képes pontokat szerezni. Igaz, sem a leggyorsabb, sem a legtechnikásabb szakágban nem tartozik a szűken vett favoritok közé, de a kettőben együtt verhetetlennek látszik. Ha odateszi magát, csak a kiesés veheti el tőle az elsőséget. Vagy az időjárás, de a deus ex machina erre az idényre már le lett tudva Wengenben.

A legnagyobb rivális:                    Justin Murisier

A hazai pálya az, ami miatt épp a svájciak reménységét emeljük ki. Óriás-műlesiklóként inkább a szlalomban bízhat, főképp abban az értelemben, hogy egy elfogadható lesiklás után, viszonylag korán rajtolva a második futamban, a várhatóan olvadozó pálya megsegíti.

Nagyot domboríthatnak:

Aleksander Åmodt Kilde: A fiatal norvég épp életkora, no meg Svindal és Janrud nagy kiterjedésű árnyéka miatt vélhetően komolyan veszi majd a kombináció által jelentett esélyt. Lesiklásban akár másodpercet is verhet a mezőnyre, ha kijön neki a lépés, szlalomban ezt akár meg is tarthatja. Legfőbb gyengéje, hogy túl sokat hibázik, egy versenyen viszont bármi megtörténhet.

Niels Hintermann: Az ember gondosan figyel, hogy el ne írja a nevet, mosolyog egyet, aztán meggyőzi önmagát: ha valaki megnyeri a két kombinációs Világkupa-verseny egyikét, azt mégiscsak illik megemlíteni. Wengenben az időjárás repítette az élre, ha újból ilyesmit tenne vele a svájci égbolt, alighanem el is kezdhetne lottózni.

Ivica Kostelić: Ha már Hintermannal elszakadtunk a realitástól, repüljünk tovább az álmok világába. Tudjuk jól: Ivica már csak szórakozásból, no meg a nem kevés szponzori pénz miatt bóklászgat a lejtőkön, súlyos másodpercekre van nemcsak önmagától, de már-már a pontszerző zónáktól is. Kombinációban azért még így is összejött neki pár pont. Annyi esélye bizonyosan van, mint Hintermannak. Ne tagadjuk: az ágytálba lógó kéz esete ez a bekezdés – nagyon megérdemelné egy szép búcsút a horvát, de ezt nem érdemre osztogatják.

Szerintünk meglepetést okoz:                 Marcel Hirscher

A tévedések elkerülése végett: cseppet sem okozna meglepetést bármely kombinációs versenyen, ha Marcel Hirscher zárna az élen. A hatalmas meglepetés abban rejlene, ha az osztrák az óriás-műlesiklás és a szlalom közepette bevállalná ezt a mérsékelt renoméjú szakágat. Valószínűtlen, de a kritikusan gyenge osztrák idény miatt akár meg is történhet, hogy megkérik a kármentésre.

A legnagyobb hiányzó:                                Valentin Giraud Moine

Túlzás lenne azt állítani, hogy a francia a komoly esélyesek közé számított volna, ám a szakági tabella 7. helyezettjeként mindenképp illik megemlékezni róla. Garmisch-partenkircheni horrorbukása után még az is kérdéses volt, amputáció nélkül megúszhatja-e, és bár azóta sikeres operáción esett át, továbbra sem vennénk mérget arra, hogy valaha is viszontlátjuk a sípályán. Teljes gyógyulást kívánunk neki!

Visszaértünk a földre, s a magyar valóságba (A magyar vb-csapat bemutatása – vagy valami olyasmi)

Miklós Edit kiválása sokként érte a magyar alpesi síelés kedvelőit és támogatóit. Ami nem is csoda, elvégre a történelmi magyar dobogó, vagy legalábbis egy biztosnak látszó TOP-10 helyett ismételten nem marad más nekünk, egyszeri szurkolónak, mint a várakozás, s a jelen problémáinak ecsetelése.

Történelmi pillanathoz érkezett a magyar alpesi síelés, a serdülők és az ifik eredményei felvetik a kérdést: mikor istápolják az utánpótlást, ha nem most? Kulcsfontosságú időszak az FIS-be való átlépés. Sokan elvéreztek már ezen a ponton.

A teljesség igénye nélkül néhány eredmény csak januárból:

(1) Tausz András az U16-osok közt győzött a Landes-kupa egyik állomásán, Stájerországban, amire korábban magyar síző nem volt képes; ugyanitt Szőllős Noa győzött a fiatalabbak közt.

(2) Úry Bálint egy hasonló versenyen győzött a felvidéki Vratnán

(3) Éremeső egy patinás serdülő seregszemlén, Andorrán: Szőllős Noa (2 arany, 2 ezüst 2 bronz), Tóth Zita (2 arany) egymást múlták fel, de Tausz András győzelme is felkeltette a figyelmünket, mivel egy 70 fős óriás-műlesikló mezőnyben érte el.

Említetteken kívül is találunk tehetségeket (például Hozmann Szonja), de jó tudni, hogy ők kivétel nélkül osztrák iskolában, osztrák edzőkkel pallérozódtak, s rendkívül elhivatottak. Esetükben természetesen adott a feltétlenül szülői támogatás – mind lélektani, mind anyagi vonatkozásban. Ez az, ami az elkövetkező években már nem lesz elégséges, s ezek a gyerekek is elveszhetnek a magyar sport látóköréből.

Az ifjúságiak korcsoportjából nálunk már kerettagságig lehet vinni, rátérhetünk tehát lassan a tárgyra.

(Az alábbiakban minden versenyzőnknél feltűntetjük FIS- pontjaik számát. Ez az érték - nagy vonalakban - a világ legjobbjától mért aktuális távolságot jelenti szakáganként, természetszerűleg itt a minél kisebb szám az örvendetesebb. A valós esélyeket hűen tükrözik ezek a számok.)

Sokáig vártunk rá hasztalan, tegnap aztán végre publikálta a szövetség az utazó keretet.

Férfiak: Samsal Dalibor, Kékesi Márton, Szőllős Barnabás, Szőllős Benjamin, Nagy Bence, Szepesi Bertold, Valeri Dávid, Hegyi Balázs, Maróty Mátyás, Benyó Marcell, Mohay Zsombor, Csák Örs, Safranka Béla.

Nők: Archam Chiara, Berecz Réka, Csima Laura, Eigler Patrícia, Maróty Mariann, Maróty Mónika, Vági Luca.

A nőknél Archam Chiara rendelkezik a legjobb ranglista pontokkal. A Rozmaring SE Ausztriában élő sportolója három dobogót jegyzett az elmúlt hét FIS- versenyein, többek közt ennek is köszönhetően jelenleg ő számít a legjobb magyar óriás-műlesiklónak (39 FIS- pont) és szlalomosnak (85 FIS-pont). Formája állítólag nem idézi a tavalyit, ezzel együtt, ha magyar lánytól várhatunk valami komolyabb eredményt, akkor ő lesz az. Ha a józanész győzedelmeskedik, akkor óriás-műlesiklásban és szlalomban indítja őt a szövetség, illetve ha edzőjével közösen úgy döntenek, Szuper-G-ben is rajthoz állhat.

A szövetség várhatóan idén is ki fogja használni a maximális keretszámot, vagyis Chiarán kívül további hat lány fogja képviselni a magyar színeket a két technikai szakágban. (Lesiklásban Editen kívül más meg sem közelíti a 80 FIS- pontot, efölött nem startolhat senki vb-n.)

Innentől kezdve van kemény dolgunk, a magyar női válogatott jelentősebb része ugyanis a 2015-s világbajnokság óta nem csatolt lécet, első bejegyzett eredményeik csak múlt decemberből, illetve idén januárból maradtak fent az FIS rendszerében. Csima Laura a kivételt erősítő szabály, ő rendszeresen indulgat különféle FIS- versenyeken, pontszámai elvileg szlalomban a jobbak. (124 szlalomban, 141 óriásban.) Berecz Réka (144 FIS- pont) és Maróthy Mónika (177 FIS- pont) visszatérése óriás-műlesiklásra koncentrálódott, így gondoljuk mi, ők csatlakoznak a selejtezőkben Chiarához és Laurához.

Ha eddigi okoskodásunk helytállónak bizonyul, még mindig szükségünk van négy női indulóra szlalomban. Az FIS adatbázisa tíz magyar sízőnőről tud, ebből hat (vélt, vagy tényleges) sorsáról már írtunk, így a maradék négy vehető számításba (szerintünk) az utolsó versenyszámban. Berecz Anna visszavonult, és a szövetség listáján sem szerepelt. Így maradtak hárman.

Maróthy Mariann (163 FIS- pont) neve tavaly januárban tűnt fel az FIS adatbázisában, azóta nem tudott 100 pont alatti futamot produkálni. Legutóbb pár napja síelt, a zágrábi szlalomon elért 4. helye ragyogóan mutatna, ha nem nézzük a szűkös mezőnyt és a méretes elmaradást. Óriás tűnt egyébként erősebb számának, nővérét 4 másodperccel megelőzte egy nem oly régi FIS- versenyen. Mimivel ellentétben rajthoz állt már vb-n Eigler Patrícia, a Körte SE sízője akkor a 70. helyen végzett szlalomban. Ő is Sankt Lambrechtben adott életjelet magáról, mégpedig óriás-műlesiklásban.  Szintén óriásban állt rajthoz Vági Luca, az ő neve most került fel az adatbázisba. Vélhetően ő lehet a negyedik induló. De hogy melyik szakágban? Kezdünk elbizonytalanodni…

A szövetség tájékoztatása szerint a „résztvevők a verseny előtti technikai értekezleten kerülnek kijelölésre”.

A férfiaknál reményteljesebb lenne a helyzet, ha a szakmai szempontokat nem írná felül egy másik. Aminek nincs szaga…

Kezdjük ott, hogy az utóbbi évek legeredményesebb magyar születésű férfi sízője felhagyott a versenysporttal, Farkas Norbert jelenti, kiegyensúlyozottan éli civilként életét.

A magyar csapat legelőkelőbben rangsorolt tagja természetesen Samsal Dalibor. A horvát születésű síző jelenleg 114. a szlalomosok közt, így biztos résztvevője a világbajnoki főfutamnak. Az eddigieket összehasonlítandó leírjuk, ezt 13 FIS- ponttal sikerült elérni. A nagy dirrel-dúrral bejelentett honosítás pozitívumait egyébiránt nem érzékeljük eddig. Dalibor krónikus térdsérülése nem akar javulni, a hírek szerint nagy fáj a térde, ezért is indult kínosan kevés versenyen. Nyert két FIS- versenyt, a decemberit egészen vállalható mezőnyben (Filip Zubčić neve jól cseng szakmai körökben, de a koreai fiú sem rossz, pl. VK- pontszerzőnek mondhatja magát), a hét közbeni szlovéniai verseny inkább volt nevezhető balkáni házibajnokságnak. Háromszor próbálkozott, de pontot nem szerzett a Világkupában. (Madonnán 2 tizeden múlt a dolog.) Ha minden összejön, egy TOP-30-ra, netán TOP-20-ra talán nyílhat esély.

A létszám maximalizálás rányomta bélyegét a férfi csapat összeállítására is. A szövetség minden 80 pont alatti magyart indított volna gyors számokban, ám erre csak Kékesi Márton (67 FIS- pont) mutatott hajlandóságot. A vagányságáról elhíresült, immáron 22 esztendős síző feltűnően sokat indult újabban kombinációban, vélelmezzük tehát, ez lehet a másik száma. Negyedik világbajnokságán áll rajthoz, célja nyilván nem lehet más, mint felülmúlni 2 évvel ezelőtti 49. helyezését Szuper-G-ben.

Kisebb esély mutatkozik még Nagy Bence indulására is (85-85 pont lesiklásban és GS-ben). Folyamatosan javulnak eredményei, közelíti, beérni látszik Marcit. Alkata is inkább a gyors számokra teszi alkalmassá. Egy VK- lesikló lejtő azonban nem játék, bízunk benne, mértéktartóan és belátóan döntenek majd az illetékesek. Amennyiben Bence sem kockáztat, ő lehet az egyik induló óriás-műlesikláson. (Fordított esetben mást keresnek GS-ben.)

Ahogy megyünk a technikásabb számok felé, úgy nő a bizonytalanság. Mivel Szőllős Barnabás (33 SL, 43 GS) nem vállalta a lesiklást és a Szuper-G, s információink szerint nem érzi magát azon a szinten, hogy elvárásai szerint szerepeljen egy világversenyen, ő egyáltalán nem utazik el Sankt Moritzba, s inkább a közelgő junior-vb-re és az olimpiai kvalifikációra hangolódik a továbbiakban. Róla annyit, hogy 7 héttel kulcscsonttörése után a napokban két második és két harmadik helyezést söpört be a magyar rendezésű FIS- versenyeken, mégpedig Szuper-G-ben.

Szőllős Benjamin várhatóan rajthoz fog állni, méghozzá legalább legerősebb számában, szlalomban (33 FIS- pont). Rajta kívül a várakozások szerint Szepesi Bertold lehet a harmadik magyar szlalomos (38 FIS- pont), ha minden jól megy, ötödik világbajnokságán képviselheti a piros-fehér-zöld színeket. (Jelenleg az Almatyban zajló Universiadén versenyzik – egyedüli magyarként.) Ha a ranglistát venné alapul a szövetség, negyedikként Kékesi Mártonnak (34 FIS- pont) kellene szlalomoznia a stanglik közt. De van egy fogadásunk rá, hogy nem így lesz.

Óriás-műlesiklásban az előbb említett Nagy Bence mellett az apai ágon olasz, anyai ágon magyar Valeri Dávid (68 FIS-pont) indulása szinte biztosra vehető. Az utolsó jegyzett GS- versenyen jó négy és fél másodperccel ment jobbat az utazók közé került többi magyarnál. Az 1990-es születésű Hegyi Balázs képviseli a rutint a csapatban, a többiek az 1999-es, 2000-es korosztályt képviselik. Az pedig jelenleg csak az illetékesek fejében van meg (ha egyáltalán…), kicsoda kap szerepet a maradék öt fiúból.

Ami biztos, mi minden magyar indulónak balesetmentes világbajnokságot kívánunk, s azt, hogy saját határaikat túlhaladóan, elégedetten tudják le ezt a következő heteket.

Hajrá, magyarok! Hajrá, magyar alpesi síelés!