A szponzorbalhén túllépve erődemonstrációt tartott a szlalom szakági címvédője. Azok után, hogy Marcel Hirscher nagyon begyújtotta a rakétákat délutáni futamában, Henrik Kristoffersen rátett még egy lapátot, s ellentmondást nem tűrve nyerte idénybeli első versenyét. A dobogó harmadik fokára Alekszandr Horosilov állhatott fel. Ma is remekeltek az osztrák műlesiklók, Marc Digruber épp lemaradt a pódiumról, míg Michael Matt a 6. helyen végzett. Az első futam után még vezető Alexis Pinturault ma nem bírta idegekkel, nagyon hamar búcsúzott délután.
Nem mai hír, eddig mégsem tettünk róla említést, így most pótoljuk. Súlyos sérülést, kettős lábszárcsonttörést szenvedett egy november végi edzésen Fritz Dopfer, akire fél éves kihagyás vár, a vb-idényben természetesen nem csatolhat már lécet.
Egy nagy hiányzó után következzék a nagy visszatérő. A norvég szövetséggel vívott szélmalomharcát feladva újra lécet csatolt a Világkupában Henrik Kristoffersen. Jó, megtette ezt már múlt vasárnap, mi több, tegnap dobogóra is állhatott óriásban, ám kedvenc számában most láthattuk először őt.
A szakújságírók két gigász csatájaként harangozták be a versenyt. A szakági címvédő az összetett ötszörös győztese ellen! Várakozásaikat alátámasztotta a tény, hogy az első futam pályáját az osztrák Marko Pfeifer, míg a délutánit a norvég csapat kötelékében dolgozó, amúgy szintén osztrák Christian Mitter tűzte.
Stefano Gross (5.) külső szemmel nézve könnyedén szelte át a pályát, ami egy mértékadó alapidőt eredményezett. Az alsó szakaszán azért bőven volt tér javítani, jelezte ezt Henrik Kristoffersen (3.), ott fordította maga javára a különbséget. Mégis mérges volt a célban, a fölső részen nem szerepelt jól. Hiába vezetett a norvég gyönge szektora után, mély kanyarok sorával jelentős hátrányt vitt magával Felix Neureuther (7.). Marco Schwarz (9.) elmaradása átlépte már a másodperces határt, nemhiába, ennyi kézifékezés nem fért bele. Az olimpia óta lassú visszaesést mutató Alekszandr Horosilov (2.) kitett magáért délelőtt, ennyire összeszedett menetet régen láttunk tőle. Stabilan végigtolta a pályát az általa választott iramban, ami végül 18 századnyi előnyben jelentkezett.
Marcel Hirscher (4.) nem élt a hazai tűzés előnyével. Szektorról szektorra gyűjtögette hátrányát, végül kerek fél másodperc halmozódott össze. Ívtévesztések, figyelmetlenségek, ez nem volt az ő pályája. André Myhrer (11.) külső síje rendre rakoncátlankodott, szenvedős menete végén senkit nem tudott megelőzni.
A következő hetest Marc Digruber (17.) nyitotta. A pálya javarészén mondhatni még partiban is volt az élmezőnnyel, ám akadt egy döntő hibája, egy bukótérig vezetett egy lábon vett kanyar. Alexis Pinturault (1.) újfent megörvendeztette a hazai publikumot. Végletekig kockázatos menetét csak a legvégén szennyezte be egy rontás. Testsúlya azonban ott sem esett mélyre, nagy bravúrral abszolválta a szakaszt. Előnyének felét azért elbukta, 24 század maradt belőle. Sebastian Foss-Solevåg hamar búcsúzott, balanszát vesztve kivitte lendülete a pályáról. Patrick Thaler (25.) 38 esztendősen sem adja fel; a meredeken akadtak gondjai, a mezőny végénél jobbra nem telt tőle.
Daniel Yule (8.) végigrobotolta futamát, az extra hiányzott belőle, délelőtt ez is jó kiindulási eredményt hozott számára. Mattias Hargin (6.) bemutatott pár akrobatikus mozdulatot, kár volt érte, az alsó részen tartotta Pinturault tempóját. Első hibája után még megőrizte nyugalmát Manfred Mölgg (12.), a másodikkal viszont másodpercet bukotté. Julien Lizeroux (29.) számára kedves lejtőn bizonyíthatott volna, elvégre itt nyert ezüstérmet a 2009-es világbajnokságon. Nem találta ma a ritmust, hibát hibára halmozott, továbbjutásáért is cidriznie kellett.
A hátralévők közül Manuel Feller (10.) teljesítménye emelhető ki, betagozódott a középmezőny derekába. Hullottak egyébiránt a sízők, akár a legyek, a technikásra tűzött pálya szedte áldozatait. Ennek is betudható, hogy harmincon túlról csak keveseknek sikerült továbbjutnia. Linus Strasser (44-essel a 13.) és Juasza Naoki (36-ossal a 14.) szereplése mindenféleképpen elismerésre méltó, ám két másik síző mutatványához mérten még mindig inkább elhalványult. Az olasz Tomasso Sala (43-assal a 19.) elsőként került második futamba a Világkupában, s ugyanez volt elmondható Armand Marchant (65-össel a 22.) teljesítményéről. Esetében kuriózum mindez, elvégre tette mindezt Belgium színeiben. Tehetséges a 18 esztendős kölyök, ifjúsági sízőként szorgalmasan gyűjtögette az érmeket világversenyeken, egyebek mellett az EYOF-on, vagyis az Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon is.
Persze ne legyünk naivak, Marchant Franciaországban él, inkább franciának vallja magát, mint belgának. A világbajnoki indulás így lényegesen könnyebben teljesíthető. Hasonló cél vezérelheti a franciából hollanddá lett Steven Theoliért (60-assal a 40.), valamint a Bolívia színeiben induló, amúgy tősgyökeres tiroli Simon Breitfuss Kammerlandert.
...........................................................................................................................
A délutánt Adam Žampa (22.) nyitotta, a sokra hivatott szlovák szlalomos másodjára sem váltotta meg a világot, Lizeroux (20.) egy jókora túlfordulással együttvéve is bő 8 tizeddel verte meg egyetlen futam alatt. Neves sízőkkel kezdődött a második futam, a vb-ezüstérmest egy olimpiai bajnok követte. Giuliano Razzoli (19.) talán a valamivel kiegyensúlyozottabb sízésének köszönhette, hogy pár századdal az élre tudott állni. Killington második helyezettje sem lehetett elégedett délelőttjével, Michael Matt (6.) ennek megfelelően más sebességi fokozatba kapcsolt. Hamar ráérzett a ritmusra, s abban könyörtelenül végig is síelte a pályát. Másfél másodpercnyi előnye jelentős javítással kecsegtetett.
Jonathan Nordbotten (25.) aknázhatta volna ki elsőként edzője tűzését, ehelyett nagyon hamar összeakadtak lécei, s csak egy kicsi mászás után folytathatta útját a célig. A pálya java részét szép stílusban teljesítette, ám ez sebességének rovására ment. Thaler (14.) a második helyre így is befért. Anton Lahdenperä (21.) kövér íveken síelt szinte végig, márpedig a nagyobb megtett út átlagos sebességgel nem hozhatott nagy eredményt. A britek kedvence, Dave Ryding (17.) volt soron, a meredekebb szakaszon voltak gondjai, ott beszedett hátrányát cipelte végig a célig.
A nap meglepetésembere következett, Armand Marchant (18.) pedig nem védett semmit, tisztességesen végigtolta a pályát, jó pár nagy nevet maga mögé utasított. Haugen bántóan hamar lábai közé vett egy kaput, hegymászás helyett inkább feladta. Két norvég, két – kvázi – nullázás. Muffat Jeandet (26.) tükörpontosan megismételte a norvég mutatványát, annyi különbséggel, hogy neki hazai publikum előtt kutya kötelessége volt célba érnie. Tomasso Sala (13.) első pontszerzése rögtön tisztes mennyiséggel párosult, a mezőnyből addig kimagasló Mattot kivéve mindenki mást maga mögött tartott. Luca Årni sem tudott mit kezdeni az osztrák idejével, igaz, a fiatal olaszt legalább kipipálta.
Hasítottak az osztrákok, Marc Digruber (4) pattogós sízésével építette előnyét a pálya első felében. A vége már nem sikerült tökéletesre, előnyéből azonban így is maradt bő 2 tized. Ramon Zenhäusern (24.) nem veszélyeztette a sógorok kettős vezetését. Hibát hibára halmozott, pechére az egyiket a legvégén követte el, így alig bírt bekecmeregni a célba.
Meggyűlt a baja a trükkös nyomvonallal a regnáló (amúgy kétszeres) világbajnoknak is, Jean-Baptiste Grange (15.) kiadós késésbe keveredett, távolról esett bele a kritikus kanyarokba. Juasza Naoki (10.) sajátos stílusát hozva ugrándozott a kapuk közt, s nem is tette annyira rosszul, a legvégén például csökkenteni is tudott hátrányán valamicskét. A két osztrák mögé a harmadik helyre ért be. Strasser (23.) hozott előnye pár kapuig tartott csak, onnantól a visszacsúszás mértéke lehetett kérdéses. Manfred Mölgg (7.) jól kezdett, remekül sikerült a finis, a meredeket viszont jobb lenne feledni; pár széles kanyarvétellel az osztrákok ellen nem lehetett esélye. André Myhrer (8.) egy megtorpanással bukta el a dolgot, a századok pedig Mölggnek kedveztek. Minden adott volt a hármas osztrák vezetéshez, de előbb Manuel Feller vett lábai közé egy addig ártalmatlannak tűnő kaput, majd Schwarz mutatott be oktatófilmet, hogyan nem érdemes síelni egy ilyen pályán. A legvégén jelentkező bonyodalmai a mezőny végére sodorták.
Daniel Yule (11.) csaknem 7 tizednyi előnye az első, pár másodperces szektorig bírta, s minthogy a meredeken csak fokozódtak problémái, esélye nem lehetett nemhogy az osztrákokkal, még Mölggékkel szemben sem. Neureuther a limitet ostromolta, vesztére. Rá egyáltalán nem jellemző módon benézett egy vertikális kaput. Mattias Hargin (9.) a legvégére érzett csak rá a pálya ízére, addig csak kereste a tempót, kanyaronként gyűjtögette a tizednyi hátrányokat. Stefano Gross tartotta leginkább az iramot Digruber meredeksízésével, s ha nem bicsaklik meg belső síje a legvégén, alighanem élre állhatott volna. Sokatmondó adat, hogy még így is jobbat síelt az osztráknál a legvégén. 12 századdal szorult mögéje.
Marcel Hirscher (2.) számára persze nem a honfitárs megelőzése jelentette a kihívást, ő bizony nyomást akart helyezni a többiekre. Jelentjük, megtörtént, érkezett a délelőtt elmaradt extra, a délután legjobb idejével másfél másodpercet is jócskán meghaladó fölénnyel ált a lista élére. Voltak necces helyzetei, de úrrá tudott lenni rajtuk.
Henrik Kristoffersen (1.) saját trénere pályáján bizonyíthatott. S nem tanúsított kegyelmet. 75 századra növelte hozott előnyét, magyarán átvette a legjobb délutáni futamot riválisától. Ő sem ment hibátlanul, de az apró bökkenő után azonnal tempót talált, mondhatni saját előnyére fordította. Hirscher sem igazán értette, hogyan volt ez lehetséges. Alekszandr Horosilov (3.) nem volt igazán tényező kettejük különcsatájában, a pillanatnyi harmadik helyre persze simán be tudott érni – csaknem 2 másodperces hátránya dacára.
Alexis Pinturault vállára mázsányi nyomás nehezedett, s nem bírta elviselni idegileg. Az első necces kapunál döntő hibát követett el. Túl hamar kanyarodott, kiütötte támaszlábát, s bár visszamászott becsületből, kevéssel később végleg búcsúzni kényszerült.
A verseny részletes statisztikáját a linkre kattintással érhetitek el!
Henrik Kristoffersen 11. győzelmét aratta a Világkupában, összességében a 25. alkalommal állt dobogóra. A Red Bull- skandalumot lezárva (?) jó formában tért vissza, ha így folytatja, a Hirschernek átnyújtott 100 pontos egérút nem tart ki sokáig. Pontosabban 4 futamon túl nem nagyon. Az osztrákok klasszisa 96. pódiumát ünnepelte, előnyét persze továbbnövelte összetettben. Alekszandr Horosilov hetedik ízben végzett a legjobb három között, legutóbb januárban, a schladmingi Nachtslalomon mondhatta ezt el magáról.
A férfiak számára karácsonyhoz közeledve torlódnak az események. Olaszországba teszik át székhelyüket, pénteken Szuper-G, szombaton lesiklás kerül sorra, a helyszín Val Gardena. Ezt követi az óriás-műlesiklás a legendás Alta Badián, majd hétfőn parallelversenyt rendeznek ugyanitt.
Kereső
Követők
