Síparadicsom

Ha esetleg valaki kisebb elégedetlenséggel állt fel a tegnapi női verseny végeztével, a férfiak ma egész biztosan kárpótolták őket. Századok döntöttek az első helyek sorsáról, hármas holtverseny született az élmezőnyben. Élete futamát síelte Thomas Fanara, ami 2 századdal Hirscher ellen még elegendőnek bizonyult, Ted Ligety ellen mit sem ért. Az amerikai szakági klasszis egy komoly hibát követően fittyet hányt esélyeinek, megdöntötte a Sölden kapcsán minduntalan hangoztatott – innentől már csak – legendát: ti. a lapos részen már nem lehet csodát tenni, s fordítani. Parádés versennyel indult a szezon! Samsal Dalibor idővel búcsúzott délelőtt.

Ritmusos, erős tempót követelő pályát tűzött az amerikaiak mestere. Eget verő kihívásokkal nem szolgált a nyomvonal, a szenvedős sízések mellé kellenek az ehhez hasonló versenyek is.

A szakági címvédő Marcel Hirscher (2.) nyitotta a sort, csúszása közelítette a tökéletest, komoly energiát fektetett bele, a reklámtáblák előtt guggolva próbált pihengetni. Fritz Dopfer (8.) számára elérhetetlen magasságot képviselt ma az osztrák, erőlködős sízése másfél másodperces hátrányt eredményezett. Ted Ligety (1.) ellenben nagyon odatette magát, folyamatosan faragta fent szerzett hátrányát, a célban már 17 százados előny szerepelt neve mellett. Ez már nem idézte tavalyi formáját. Alexis Pinturault (7.) nem igazán találta az optimális ív-tempó arányt, úgy tűnt, kiszáll a versenyből a francia. De hogy a gallok se szomorkodjanak, tett róla Thomas Fanara (3.). Fél távig vezetett, energikus sízése pontossággal párosult, a tőle ritkán látható kombináció bő 3 tizednyi lemaradást eredményezett. Felix Neureuther (6.) csúszása ismert hátfájdalmaival elment, tény, nem óvatoskodta el a dolgot. Egyetlen századdal szorult csupán Victor Muffat Jeandet (5.) mögé, a tavalyi év felfedezettje két durva rontással tudta le a lejtőt.

Roberto Nani (4.) igazolta, jól sikerült az olasz csapat felkészülése, a felső szakaszon még vezetett, vérmes dobogóreményekkel várhatta a folytatást. Florian Eisath (16.) lécei keresztbeálltak a letörésnél, Tim Jitloff (18.) végig pontatlanul kanyarodott, közel 3 másodperces lemaradással számolhattak. Marcus Sandell volt a nap első kiesője, a támasztólába adta meg magát, meg sem állt a hálóig. Kettővel utána Gino Caviezel a klasszikus óriás-műlesikló hiba áldozatává lett, egyszerűen kirúgta belső sível a másik lábát. Philipp Schörghofer (11.) elszúrta a meredeket, vérmes reményei eztán nem lehettek.

Visszafogott délelőttöt tudhattak maguk mögött a norvégok. Leif Kristian Haugen (15.) még hozta a papírformát, Henrik Kristoffersen (12.) mély kapuvételei, jelentős hátránya már joggal szomorította el a skandinávokat. Kjetil Jansrud (21.) túl közelről síelte meg a kapukat, sebessége bánta, míg a közel 600 nap szünet után versenyző Aksel Lund Svindal (24.) lábán érződött a stabilitás hiánya. Valóban, tesztversenyként tekintett inkább az idénynyitóra. Mathieu Faivre (10.) és Stefan Luitz (9.) teljessé tették a francia, illetve a német csapat szép délelőttjét, előbbi a távolabbi kapuvételekre fókuszált, utóbbi vadul támadta a kapukat. Luca de Aliprandini a meredekhez érve kiesett a ritmusból, törvényszerű volt kiesése. Giovani Borsotti (13.) visszafogottsága kamatozódott, Christoph Nösignek (28.) még izgulnia kellett a továbbjutásért. Filip Zubčić (14.) sízését látva joggal volt elégedett vele a horvát küldöttség.

A folytatásból ki kell emelnünk még néhány feltörekvő fiatalt és rutinos öreg harcost. Ez utóbbiba sorolhatjuk a Manfred Mölggöt (62-essel a 17.), aki védett ranglista híján is igazolni tudta remek formáját. Steve Missillier (66-ossal a 25.) leginkább önmagának köszönheti roppant magas rajtszámát, ő is elindult a felzárkózás útján. Massimiliano Blardone (36.) sajnos egyik utolsó TOP30-as ranglistás versenyén se mutatott semmi olyat, amivel igazolta volna a várt visszavonulás elmaradását. (Kortársa, Davide Simoncelli ugyebár az olasz bajnoki ezüstérem napján szögre akasztotta a sícipőt.) Kellemes meglepetést okozott egy talján fiatal, Andrea Ballerin (57-essel a 22.) másodjára került második futamba. Az osztrák ifjúság részéről Roland Leitinger (39-essel a 26.) és Christian Hirschbühl (52-essel a 20.) verekedte tovább magát.

_____________________________________________________________

Délutánra egészen másféle nyomvonal várta Sölden a sízőket, az olasz edző tanítványainak kedveskedve több ritmustöréssel tarkított pályát állított össze.

Svájci-osztrák kvintett nyitotta a második kört, méghozzá nem is akármilyen módon. Az ifjú Elia Zurbriggen (30.) csak a biztos pontszerzést tartotta szeme előtt, Hannes Reichelt (16.) aztán jóval precízebb, s lendületesebb menettel nagy fölényt harcolt ki magának. Nösig (25.) nem zavart sok vizet, pedig a veterán lesikló csúszása korántsem volt verhetetlen. Például Justin Murisier (15.) épp az osztrák gyöngébb szektorain nyújtott extrát, ennek köszönheti minimális előnyét. A kezdeti pengeváltásból mégsem a svájciak kerültek ki győztesen, Roland Leitinger (6.) ugyanis átütő magabiztossággal, léceit a havon tartva húzta az íveket. Jelentős előny ide, meg oda, ekkora előrelépésben senki nem bízott.

Éles kontrasztként korábbi világversenyek érmesei betliztek délután. Missillier (27.) ideges sízése végén csak a pontszerzésnek örülhetett, Svindal (24.) már a felső, egyszerű szakaszon rontogatott, míg Zampa (29.) rendre nagyon mélyről vette a kanyarokat. Ballerin (19.) biztonsági menete is élményszámba ment ezek után, megérte, élete legjobb eredményét síelte. Jansrud (25.) ígéretes felső rész után egy nagy rontással mindent sutba dobott, Hirschbühl (22.) a célba érést nem kockáztatta egy pillanatig sem. Myhrer (20.) egyedüli valamirevaló svédként szép napon lehetne túl, ha nincs az a két kapu a letörésnél. Jitloff (17.) szokott vagány menete nem hozott eredményt, mint ahogy Mölgg (23.) sem lehetett maradéktalanul elégedett, a pálya aljáig teljesen elfogyott sebessége. A söldeni pályamunkás magánszáma (pingvincsúszás a pálya harmadán át) után Florian Eisath (11.) köszörülte ki a délelőtti csorbát, úgy tette vagdosta léceit egyik, majd másik irányba. A pálya alján tarthatatlannak bizonyult Leitinger, pár klasszist kivéve mindenki számára.

Nem akart szűnni a norvég letargia, Haugen (28.) érthetetlenül gyengén síelt. A horvátok nagy örömére Filip Zubčić (12.) stabilan lehozta a délutáni futamot is, más kérdés, hogy néha túl szigorúan mérte ki az íveket. Borsotti (13.) a kapuk tövéből kanyargott, botját, majd léceit is keresztbe állította nem egyszer. Henrik Kristoffersen (6.) már lassan másfél másodperces előnyről indult, de hiába konkurált úgy-ahogy az alsó részen is vele, a meredeken ráment a szépségre, így a végén csak holtversenyben vette át a vezetést. Schörghofer (14.) sízéséből megint csak hiányzott az átütőerő. Mathieu Faivre (9.) szintúgy sokat hagyott a harmadik szektorban, kevéssel le az éllovasoktól. Luitz (18.) agilitása hamar késésekbe csapott át, nagy igyekezetében botját is vesztette.

Az utolsó reklámszünet után Dopfer (20.) újfent igazolta, nem ízlik neki a jeges, kemény hó, minden előnyét elbukta a pálya feléig, de ott még nem volt megállás. Alexis Pinturault (5.) vad kezdés után kisebb zökkenőkkel tartotta a ritmust, lent még némileg hozzá is tesz előnyéhez, apró dobogós remény még pislákolt szeme előtt. Felix Neureuther (6.) azért megmutatta, nincs olyan szektor a pályán, ahol nem fogható a francia, ő maga azért még kikapott tőle, ám a Leitinger- Kristoffersen duótól legalább nem maradt el, századra azonos idővel ért célba. Victor Muffat-Jeandet (10.) noteszába egy újabb elszalasztott esélyt jegyzetelhetett be.

Roberto Nani (4.) kiváló meredeksízés után az alját elrontotta, hiába állt élre, a délután 10 legrosszabb ideje csak nagy szerencsével érhetett dobogót. Thomas Fanara (2.) fejében kevésbé az olasz megelőzése járt, mindent egy lapra feltéve nyomást akart gyakorolni a két világklasszisra. Elképesztő dinamikával síelte a meredeket, nem akadt olyan szakasz, ahol sokat lehetne fogni rajta. Az 1,75-s előny sokatmondó volt. Esetleg a meredek elején, Marcel Hirscher (3.) 16-ról 66-ra tornázta előnyét, de ez is kevésnek bizonyult a végén, 2 századdal csak a francia mögé sorolt be. Ted Ligety (1.) számára is fel volt adva a lecke, egy jelentős térvesztéssel aztán majdhogynem lehetetlen helyzetbe került a kétszeres világbajnok. Ami, mint tudjuk, nála nem létezik, ennek megfelelően két kapuval később megint fokozatot váltott, s egálról pont a pálya alján, a legkevésbé várt helyen fordította maga javára a küzdelmet! Még hogy nem lehet Söldenben, a laposon fordítani…

A verseny részletes statisztikáját a linkre kattintással érhetitek el!

Ted Ligety visszatért! Egy világbajnoki aranyérme ellenére is csalódást keltő idény után jelezte riválisainak, csúcsversenyzéssel lehet csak ellene célt érni. 50. pódium, 25. Világkupa-győzelem, s végül – ami leginkább jelzi versenyzői nagyságát – 20. alkalommal győzött úgy, hogy az élről várhatta a második futamot. Fejben nagyon egyben volt mindig is.

Ma állt legközelebb a hőn áhított első VK- győzelemhez Thomas Fanara, 9. dobogóját jegyezte a mai napon. Tavalyi sikere után dobogóval, szám szerint a 78-ikkal nyitotta az évet Marcel Hirscher. Elképzelhető azonban, idén több kell a kristálygömbért, mint a roppant stabil forma.

A Világkupa 3 hét múlva folytatódik, méghozzá a lappföldi Leviben!