Síparadicsom

Peter Fill karriertörténeti pillanathoz érkezett. Két lesikló győzelem (köztük is volt 8 év) után 35 esztendős korában életében először győzött Szuper-G-ben. A kvitfjelli versenyen egyetlen tizeddel ment gyorsabban az osztrákok klasszisánál, Hannes Reicheltnél. A dobogó alsó fokára a világbajnok Erik Guay állhatott fel. Kjetil Jansrud 7. helyezése ellenére bebiztosította győzelmét a szakági pontversenyben, 2015 után másodjára hódította el a Szuper-G kis kristálygömbjét.

Abban a reményben látogattak ki a norvégok ma az Olympiabakken elnevezésű lejtőre, hogy együtt ünnepelhessék Kjetil Jansruddal újabb szakági győzelmét. Előnye ugyanis bőven meghaladta a 100 pontot, vagyis csak egy nagyon elfuserált csúszással hozhatta volna magát kellemetlen helyzetbe. Másrészről abban is bizakodtak a hazaiak, hogy a befenyítés ellenére nem ma látják egy darabig utoljára a világ legjobb lesiklóit hazájukban. S minthogy a szezonfinálét megelőző utolsó Szuper-G-t rendezték, többeknek itt kellett kiharcolniuk, avagy bebiztosítaniuk kvalifikációjukat.

Alexander Höselmoser, az amerikai csapat osztrák trénere állította össze a lejtő nyomvonalát. Olcsó húsból főzött, inkább volt ez egy lebutított lesiklás, mintsem egy igazán technikás pálya.

Carlo Janka (36.) húzta a legrosszabb rajtszámot, elsőként nagyon ritkán éri meg szuperóriás-műlesikláson rajthoz állni. A svájci ennek megfelelően igen zaklatottan síelt, több méretes túlcsúszással nem állította ledönthetetlen akadály elé az őt követő szlovén srácok. No, Boštjan Kline (8.) eleve sokkal jobb formának örvend, le is vett Janka alapidejéből szó másodpercet. Vincent Kriechmayr (17.) az ugratóit kivéve tisztességesen végigsíelte a pályát, 3 tizeddel maradt el a szlovéntól. Romed Baumann (27.) kb. egy az egyben ugyanúgy teljesített, csakhogy esetében egy méretesebb térvesztés is becsúszott a lejtő tetején. A 10 osztrákból máris érkezett a harmadik, Max Franz (15.) pedig, mint e hétvégén mindig, felettébb elégedetlennek mutatkozott a célban. Két valóban félresikerült futam után ma azért szebbik arcát mutatta. Végsebessége is OK volt, tartotta az iramot, bő 2 tizeddel kapott csak ki.

A szám két évvel korábbi vb-ezüstérmese például nem rúgott ma labdába, meg kell hagyni, Dustin Cook (32.) sízésében nem nagyon akadt olyan momentum, amivel kiérdemelte volna ezt. A szakági versenyfutás szempontjából sorsfordító menetre kellett figyelnünk. Nem Dominik Paris (26.) mellett szóltak az esélylatolgatások, ennek megfelelően a végletekig feszítette a cérnát. Sokat kockáztatott, ami fent még csak-csak bejött, két kiadós túlsodródással azonban eljátszotta esélyeit. Már a verseny ezen szakaszában leszorult a dobogóról. Travis Ganong (45.) konszolidáltabb kezdése a „hazai” tűzésnek is betudható volt. Nem sokáig tartott ez az idilli állapot, egy fél lábas mentés, majd bukótérből való visszaevickélés után már nem volt miről beszélni.

Kjetil Jansrud (7.) érvényesítette a papírformát. Bár voltak nehezebb pillanatai is, összességében szemre tükörsimán vette át a vezetést a szlovéntól. Emberi számítások szerint a kristálygömböt is kezében érezhette már. Ugyanakkor akadtak lyukas szektorok menetében, Peter Fill (1.) pedig van olyan passzban, hogy ezt az eredményjelzőn alá is támassza. Egyszerre volt tiszta, s lendületes a dél-tiroli sízése, a szűk fél másodperces előnyt látva azonban joggal nézett nagyokat Jansrud.

A szezon legjobb osztrák Szuper-G-se került sorra a reklámszünetet követően. Matthias Mayer (12.) sokáig szorongatta az új éllovast, ám a pálya végéhez érve méterekkel lecsúszott az ideális ívről, ami bizony jócskán meglátszott végsebességén. Az aktuális dobogóról is lecsúszott. Andreas Sander (14.) is egyetlen méretes túlcsúszását kárhoztatja, a németek specialistája a szűk jobbosban esett túlzásba. Ezt leszámítva megint lesz mire építenie. Aleksander Aamodt Kilde (4.) lehetett volna az utolsó, aki kiénekelhette volna a sajtot Jansrud szájából. A feltételes mód indokolt, mert bár a szakági címvédő ma szokatlanul összeszedett menetet tett az asztalra, leszámítva egy elmért ugratót, csupán szorosan Jansrud elé tudott beférni a tabellán. Márpedig 140 pont távolságából ez elégtelen…

Adrien Théaux (22.) passzív sízése után a világbajnok okozhatott még kalamajkát – elvégre ezt a lejtőt is nagyon számára teremtették. Bődületes tempóval nyitott Erik Guay (3.), három szektor után aránylag masszív előny állt neve mellett. A lejtő másik felén viszont jött pár túltolt kanyar, így hiába talált megint sebességet ott, ahol más nem, 2 tizeden belül nem bírta tartani Fillt. A kanadai persze a második helynek is tudott örülni. Andrew Weibrecht (47.) enerváltságából csak a célban tudott szabadulni, midőn mérgében jó messzire elhajította botjait. A lista végén a két amerikai lesikló foglalt helyet ekkor.

Még három vetélytárs menetét kellett végigszurkolnia Fillnek. Beat Feuz (5.) neve mellett két szektor után zöldellt a rendszer, egy végigkalimpált ugrató után már nem jelentett veszélyforrást a dél-tirolira. Igaz, a két norvég közti szűk időkülönbséget azért szépen kicentizte. Manuel Osborne-Paradis (10.) egy 5. és egy 4. hellyel a háta mögött karrierje egyik legerősebb hétvégéjét síeli. Ma azonban komoly tempót vesztett egy pálya közepi elfékezés következtében. A harmadik TOP-10-helyezés azért ezzel együtt összejött. Hannes Reichelt (2.) akciódús csúszással ajándékozta meg rajongóit. Fönt az őrült tempó közben egy megbillenés után kis híján összeértek lécei. Ám ez nem vette kedvét, tartotta a lépést, s csupán 1 tizeddel szorult Fill mögé. Egyszersmind Kilde is lecsúszott a dobogóról, ezzel végleg eldőlt a szakági elsőség sorsa. Josef Ferstl (37.) menete már jelentett valós veszélyt, túl sok durva korrigálást láttunk ehhez a némettől.

Szusszanásnyi pihenő után elérkeztünk a harmadik tízeshez. Ők már inkább a jövőt képviselik, kakukktojásként a kissé köpcössé lett Jan Hudec (51.) próbált szerencsét. Teljesen reménytelenül, 4 másodpercen túli hátrányával bizonyította újfent, mind távolabb került a VK- nívóhoz. Thomas Dressen (38.) ambíciói három szektoron át segítették, majd egy necces kapuvétellel kiírta magát a jobb helyezésekről. Igaz, a két amerikait még így is maga mögé utasította. Ralph Weber (21.) aránylag stabilan végigvitte a pályát, épp csak a szükséges átütőerő hiányzott sízéséből. Thomas Biesemeyer (19.) agilis menete menthette volna meg az amerikaiak napját, már amennyiben egy vélt TOP-10-helyezés annak számít. De ebből sem lett semmi, a záró lankásabb rész előtt mélyről vette a balost, egy laza 10 km/h-t elherdálva ott. Patrick Küng (41.) hétvégi vesszőfutása vasárnap sem ért véget, egy sor késve vett kanyar miatt hátránya már közelítette a két másodpercet.

Beérőben a szlovén utánpótlásprogram, Martin Čater (6.) pénteki győztes honfitársánál is többre vitte. Két szektor után még ő vezetett, s pár korrigálással együtt a folytatásban sem vesztett sokat lendületéből. Kevéssel Jansrudot is maga mögé utasította. Két szlovén lesikló a TOP-10-ben! Akárcsak a svájciak fiatalja, Mauro Caviezel (9.) kompakt futammal tette le névjegyét. Előtte Brice Roger indult volna, de a francia visszalépett. A gallok formáját elnézve nem akkora fájdalom ez, Blaise Giezendanner (23.) sem tudott kilépni a szürkeségből. Az első harmincast egy újabb szlovén zárt, Klemen Kosi (28.) azonban nem tudta megismételni honfitársai eredményeit.

Összesen 58-an neveztek a mai versenyre, látványosságban tehát ezután sem volt hiány. Svájci részről szépen helytállt a hátország, Gilles Roulin (25.) életében először szerzett pontot a Világkupában, Niels Hintermann (44-essel a 24.) és Urs Kryenbühl (48-assal a 20.) kapcsán a még előkelőbb helyezést lehet kiemelni. Az osztrák csapat maradványa még szebben helytállt, Christian Walder (40-essel a 11.) kevés híján TOP-10-ben találta magát, de nem maradt el tőle sokkal Otmar Striedinger (18.) sem. A pontszerzők sorát két norvég, Stian Saugestad (34-essel a 30.) és Bjørnar Neteland (37-essel a 16.), a svéd Felix Monsen (41-essel a 30.), valamint két francia, Johan Clarey (51-essel a 29.), s végül Maxence Muzaton (53-assal a 13.!) tette teljessé.

A verseny részletes statisztikáját a linkre kattintással érhetitek el.

35 esztendősen élte meg Peter Fill ama pillanatot, hogy kedvenc számán, a lesikláson kívül is leesik neki végre egy győzelem. A dél-tirolinak volt korábban már négy dobogója a számban, az igazán nagy siker eddig elmaradt nála. Hannes Reichelt 40. alkalommal állt dobogóra a Világkupában, ebből a 16. ünnepelheti Szuper-G-ben. Erik Guay kapcsán ugyanez a statisztika így néz ki: a 8 a 25-ből. Kvitfjell kedvenc lejtője, itt nyert anno először Szuper-G-ben – idestova 7 esztendeje.

Jövő hétvégén rendezik az utolsó klasszikus versenyhétvégén, Kranjszka Gorán a technikai számok képviselői húznak sílécet lábukra.