Síparadicsom

Karácsony és Szilveszter között a legtöbb sportoló pihen, viszont van néhány olyan sportág, ahol ilyenkor rendezik az év legfontosabb versenyeit. Ilyen pl. a síugrók legnagyobb presztízsű versenye, a minden évben nagy érdeklődést kiváltó Négysáncverseny, mely a síugrás szimpatizánsok legjobban várt eseménye. Sorrendben 63. alkalommal kerül megrendezésre, mely a hagyományok szerint  az oberstdorfi állomáson kezdődik még az óévben és Bischofshofenben zárul az újévben. Az elmúlt turné hatalmas meglepetéssel zárult, hiszen olyan fiatal osztrák tehetség nyert, akiről mindaddig szinte alig hallhattunk valamit. Ő Thomas Diethart, aki a nagyobb nevű rutinos ugrók elől orozta el a sokak számára hőn áhított trófeát, mellyel egy csapásra ismertté vált és az osztrák szurkolók kedvence lett! A dec. 28.-án kezdődő oberstdorfi verseny kezdetéig csak találgathatjuk ki lehet a soron következő „fírsánc” bajnok, jó néhány esélyest veszünk górcső alá és próbálunk ezzel támpontot adni kire érdemes igazán figyelni, ki lehet az az ugró, aki vagy tovább gyarapítja az osztrákok aranykollekcióját vagy éppen megtöri immár 6. éve (!) tartó dominanciájukat!

Ismét eltelt egy esztendő és hétvégén útjára indul a téli síugró szezon legfontosabb és legnagyobb izgalommal várt verseny sorozata. Tavaly ámult a világ mikor mindenféle szakmai múlt nélkül egy fiatal, 22 éves osztrák tehetség berobbant a síugrás elitjébe és fricskát nyomva a nagyok orra alá elorozta legféltettebb kincsüket, a Négysánc aranyat. Thomas Diethart formaidőzítése kíválóra sikeredett, már az azt megelőző versenyek alatt is bontogatta szárnyait és higgadt versenyzéssel lépésről-lépésre szállította hazájának a nem várt eredményt. Diethart az idei szezonban eddig várakozáson alul teljesít, a 9 Vk versenyen mindössze egyszer tudott pontszerző helyen (17.) végezni, így talán nem vállalok nagy kockázatot azzal, ha azt mondom a 63. Négysánc turnén nem várható címvédés! 

Az osztrákokat egyébként 6 éve nem lehet letaszítani a trónról. Sorrendben Wolfgang Loitzl (2009), Andreas Kofler (2010), Thomas Morgenstern (2011), Gregor Schlierenzauer (2012, ’13) és Thomas Diethart (2014) nyerte meg a turnét. Közülük Morgenstern a nyáron fejezte be síugró karrierjét, Loitzl-t pedig az első két versenyre nem nevezte edzője, Heinz Kuttin, míg Kofler enyhén szólva is formán kívül van, bár időnként azért megcsillogtatja erényeit. Az utolsó nem osztrák, aki megnyerte a Négysáncot az Janne Ahonen volt még 2008-ban. Kérdés, hogy folytatódik-e ez a szenzációs osztrák sikerszéria, avagy fejet kell hajtsanak valamely nemzet ugrója előtt. Az idei szezon eléggé kiegyensúlyozott, sokan vannak jó formában, így reményeink szerint nagyon izgalmas versenyekre van kilátás. Jó néhány nemzet jelentkezett be a trónfosztásra, alapból a németek és osztrákok is több versenyzőjük által pályáznak a végső sikerre, de a csehek, svájciak, norvégok és talán a japánok is reménykedhetnek abban, hogy valamely ugrójuk aratja le a babért január 6.-án, a bischofshofeni finálén! Talán túlzás nélkül kijelenthető, hogy az elmúlt 10 év  legizgalmasabb  Négysáncversenye  elé nézünk a sok esélyesnek köszönhetően!

A Négysáncversenyen jóval több nemzet képviselteti magát, mint amúgy egyébként bármely más VK versenyen megszokhattuk, ennek köszönhetően az indulók létszáma is jóval magasabb. Az élre kívánkozik egy örömteli hír, miszerint az indulók tekintélyes létszámát gyarapítja majd az elmúlt Vk szezon győztese és a Szocsiban rendezett olimpia 2-szeres bajnoka, a lengyelek elsőszámú kedvence, Kamil Stoch is! A 27 éves sportoló még november közepén, az idénynyitó klingenthali verseny előtti edzésen sérült meg és december elején bokaműtéten esett át.  Bár úgy volt, hogy Kamil  lába még nem 100%-os és emiatt a  februári világbajnokságra is gondolva nem akarta egészségét mindenáron kockára tenni, de úgy látszik bizakodásra adott okot, hogy az elmúlt hetekben elvégzett munka, valamint  ugrásai is jól sikerültek, így az oberstdorfi verseny után derül majd csak ki jó döntés volt-e erre a lépésre szánnia magát.

A németek bánhatják, hogy a Négysánc sikerre éhes csapatuk egyik oszlopos tagja kénytelen kihagyni a turnét. Andreas Wellinger még Kuusamóban bukott egy nagyot, az elugrást követően vesztette egyensúlyát a levegőben és viszonylag nagy erővel csapódott a talajba. Szerencsére megúszta kulcscsonttöréssel és enyhe zúzódásokkal, a műtéten már túl van, előreláthatólag 6 hétig tart a rehabilitáció. A nagyobb nevű hiányzók között vélhetjük felfedezni minden idők legsikeresebb Négysánc versenyzőjét, Janne Ahonent is, akinek felkészülése enyhén szólva sem sikerült valami fényesen, egyszer tudott csak pontszerző helyen végezni a Vk-ban, így helyette jobb formában lévő honfitárs jutott lehetőséghez. Ahonen egyébként a Négysáncverseny koronázatlan királya, aki a legtöbb győzelmet mondhatja magáénak, szám szerint 5-ször hódította el a kupát. A maródiak listáját szaporítja még a norvégok egyik Négysánc specialista ugrója, a két alkalommal is összetett bronzig jutó (2010/11, 2012/13) Tom Hilde, aki csapattársával, Anders Jacobsennel szemben maradt alul a kvalifikáción, amelyen a Négysáncra utazó norvég csapat keretét hivatott eldönteni!

A Négysáncverseny azok körében is nagy érdeklődésre tarthat számot, akik nem kisérik állandó figyelemmel szezon során a versenyeket. Az ő kedvükért, valamint akik éppen most kapcsolódnak be első ízben a síugrás rejtelmeibe muszáj néhány Négysánccal kapcsolatos  fontos információt, statisztikai adatokat közzé tennem, hogy még jobban képben legyenek a közvetítések alatt.

Szóval a Négysánc trófea elhóditásához a siker kulcsa a jó formaidőzítésen kívül a sportoló négy versenye alatti nyolc kiegyensúlyozott ugrásában rejlik, na és persze egy nagy adag szerencsére is szüksége van. De úgy is lehet fogalmazni, hogy lényegében az idegek harcát az nyeri, aki kevesebbet ront. A koncentrálóképesség és a jó időjárási paraméter elengedhetetlen feltételei a sikernek, hiszen akár egy rosszul kivitelezett ugrás vagy éppen a legrosszabb pillanatban megélénkülő hátszél mindent tönkre tehet, akár győzelmi esélyeket törhet ketté, ami így az utolsó pillanatig tartogathat izgalmakat mind a versenyzők, mind a nézők számára. A kvali megnyerésért egyébként 2000 euró jutalom jár. A szokásos Vk helyezésekért 71.800 svájci frankot osztanak szét a top30 ugró között, ezen felül pedig egy extra 20.000 svájci frankos csekk is jár a Négysánc  trófea leendő tulajdonosának!

A Négysáncverseny a maga nemében különleges versenysorozat, természetesen ennek megfelelően különleges szabály is dukál hozzá! Akik évek óta figyelemmel kisérik ezeket a versenyeket, azoknak nem lesz újdonság a lebonyolítási rendszer, mely csak a verseny első körét illetően tér el a hagyományostól, de ott viszont jelentősen! Ez az ún. KO-rendszer, melyet az 1996/97-es kiírástól kezdődően vezettek be, hogy még izgalmasabbá tegyék a versenyeket!

A KO-rendszer lényege:

A Négysáncverseny történetét lásd e cikken belül:

http://siparadicsom.blog.hu/2010/12/26/minden_amit_a_negysancversenyrol_tudni_erdemes

Pár statisztikai adatot is érdemes megjegyezni! Az élre kívánkozik a legnagyobb tett, amit síugró véghez vihetett a turnék történetében az a Grand Slam elérése, azaz mind a 4 verseny megnyerése ! Ezt a bravúrt 2002-ben a Négysáncverseny 50. évfordulóján érte el a németek egykori csillaga, Sven Hannawald! Erre azóta sem volt képes senki! Az első Négysáncot az a Sepp Bradl nyerte 1953-ban, akinek nevéhez az első 100 m. fölötti ugrás elérése is fűződik. Tettéért a bischofshofeni egyesület szobrot állítatott a sánc közelében. A norvég Björn Wirkola az egyetlen a győztesek közül, aki egymás után 3-szor végzett az élen 1967 és ’69 között. Jens Weißflog a legidősebb ugró, aki Négysáncot tudott nyerni, 4. Négysánc aranyát közel 32 évesen szerezte! Ezt idén Simon Ammann (33 éves) és Noriaki Kasai (42) is megdöntheti. A legtöbb Négysánc győzelem büszke tulajdonosa már említve lett, de az alábbi táblázat mutatja Janne Ahonen 5 turné győzelmének rekordja egy darabig nem forog veszélyben! A legtöbb Négysánc győzelmet a finnek ugrói érték el, akik összesen 16-szor nyerték meg a legrangosabb trófeát. Ha azonban az egykori és jelen német államok (NDK 11, NSZK 2, Németország 3) győzelmeit összegezzük, akkor ők is 16-szor végeztek az élen. Az osztrákok 15-ször nyertek eddig, így ha idén is ők adják a Négysánc győztest, akkor csatlakoznak a rangsorban a finnekhez és a németekhez!

A legfurább döntés Yukio Kasaya nevéhez fűződik, aki 1971/72-ben az első 3 versenyt zsinórban megnyerte, toronymagas esélyesként viszont  a  4. versenyén nem vehetett részt, mivel a Japán Sí Szövetség az összes japán ugrót hazarendelte (!), hogy az olimpiai kvalifikáción részt vehessenek. A ’72-es sapporói olimpián viszont Kasaya olimpiai bajnok lett, így nem járt rosszul!  A legtöbb Négysánc szakaszversenyt (10-10) Jens Weißflog és Björn Wirkola szerezték, míg a legtöbb szakasz érmet (29-29) Janne Ahonen és Jens Weißflog. A legmagasabb verseny pontszámot (1123,7) Wolfgang Loitzl érte el 2009-ben, ezt azóta sem tudta felülmúlni senki! Loitzl ráadásul úgy nyert Négysáncot, hogy a fináléban gyönyörűen kivitelezett ugrásaira az összes pontozóbírótól a maximális 20 pontot kapta, ami a síugrás történetében csak nagyon keveseknek sikerült. Máig egyetlen alkalommal történt meg az, hogy tizedre pontosan (1081,5) nyerjen holtversenyben  két ugró összetett címet. Ezt a bravúrt  Janne Ahonen és Jakub Janda érte el 2005/06-ban.

És most lássuk a helyszíneket!  Mivel maga a turnét egy német (Franz Rappenglück) és egy osztrák (Emmerich Pepeunig) úr alapította 1952 dec. 14.-én, így adva volt a két ország, ahol a versenyeket lebonyolítsák majd. Igazságosan elosztva 2-2 versenyt rendeznek előbb német, majd osztrák helyszíneken. Minden óév utolsó napjaiban kezdik Oberstdorfban, majd újévkor követi  a garmisch-partenkircheni helyszín, hogy aztán pár nappal később Innsbruckban folytassák, valamint Bischofshofenben záruljon a finálé. Az alábbi helyszínekről is érdemes pár mondatot ejteni mind történeti, mind statisztikai szempontból!

1925-ben készült el az első versenynek helyszínt adó Schattenberg sánc egy német építész terve alapján, melyen az első rekordot Gustl Müller állította föl 35 méterrel. A sáncot többször is átépítették az évek során, először 1930-ban, majd a garmischi olimpiai játékokra való kvalifikációs ugrások számára ’36-ban. 1941-ben pusztulásnak indult a sánc, melyet önkéntes segítséggel sikerült újjáépíteni és 1946 jan. 1.-én már ismét használatba vették. 1953 jan. 4.-én jött el a Schattenberg sánc nagy nemzetközi áttörése mikor is az első Négysáncverseny turnéval létrejött a világ legnagyobb és legjelentősebb síugró sorozata, mely azóta is minden évben Oberstdorf a nyitó verseny házigazdája.

1953-tól ’78-ig normál-, míg ’79-től (az összetett Vk bevezetése óta) nagysáncon zajlanak a „fírsánc” küzdelmei. 1969-ben született meg a sáncon a bűvös 100 méter feletti ugrás (106 m.) Yukio Kasaya jóvoltából. 1972-ben a 70 m.-es fasáncot modernizálták (K90), mellé pedig egy új K115-ös acélbeton sáncot emeltek.1987-ben a Schattenberg stadion már egy északi sí-VB helyszíne volt, melyen  10 ezer lelkes néző szurkolhatott kedvenceinek. A nagyobb sáncok mellé létrejött 3 további kissánc (K56, K30, K19) is, leginkább az utánpótlás számára. Oberstdorf 2005-re újból elnyerte az északi sí-VB rendezési jogát, a sánclétesítményre pedig  23 millió eurós (!) összeget költöttek. A nagysánc K-pontját 9 hónapon belül 115-ről 120-ra növelték, mely által 140 m. feletti ugrások is lehetővé váltak. A nyári tréningek és versenyek számára az új létesítményt műanyaggal vonták be. A stadion jelenleg 27 ezer néző befogadására alkalmas. A modern síugró létesítményt 2004 őszén „Erdinger Arena”-ra keresztelték. Eddig  37 Vk versenyt rendeztek a sáncon. 1969 óta 13 hivatalos sáncrekord született, melyen az utolsót 2003 dec. 29.-én állította föl a norvég Sigurd Pettersen 143,5 m.-rel. A nem hivatalos rekord Gregor Schlierenzaueré (145,5 m.), melyet 2007 okt. 20.-án ért el az osztrák bajnokságban. A legtöbb győzelmet az elmúlt szezon végén visszavonult Martin Schmitt szerezte, 4-szer diadalmaskodott a sáncon.

1921 óta rendez a helyi síugróklub, az S.C. Partenkirchen tradicionális újévi ugrásokat. 1936-ban Garmisch-Partenkirchen  hozzá látott a téli olimpiai játékok megrendezéséhez és ezért 1933 okt.-ében megkezdődött egy megfelelő olimpiai sánc építése. 1934-ben volt a sánc tűzkeresztsége, melyen a norvég Rolf Kaarby érte el a legnagyobb távolságot (70 m.). A nagy olimpiasánc az abszolút nézőrekordot a ’36-os olimpiai játékokon élte meg, melyen 130 ezer néző kísérte figyelemmel, ahogy a norvégok kíválósága,  Birger Ruud olimpiai bajnoki címét szerzi meg. Ezután Garmisch-P. ráadásként még elnyerte az 1940-es téli játékokat is, majd egy még ma is műemlékvédelem alatt álló sí stadiont építettek. A nagy olimpiasánc több ízben is megváltozott alkalmazkodva a FIS követelményeihez. 1950-ben jött létre egy acél lesíklótorony, akkoriban egyedülálló építési formában és szerkezetben.

1953 jan. 1.-én vette kezdetét az első német-osztrák síugró turné, melynek első állomása épp itt volt, mivel eredetileg 3 versenyből állt a sorozat. A partenkircheni újévi verseny mellett két osztrák helyszínen (Innsbruck, Bischofshofen) indultak a turné résztvevői, de a németek panaszkodtak az osztrák túlsúly miatt, így került be Oberstdorf a programba 4. sáncként. 1978-ban és ’96-ban a sánc felújításon ment keresztül, előbb  107, majd később 115 m.-re hosszabbították a sánc K-pontját. A több mint 50 éves sáncot 2007 ápr. 14.-én felrobbantották, mivel  a sánc certifikáció nem felelt meg többé  FIS követelményeinek, majd ezután elkezdődött egy minden igényt kielégítő modern K125-ös sánc építése 14 millió eurós beruházásból. Az új Olimpiasánc 50 m. magas ferde és futurisztikus lesíklótornyát átlátszó polikarbonát lemezekkel burkolták és így egy optikailag fényes hatást kapott. Garmisch-Partenkirchen új jelképe lett, mindenekelőtt a síugrók dinamikáját szimbolizálja a repülésnél, mely az esti ugrásoknál messziről fényes szobornak tűnik. A 2008-as újévi ugrásnál állította föl Gregor Schlierenzauer az első hivatalos sáncrekordot 141 m.-rel, melyet 2010-ben Simon Ammann  143,5 m.-re írt át. 2008 jún.-ában fejeződött be a lesíkló torony burkolómunkája és a sánc műanyag borítása is. A sánc befogadóképessége 35 ezer néző. Eddig 35 alkalommal adott Vk helyszínt a sánc. A legtöbb győzelmet (4) a kelet- majd nyugat-németek egykori csillaga, Jens Weißflog szerezte.

1927-ben létesítették az első sáncot  a Bergisel hegyen, melyen Heinrich Mayerl állította föl az első sáncrekordot 47,5 m.-rel. Később Innsbruck elnyerte az 1933-as VB rendezési jogát, megvalósítása érdekében pedig újra szerkesztették a Bergisel-sáncot. 1941-ben egy ifjúsági futball-turné alkalmával összeomlott a lesíkló torony 4 áldozatot és több sérültet követelve. A létesítményt ezután teljesen lebontották. A II. Világháború után új sáncot építettek, melyet 1949-ben adtak át rendeltetésének. A Bergisel 1953-as alapítása óta része a német-osztrák síugró turnénak. Mind az ’64-es, mind a ’76-os téli olimpiai játékok megrendezése érdekében renoválni kellett a sáncot. 1985-ben Seefelddel együttműködve rendezték az északi sí-VB-t úgy, hogy a csapatversenynek a Bergisel nagysánc adott otthont. 1988-ban II. János Pál celebrált egy misét a stadionban cirka 60 ezer hívő előtt.

1999-ben egy londoni építész iroda kapta a lehetőséget, hogy a Négysánc turné 50. évfordulójára a Bergisel sístadionnak egy teljesen új arculatot adjon, akik egy futurisztikus formájú lesíkló torony tervével álltak elő. 2001 júniusában kezdték el a munkálatokat, mely 2002 szept. 14.-én készült el 15,4 millió eurós költségvetésből. Az új Bergisel sánc olyan FIS létesítmény lett, mely egyúttal műanyagsáncként is funkcionál egész évben. A 40 méter magas futurisztikus toronyban található egy panoráma étterem, mely 360 fokos szögben nyújt gyönyörű kilátást az Inn völgyére, valamint Innsbruck és környéke fölött csodálhatjuk a tiroli hegyvilágot. 2001-ig 5-ször építették át a sáncot. 2005-ben Innsbruck újból  együtt működött Seefelddel az Universiade kapcsán. A Bergisel eddig 34 Vk verseny színhelye volt. A sánc nézőkapacitása 22.500 fő. A sáncrekordot Sven Hannawald tartja 134,5 m.-rel, melyet 2002 jan. 4.-én állított föl. A nem hivatalos rekord 2004 nyara óta Adam Malyszé 136 m.-rel. A legtöbb győzelmet (3) Matti Nykänen, Andreas Goldberger és Kazuyoshi Funaki szerezték.

Röviddel a II. Világháború után, 1947-ben építették föl a Hochkönig sáncot a Laideregg hegyen, melyen ’49-ben az első sáncrekordot  a német Rudi Gehring állította föl 100 m.-rel. 1952-ben egy tragikus szerencsétlenség következtében egy tréning ugrás alkalmával olyan súlyosan sérült a hazaiak egyik ugrója, hogy pár nappal később belehalt sérüléseibe. Az ugrót Paul Ausserleitnernek hívták, kinek nevét azóta is viseli a sánc. 1953-ban a sánclétesítményre egy fából készült versenybíró tornyot emeltek, ’72-ben pedig újat építettek acélbetonból. 1991-ben a K-pontot 120 m.-re hosszabbították meg, majd a sí stadion tribünökkel lett ellátva és megkapta a Sepp Bradl –stadion nevet. A Bischofshofen SC történetének legnagyobb ugrója volt Sepp „Bubi” Bradl, aki 1936-ban történelmi diadalt ért el Planicán:  18 évesen első emberként repült 100 m. fölé és 101,5 m.-es ugrásával világrekordot ért el. Az első Négysáncversenyt is éppen ő nyerte meg 1953-ban! Mindezekért a klub elismerése jeléül szobrot állítatott róla a felugródomb jobb oldalán.

1951 és 2003 között 6-szor építették át a sáncot. 2000-ben a pontozótornyot fölrobbantották és egy új építménnyel pótolták. 2003-ban a FIS a sáncprofil módosítását követelte meg  a síugróklubtól. Az átalakitási munkák során a sáncot még egyszer megnagyobbították (K125-re) és műanyaggal vonták be, mely így a világ legnagyobb műanyagsánca lett. Bischofshofen a Négysánc turné finálé helyszíneként ismert, ahova általában 30 ezer lelkes néző látogat ki minden évben. Bischofshofen az egyetlen helyszín a négy közül, mely egy szezonon belül kétszer is rendezhetett Négysánc szakaszversenyt, ugyanis 2008-ban a törölt innsbrucki helyszín helyett „szállt be”, a másnapi versenyen pedig  a Négysáncverseny történetének legnagyobb alakját ünnepelhette Janne Ahonen személyében, aki 5. győzelmét zsebelte be a verseny végén. A sáncon eddig 36 Vk versenyt rendeztek. A hivatalos sáncrekordot Daiki Ito tartja 2005 óta 143 m.-rel (a nem hivatalos rekord Gregor Schlierenzaueré 145 m.-rel 2008-tól). A legtöbb győzelmet (3) Janne Ahonen és Jens Weißflog szerezték a sáncon.

Most lássuk kikre kell leginkább odafigyelni, kik az idei Négysáncverseny legfőbb esélyesei:

Kétség kívül az egyik legjobb formában lévő ugró a szezon során a csehek egykori junior világbajnoka, Roman Koudelka, akire a fogadóirodákban a legalacsonyabb odds-ot adják. Az elmúlt két sikertelen Vk szezonja után az idei  Grand Prix szezon végén csillogtatta meg tudását (arany Hinzenbachban, majd ezüst Klingenthalban), aztán a téli szezon nyitó állomását nem kis meglepetésre megnyerte, ami élete első Vk sikere volt. Aztán akik azt hitték ennyi, s nem több azokra gyorsan rácáfolt, hiszen további két győzelmet és egy ezüstöt szerzett a szezon során és úgy áll összetettben Fannemel mögött (csupán két ponttal lemaradva), hogy a két orosz versenyre el sem utazott, inkább a Négysáncra való felkészülést részesítette előnyben. Mint utólag kiderült jó döntés volt, az engelbergi főpróba szenzációsan sikerült (1-1 arany és ezüst), harmadmagával (Ammann, Hayböck) utcahosszal verték a mezőnyt, ami hatalmas önbizalmat adott neki a Négysánc előtt. A múlt szezonokban gyakran hátráltatták betegségek és sérülések, ebben a szezonban viszont fizikálisan és mentálisan is nagyon erős. A csehek közel 10 éve nem izgulhattak úgy egy ugrójukért, mint most ő érte! Hazájában Jiri Raska (1971) és Jakub Janda (2006) után most rá összpontosul a figyelem, ha jól kapja el az oberstdorfi rajtot akár ő lehet a soron következő Négysánc győztes a cseheknél! Eddigi legjobb helyezése Négysáncon:   5. (2011/12), Vk mérlege: 152 rajton 6 dobogós hely (3 arany, 2 ezüst, 1 bronz)  

Ha az esélyeseket vesszük számba Simon Ammann semmiképp sem maradhat ki közülük. Ő egy nagy bajnok, aki szinte mindent megnyert már, csak éppen a Négysáncot nem! Erősen kezdte a szezont, 2-szer is nyert Kuusamóban, utóbbit holtversenyben Kasai-val, ami nem mindennapi tett, hogy két „veterán” korban lévő (33 és 42 éves) ugró oktassa a fiatalabb generációt. Vk összetettben az 5. helyen áll (holtversenyben Prevc-vel) úgy, hogy az orosz versenyeket kihagyta és Lillehammerben az időjárás „áldozataként” nem jutott tovább. Az engelbergi főpróba viszont szenzációsan sikerült még ha nem is nyert (ezüstérmes lett), hatalmas ugrásai, magabiztossága feljogosítja arra, hogy nagy reményeket fűzzön idei Négysánc szerepléséhez. Ő lehet az első svájci ugró, aki megnyerheti a Négysáncot,  4-szer már volt dobogón, 2-szer ezüst-, míg 2-szer bronzérmet nyert. Ammann győzelme esetén csatlakozhatna Nykänenhez , aki mind az 5 nagy címet megnyerte már egyéniben. (olimpia, vk, négysánc, vb, sírepülő vb). Ammann pár éve kacérkodott a visszavonulás gondolatával, de a Szocsiban rendezett olimpia (orosz felesége révén), valamint  az egyetlen jelentős trófea,  a Négysáncverseny, amit még nem nyert meg maradásra bírta. Egy biztos, aki meg akarja nyerni a 63. Négysánc turnét, annak a zseniális svájcit is le kell győznie, aki jelenlegi formája alapján a top3 esélyesek között van a végső siker elérését illetően. Eddigi legjobb helyezése Négysáncon:   2. (2008/09, 2010/11), Vk mérlege: 321 rajton 76 dobogós hely (23 arany, 30 ezüst, 23 bronz)  

Az osztrákok közül bármilyen is meglepő nem Schlierenzauer, hanem Michael Hayböck az elsőszámú favorit! Bár még nem nyert Vk versenyt az elmúlt hetekben sokszor állt közel hozzá, de az a nagy adag szerencse mindig hiányzott nála. Leginkább a tréningeken és a próba ugrások alkalmával villog, nem egyszer végzett az élen, de mikor élesben kellett bizonyítania valami mindig keresztül húzta számításait. Sajnos ugyanígy vesztette el Szocsiban olimpiai aranyát a normálsáncon, hiszen az azt megelőző próbaugrások alkalmával mind ahányszor ő volt a legjobb. Hayböck már 4-szer volt bronzérmes a szezonban, eddigi versenyei mindegyikén a top10-ben végzett. A fiatal osztráknak teljesen igaza van, amikor azt mondja: „ Ha képes leszek az ugrásokat azon a szinten folytatni, mint amit Engelbergben is tettem hamarosan a dobogó legfelső fokán fogok állni”. Összetettben a harmadik helyen áll ígéretes pozícióban, nem kizárt, hogy a várva várt első győzelmet épp a Négysánc idejére tartogatja. Az engelbergi főpróbán mindkét nap bronzérmes lett, ráadásul Koudelka és Ammann társaságában igen nagy fölénnyel végeztek  a dobogón. Ha formája töretlen marad akár a hazai sáncok valamelyikén megtörheti a jeget és megszerezheti első Vk győzelmét. Bár alighanem szívesen lemondana a szakaszgyőzelem ízéről, ha összetettben övé lehetne a végső siker! Eddigi legjobb helyezése Négysáncon:   9. (2013/14), Vk mérlege: 74 rajton 5 dobogós hely (5 bronz)   

Az osztrákok mellett a németek adják a legtöbb esélyest a turnéra. Náluk a favorit egyértelműen Severin Freund, aki nagyon jó formában van, az idei szezonban két bronzérem mellett nyert már versenyt (Nyizsnyij Tagil első verseny napján). A tavalyi Négysánc  nem igazán alakult jól számára, pedig nagy reményekkel vágott neki, mint ahogy a németek is benne látták Hannawald utódját. A sikertelen Négysánc  szereplést némiképp feledtette egyéniben szerzett sírepülő világbajnoki címe, valamint csapatban elért olimpiai aranya. A jelenleg legjobb formában lévő német ugróról van szó, aki a szezon során (az első versenyt leszámítva) végig a top10-ben volt, összetettben pedig a 4. helyen áll az éllovas Fannemeltől csupán 50 ponttal lemaradva. Freund elsődleges célja hogy megnyerje az összetett vk-t, de azt sem bánná, ha a Négysáncot is behúzhatná. Mint a sírepülő VB aktuális uralkodója rendelkezik a szükséges önbizalommal és ha a rajongók Oberstdorfban és Garmischban is jelentősen kiveszik a részüket a buzdításból, akkor képes lesz harcolni a végső győzelemért, amíg csak esélye nyílik rá! Eddigi legjobb helyezése Négysáncon:   7. (2011/12), Vk mérlege: 137 rajton 28 dobogós hely (10 arany, 10 ezüst, 8 bronz)   

A szlovének is harcba szállnak a legnemesebb trófeáért, hiszen Peter Prevc előtt áll a nagy lehetőség, hogy második Négysánc győztes ugrója legyen hazájának Primoz Peterka után (1997). A tavalyi vb második helyezettjében hatalmas lehetőség rejlik és szinte mindig  izzik körülötte a levegő. Az összetett Vk-ban tavaly ezüstérmes volt Stoch mögött, Szocsiban pedig mindkét sáncon érmet szerzett egyéniben (ezüst, bronz), jelenleg  pedig holtversenyben áll  Ammannnal az 5. helyen és egy jó Négysánc szerepléssel még a sárga trikó megszerzése sem elérhetetlen számára. Idén eddig egyszer állhatott föl a dobogóra (Lillehammer, ezüst), de a top10-en belüli helyezéseket folyamatosan szállította, csak az engelbergi főpróbája sikerült egy kicsit haloványabbra  (12.), de ő az az ugró, aki minden egyes versenyre fel tudja magát szívni és mindig benne van a bizonyítási vágy. Nem lenne meglepő, ha  ő nyerné a 63. címet. Eddigi legjobb helyezése Négysáncon:   4. (2013/14), Vk mérlege: 116 rajton 14 dobogós hely (3 arany, 7 ezüst, 4 bronz)

Bár nincs az elsőszámú esélyesek között Gregor Schlierenzauer még sem szabad őt leírni! Annak ellenére, hogy kritikus a formája mégis sikerült a szezonban már egy versenyt nyernie, sőt az orosz sáncon egy ezüstöt is elkönyvelhetett.  Előnyére válhat, hogy nincs rajta nyomás, nyugodtan versenyezhet, hiszen kétszer is nyert már Négysáncot és ha valaki ő tudja, hogyan kell 8 tökéletes ugrást végrehajtani, ami a Négysánc sikerének kulcsa. A Vk összetettben ugyan csak a 8. helyen áll, de ő bármikor képes úgy formába lendülni, hogy ennél jóval előrébb végezzen. Jól ismeri mind a négy sáncot, hiszen mindegyiken nyert már, sőt! Két sáncon nem hivatalos sáncrekordot is tart! Ha az első, oberstdorfi állomáson ki jön neki a lépés onnantól kezdve esélyesként kell vele számolni! Schlierenzauer egyik célja, hogy megdöntse Björn Wirkola és Jens Weissflog rekordját. Schlieri eddig 9-szer nyert Négysánc szakaszversenyt, nagy nevű elődei 10-10-szer.Nagy- illetve normálsáncokon való győzelmek szempontjából még egy győzelem kell neki, hogy beérje Nykänent. Ha a repülő versenyeket leszámítjuk  a finn ikon 40-szer, míg Gregor 39-szer nyert normál- illetve nagy sáncokon. Eddigi legjobb helyezése Négysáncon:   1. (2011/12, 2012/13), Vk mérlege: 191 rajton 88 dobogós hely (53 arany, 20 ezüst, 15 bronz)

Aligha gondolta volna bárki is szezon elején, hogy 9 verseny után éppen Anders Fannemel neve díszeleg majd az összetett Vk élén! A norvég ugró rendkívül jó formában versenyez hétről-hétre, a szezon során megszerezte első győzelmét is az ellen a Schlierenzauerrel szemben, akitől két évvel ezelőtt Lillehammerben egy tized ponttal maradt alul. Nyilvánvalóan eddig ez a legjobb téli szezonja, bár kedvesebb emlékei között szerepel a 2012-ben hazájában rendezett sírepülő vb is, ahol egyéni rekordot állított föl 244,5 m.-rel (csak azért nem nemzeti rekord, mert azt J. R. Evensen tartja 246,5 m.-rel, így is övé a világ második legnagyobb ugrása). Ebből kiderült, hogy rendkívül jó sírepülő, csapatának biztos pontja, ha repülő versenyről van szó. Oberstdorfban sárga trikóban fog versenyezni, mint az összetett vk éllovasa, ami önbizalmat adhat neki! Eddigi legjobb helyezése Négysáncon:   18. (2012/13), Vk mérlege: 61 rajton 4 dobogós hely (1 arany, 3 ezüst)

A másik nagy esélyes az osztrákoknál az a Stefan Kraft, aki  legfiatalabb ugró a top favoritok közül (mindössze 21 éves). A tavalyi Négysánc finálén, Bischofshofenben szerezte első Vk érmét (bronz) és azóta az osztrák csapat biztos pontja. Az idei szezont rögtön egy ezüstéremmel kezdte, majd stabil és hatalmas ugrásokkal hívta föl azóta magára a figyelmet. Az utóbbi négy versenyen jött ki neki igazán a lépés, top10-es eredmények, bődületes sáncrekord (138 m.) az orosz Nyizsnyij Tagil nagy sáncán, majd ugyanott egy újabb bronz. Jelenleg stabil top10-es (7.) Vk összetettben és ha a német Négysánc állomásokon ponterős ugrásokat tud végrehajtani, akkor a hazai közönség előtt bármire képes lehet! Nála is benne van a pakliban (mint Hayböcknél), hogy osztrák helyszínen szerezheti meg első Vk sikerét, Diethart Négysánc sikere óta már nem is lenne meglepetés! Eddigi legjobb helyezése Négysáncon:   27. (2013/14), Vk mérlege: 49 rajton 4 dobogós hely (2 ezüst, 2 bronz)

Esélyesek közt érdemes még megemlíteni még az elnyűhetetlen japán veterán „harcost”, Noriaki Kasait is, aki kimondani is hihetetlen:   a jelen mezőnyben néhányan még röpke gondolat sem volt szüleik fejében mikor ő  már 1989-ben Vk versenyen debütált. A legidősebb versenyző a Vk-ban, aki 42 évesen gond nélkül felveszi a versenyt a fiatal tehetségekkel. Az elmúlt szezonban is csúcsformát mutatott, Szocsiban pedig csak egy hajszál (egészen pontosan 1,3 pont) választotta el, hogy olimpiai bajnok lehessen az extázisban versenyző Stoch-val szemben. Az idei szezont ott folytatta, ahol az előzőt abbahagyta, sőt legidősebb Vk versenyzőként megszerezte 17. győzelmét holtversenyben a másik, lassan „veteránnak” számító Simon Ammann-nal. Kasai indult legtöbbször a „Vierschanztournee”-k történetében, a hétvégi rajt lesz a 25. szezonja! A fejében a visszavonulás gondolatának szikrája sincs, tervei szerint még egy olimpiai ciklust mindenképp végig szeretne versenyezni! Az összetettben jelenleg a 9. helyen áll, csak azért, mert a Négysáncra való felkészülés miatt kihagyta az orosz és svájci versenyeket is. Győzelme esetén Kasai lehet a második japán ugró, aki Négysáncot nyerhet Kazuyoshi Funaki után, aki 1998-ban nyert turnét. Eddigi legjobb helyezése Négysáncon:   2. (1992/93, 1998/99), Vk mérlege:  455 rajton 52 dobogós hely (17 arany, 10 ezüst, 25 bronz)

Még az esélyesek közt érdemes megemlíteni Anders Bardalt is, aki bár az idei szezont tekintve nem brillírozik, de az engelbergi próbaugrás alkalmával beállította a sáncrekordot (141 m.),  bármikor benne rejlik a kiugrás lehetősége. A nyári Grand Prix idei győztese, Jernej Damjan is egyre jobb formába lendül, az engelbergi főpróba kifejezetten jól sikerült számára, egy bronzérem mellett egy 4. helyezést tudott fölmutatni. Richard Freitag néhány hét kihagyás után (betegség miatt) győzelemmel tért vissza az engelbergi sáncra, ennél jobb ajánlólevél pedig nem kell egy hazai sáncon kezdődő Négysáncversenyen. A németek legújabb üdvöskéjét, Markus Eisenbichlert sem szabad kihagyni a felsorolásból, aki Klingenthalban mutatkozott be a Vk-ban és azóta kihagyhatatlan a csapatból, Engelbergben pedig legjobb helyezését érte el (7.). Végül érdemes még pár szót ejteni a lengyelek legjobbjáról, Kamil Stochról is, aki a szezon eleji sérülése és abból való felépülése miatt nem számít most a főbb esélyesek közé, de van annyira rutinos, kiforrott ugró, hogy ennek dacára ránk cáfolhat!

Az esélyesek hosszú sora ezzel bezárult, de még mindig lehet, hogy a leendő Négysánc győztesről nem is esett szó! Mert hát ugye ki gondolta volna év elején, hogy Thomas Diethart lesz a legújabb győztes?! Még egy bő hét és minden kérdésre választ kapunk… ! :)