Síparadicsom

Az oroszok a sírból hozták vissza első dobogójukat

Fordulatos mérkőzésekkel fejeződött be a hétvégén a 2014-es női curling világbajnokság a kanadai Saint John városában. A rájátszásba bejutó négy csapat egyikének sem alakultak simán a dolgai, mindenki nyert és veszített is mérkőzést, végül pedig egy olyan kvartett került ki győztesen, akikre előzetesen csak nagyon kevesen számítottak.

Korea előretör

A csoportkörök után Kanada és Svájc jutott tovább a rövidebb ágon, míg Oroszország még ellenfelére várt, amelynek kilétéről az alapszakaszt azonos eredménnyel záró svédek és dél-koreaiak közötti tiebreaker döntött. A papírforma ugyan a skandinávok sikerét vetítette előre, de az ázsiaiak kiválóan tudták semlegesíteni Margaretha Sigfridssonék játékát. A Kim Ji-sun által irányított csapat azzal a taktikával indult neki a rájátszásnak, hogy minél egyszerűbb endeket alakítsanak ki, és romboló hozzáállásukkal ne hagyják az ellenfelet kibontakozni. Ez a nem túl látványos, de hatékony módszer eredményes volt a svédek ellen, hiszen 7:5-re nyertek felülmúlták őket, ezzel pedig elérték, hogy az elmúlt három nagy tornán, a tavalyi VB-n, az Európa-bajnokságon és az olimpián egyaránt az első két hely valamelyikén végző Svédország most a dobogóra se állhasson fel.

Kim csapata nem változtatott a nyerő taktikán, és az oroszok ellen sem mertek belemenni túl kombinatív játékba. Az elrontott olimpia után renoméjukat helyreállítani igyekvő orosz hölgyek jobban kezdtek, ám Anna Sidorova megtette azt a szívességet ellenfelének, hogy az 5. end végén egy egyszerű draw dobással nem tudott megállni a ház közepén - köve túlcsúszott és kétpontos lopást ajándékozott Koreának. Ezzel megváltozott a mérkőzés képe, hiszen az oroszok egyre több hibát vétettek, amit utólag a jég vártnál nagyobb csúszásával magyaráztak. Korea 9:5-re itt is diadalmaskodott, így 2012 után másodszor jutott be az elődöntőbe, s immár első világbajnoki érmüket sem szerették volna veszni hagyni.

Svájc élt a második eséllyel

Eközben az 1v2 Playoff-ban Svájc és Kanada találkozott. Az alpesi hölgyek mellett szólt, hogy ők voltak az egyetlenek, akik a csoportkörök során le tudták győzni a házigazdákat, méghozzá jelentős fölénnyel, ellenük dolgozott viszont a tény, hogy még a skip Binia Feltscher sem rendelkezett jelentős tapasztalattal világbajnokságokról, hiszen csak most harmadszor tudott kvalifikálni a tornára. Ennek megfelelően elvárásaik sem voltak nagyok magukkal szemben: az 5-6. helyet tűzték ki előzetesen, amit máris alaposan felülmúltak, hiszen a döntőbejutásért játszhattak.

Ezen a mérkőzésen azonban nem találták önmagukat - mindössze három pontot szereztek, Rachel Homanék pedig a második játékrészben már teljesen a kezükben tartották a mérkőzés sorsát, így 8:3-as végeredménnyel, könnyedén jutottak be a döntőbe. Persze a lebonyolítási rend miatt a svájciaknak sem volt még okuk szomorkodni, hiszen az elődöntőbe visszacsúszva, az oda feljutó Koreával újra megküzdhettek a fináléért.

Az elődöntő hasonló forgatókönyv szerint alakult Svájc számára, mint a Kanada elleni meccsük, csak most fordított előjellel, hiszen a kezdettől fogva ők voltak lépéselőnyben, majd ügyesen taktikázva a 9. endben három pontot írva eldöntötték a küzdelmet a maguk javára. 7:3. Korea döntőbe jutása a szezon curlinges meglepetése lett volna, de Kim csapata így is egy vérre menő bronzmérkőzésnek nézett elébe, mialatt Feltscherék a kanadaiak ellen kapták meg második esélyüket.

Bronzmérkőzés

Hatalmas tétje volt ennek az újabb orosz-koreai találkozónak, hiszen mindkét nemzet történetének legelső világbajnoki dobogójára hajtott. Sidorováék ugyan az európai porondon már komoly sikereket értek el, de a VB-ken eddig erőtlennek tűntek. Az orosz hölgyek, úgy tűnt, tanultak a hét folyamán az ázsiaiak ellen elszenvedett két vereségükből, és azonnal agresszív játékkal, két lopott enddel kezdtek. Az esélyesség terhe azonban féltávnál, 3:1-es vezetés mellett látványosan megmutatkozott rajtuk. A csapat minden tagja vétett kisebb, ám de sokba kerülő pontatlanságokat, különösen pedig Sidorova sorsdöntő utolsó rontott dobásai ártottak a csapat esélyeinek, amelyekből a koreaiak negyedik játékosa Gim Un-chi rendre profitálni tudott. A hetedik endben 2, a kilencedikben három pontot engedtek így írni ellenfelüknek, amivel az oroszok helyzete egyik pillanatról a másikra nagyon nehézzé vált: 6:4-es koreai vezetéssel fordultak a 10. endre.

Ügye építkezés és egy elrontott, nehéz koreai double-takeout segítségével az oroszok ki tudtak egyenlíteni, kiharcolva ezzel az extra endet, ám annak a befejezés joga nélkül továbbra is hátrányos helyzetből vágtak neki.

A győzelem sorsa a legutolsó dobásig nyitott maradt. Sidorováéknak sikerült két követ is legjobb helyzetbe állítaniuk úgy, hogy ha a koreaiak bármelyiket ki is ütik, kövüknek muszáj a ház közepe felé pattannia, hogy jobb helyzetbe kerüljön a másik orosz kőnél. Gim Un-chi elengedte utolsó kövét, amelynek megérkezése mindkét csapat számára hosszú óráknak tűnhetett. Az egész stadion visszafojtott lélegzettel, a házban álló játékosok pedig söprésre készen várták, hogy milyen szögben érkezik a koreai játékszer a házba. Sidorova oda sem mert nézni, a söprést a third Margarita Fominára hagyta, akinek viszont végül nem is kellett volna közbeavatkoznia, hiszen az érkező kő kifelé pattant, így Oroszország ellopta az extra endet, ezzel pedig 7:6-os végeredménnyel a bronzérmet is az ahhoz három éven belül másodszor is karnyújtásnyira kerülő koreaiak elől. A világ legnagyobb országának képviselői így büszkén, különleges eredménnyel zárhatták ezt a szezont, s ezáltal még egy lépéssel közelebb kerültek már nem is elképzelhetetlen céljukhoz, hogy egy napon mindenkire lenézhessenek a dobogó tetejéről. Kétségtelenül erős évek várhatnak még erre az ereje teljében lévő, fiatal csapatra.

Döntő

Joggal tarthattak a nézők attól, hogy a finálé az izgalmak tekintetében nem fogja hozni a bronzmérkőzés szintjét. Nem volt nehéz egy az előzőekben látott sima kanadai győzelmet vizionálni, amint Homan vérprofi csapata sok európai együttes számára vállalhatatlan ütésekkel ellehetetleníti Feltscherék játékát. A svájciaknak viszont hasznukra vált, hogy nem esélytelenül, mégis az esélytelenek nyugalmával álltak oda a jégre a világ más részein elképzelhetetlen nagyságú nézősereg elé. Binia Feltscher és a third Irene Schori szinte az egész meccset mosolyra görbülő szájjal játszották végig, hiszen nagyon is tisztában voltak vele, hogy már a biztos ezüstérem is magasan felülmúlja a legmerészebb álmaikat. Ehhez képest a svájci skip a negyedik endben a vezetést is átvehette volna egy egyszerű, a ház közepe környékére helyezett kővel. Dobása végül túlcsúszott, így három helyett csak két pontot írt, amivel akkor még így is döntetlenre hozta ki az állást. Félidő környékén Kanada tett szert egypontos lépéselőnyre, amit, ha nem éppen a döntőt játsszák, talán képesek is lettek volna megőrizni a végéig.

A 8. endben egy építkező játékba mentek bele a csapatok, a kanadai pontatlanságok pedig kezdtek egyre gyakoribbak és egyre kellemetlenebbek lenni. A 25 éves Rachel Homannek egy rendkívül erős ütést kellett elengednie, abban a reményben, hogy egy másik kőről bepattanva az rendet tesz a ház közepén, a kanadaiak szájíze szerint alakítva az ottani állást. A dobása tényleg mindent megbolygatott, és kicsit a balszerencsén is múlt, hogy a három koccanás után „visszafelé” mozgó köve túl messzire csúszott, így lehetőséget adva a svájci skipnek arra, hogy a három pontért dobjon, amivel pedig élt is.

Ekkor 6:5-ös svájci vezetésre módosult az eredmény, de két enddel a vége előtt még semmi nem volt veszve Kanada számára - negyed órával később azonban ezt már nem mondhatták el. Svájcnak fokozatosan sikerült három követ is elbújtatnia a ház előtt egyre gyülemlő guardok mögé, a házigazdák ugyanis folyamatosan elakadtak valamelyikben, így önmaguk számára téve egyre nehezebbé a helyzetet a következő dobásra. Homan utolsó kövével lehetetlen helyzetből egy elkeseredett raise dobásra szánta el magát, de a házba beütött guard is minden mellett elsiklott, újabb három, ezúttal lopott pontot írva jóvá az ellenfelek számára. Négypontos svájci előnnyel kezdődött meg az utolsó end, ennyit pedig curlingben egyszerűen lehetetlen ledolgozni a meccs végén, ha az ellenfél nem akarja. 9:5 maradt a vége.

A svájci hölgyek maguk sem hitték el, hogy milyen hőstettet valósítottak meg. A saját otthonában győzték le Kanada talán legerősebb fiatal csapatát. Homanék a tavalyi bronz után idénre csak egy helyet tudtak javítani a világbajnoki dobogón, és talán nehéz elhinni, de a juharlevelesek női csapata 2008 óta továbbra sem tudott VB-t nyerni, noha a pódiumra egy kivétellel azóta is mindig feljutottak. Binia Feltscherék azonban a Mirjam Ott-féle csapat 2012-es sikere után ismét - csupán negyedik alkalommal - feljuttatták Svájc női curlingcsapatát a világ tetejére!

Immár papíron sem Kanada az egyetlen ország, amely egyidejűleg több bajnoki címre esélyes csapatot is fel tud mutatni, és egészen biztos, hogy erről a svájci összeállításról sem most hallottunk utoljára.

Az érmesek:

Bronz: Oroszország

Skip: Anna Sidorova
Third: Margarita Fomina
Second: Aleksandra Saitova
Lead: Ekaterina Galkina
Cserejátékos: Nkeiruka Ezekh

Ezüst: Kanada (nem is tagadhatják, hogy ők a csalódott másodikak)

Skip: Rachel Homan
Third: Emma Miskew
Second: Alison Kreviazuk
Lead: Lisa Weagle
Cserejátékos: Stephanie LeDrew

Arany: Svájc

Skip: Binia Feltscher
Third: Irene Schori
Second: Franziska Kaufmann
Lead: Christine Urech
Cserejátékos: Carole Howald

A női világbajnokság véget ért, de ezzel még a téli sportokban és a curlingben sem zárult le az idei szezon. Ezen a hétvégén kezdődik, és jövő vasárnapig tart Pekingben a férfi VB, ami hasonlóan szoros csatát ígér.

Fotók: WCF