Síparadicsom

Mit ne mondjunk, jó alaposan elaltatták a világot tegnap a norvégok, hiszen miután Fannemel kizárása miatt már egy kör után búcsúztak, kevesen foglalkoztak velük igazán a mai verseny előtt, még ha azért látszott is, hogy nem lettek volna ők alapvetően rosszak tegnap sem. Na de arra, hogy pont az a Tande fogja majd ma learatni a babérokat a két fő favoritot, Peter Prevcet és Severin Freundot is megelőzve, aki tegnap nem fért be Alexander Stöckl négyesébe, alighanem végképp senki nem gondolt, így egyáltalán nem túlzás kijelenteni: bombameglepetést hozott az évad első egyéni versenye. Nézzük hát a részleteket!

Nem alakult annyira simán a mai versenynap Klingenthalban, mint a szombati, ugyanis azzal együtt, hogy a meleg már nem fenyegette a verseny megrendezését erre a napra némi szél és egy kis havazás is érkezett a Vogtland-Arénába. Egyetlen szerencsénk, hogy annyira egyik sem volt intenzív, hogy jelentős fennakadásokat okozzon, de kétségtelen, hogy a mai verseny azért kicsit vontatottabban ment, mint a tegnapi.

Ezzel együtt a tervezett 14 órás kezdésre minden a helyén volt, így a zsűri kijelölte a 15-ös beülőt és megkezdődhetett a szezon első egyéni versenye. Ez a beülő egyébként mint kiderült elég konzervatív választás volt, ennek ellenére sokat nem kellett várnunk az első K-pont feletti ugrásra, ugyanis mindjárt az elején a tegnapi csapatversenyen már sikerrel bemutatkozó Domen Prevc (127 m 10.) átugrotta az első piros vonalat, amivel viszonylag sokáig vezetett is, míg nem érkezett Daniel Andre Tande (142 m 2.), aki telibe ugrotta a zsűritávolságot, amivel természetesen átvette az ifjabb Prevctől a vezetést. Más kérdés, hogy ezt ekkor még inkább írtuk a szembeszél egyszeri ügyes meglovagolásának a javára…

Az mindenesetre látszott ezek után is, hogy a norvégoknak ma úgy általában jól megy, hiszen Kenneth Gangnes (133 m 7.) és Tom Hilde (127.5 m 12.) is jót ugrottak elsőre (illetve Stjernen (125,5 m 17.) is kvalifikált a második körre), bár a helyszíni publikum ekkortájt valószínűleg inkább Andreas Wellinger (6.) ugrását várta leginkább, nem is hiába, hiszen 133 méterrel be tudott jönni a pillanatnyi 2. helyre.

Az utolsó 20 ugróra aztán kicsit csillapodott a szembeszél (vagy talán helyesebb lenne úgy mondani, hogy valamelyest stabilizálódtak a körülmények, elvégre az elején is voltak néhányan, akiknek nem segítettek a légáramlatok), így a zsűri is feljebb tolta a beülőt a 17-es kapuba. Ezt kihasználva Jurij Tepes (129 m 11.) és Richard Freitag (132 m 8.) is bemutattak egy-egy jó ugrást, bár a kompenzációk miatt a közvetlen élcsoportba nem tudtak odakerülni vele, s hasonlóan járt Simon Ammann is (132 m 13.) akit ráadásul még a gyenge stíluspontjai is visszavetettek.

Az utolsó 10 ugró sorát Gregor Schlierenzauer (9.) nyitotta, aki bevallottan nem csúcsformában érkezett ide, ehhez képest nem is volt rossz az első 130 méteres kísérlete, amivel az 5. helyet foglalta el a táblázaton. Jót ugrott ezt követően Kamil Stoch (5.) is, aki a közepesen rosszul sikerült (hatodikak lettek a lengyelek) csapatverseny próbálta ma feledtetni, egyelőre úgy tűnt sikerrel, ugyanis egy 137 méteres repüléssel bejött Tande mögé a 2. helyre.

Ezt látva a zsűri ismét visszatért a 15-ös beülőhöz, amivel Rune Velta (37.) éppenséggel nem járt jól, lévén mindössze 115 méterig jutott, ami a továbbjutáshoz sem volt neki elegendő. Ennél Roman Koudelka (124 m 22.) azért mindenképpen jobban járt, hiszen ő befért a legjobb 30-ba, még ha igazán erős nem is volt a kísérlete, nem így Noriaki Kasaié (4.), aki elsőre 136,5 méterig repült, amivel átvette Stochtól a 2. helyet.

Ezek után Hayböck (129 m 15.), Fannemel (119,5 m 27.) és Kraft (126 m 14.) is biztosította a helyét a második körben, jóllehet igazán nagy ugrást egyiküktől sem láthattunk.

Annál inkább reméltük ezt a hátralévő két ugrótól, Peter Prevctől és Severin Freundtól, akik előzetesen a fő esélyesei voltak ennek a versenynek, Prevc (1.) pedig elsőre hozta is, amit sokan vártunk tőle, hiszen egy 139 méteres ugrással, köszönhetően annak, hogy lényegesen kevesebbet vontak tőle a szél miatt átvette a versenyben a vezetést. Ráadásul mint kiderül, erre Freundnak (3.) sem volt egyelőre igazán ütős válasza, lévén csak 134 méterig jutott elsőre, amit rossznak ugyan véletlenül sem neveznénk, de tény, hogy ezzel egy ugrás után 9,1 ponttal volt lemaradva Prevc mögött, sőt 5 egységgel még Tande is megelőzte.

Az első sorozat eredménye

Innen vártuk tehát a második sorozatot, ami persze eleinte még nem a dobogóért zajló csatáról szólt, hanem sokkal inkább arról, hogy ki tud esetleg egy nagyobbat javítani az első ugrás után elfoglalt pozícióján. Ilyen tekintetben elsőként Daiki Itot kell említenünk, aki egy 133,5 méteres kísérlettel tudott előrelépni a 18-ról a 12. helyre, majd nem sokkal később Johann Andre Forfang (9.) vitorlázott el egészen 143 méterig, amivel egyébként a nap leghosszabb ugrását jegyezte, és egyben egy egyszámjegyű helyezést is ért a végén. Nem volt semmi a 14. helyről érkező Stefan Kraft (6.) kísérlete sem, aki 142,5 méterig repült, amivel előtte is megnyílt az út egy jó top 10-es helyezésre. A távolságot tekintve egyébként jó volt Simon Ammann (132,5 m 14.) második kísérlete is, más kérdés, hogy a kompenzáció és a stíluspontok ezúttal sem előrefelé lendítettek rajta a rangsorban. Rajtuk kívül még Jurij Tepes (131,5 m 10.) tudott 130 fölé kerülni az utolsó tízest megelőzően, amivel ekkor a harmadik helyen állt Kraft és Forfang mögött.

Az utolsó csoportot ezúttal Domen Prevc (8.) nyitotta, nem is akárhogyan, hiszen 139,5 méterig repült, amivel közvetlenül Kraft mögé, a 2. helyre jött be, amivel nyugodtan mondhatjuk, ki is hozott mindent a bemutatkozó hétvégéjéből. Ezt Gregor Schliernzauerről (17.) ezúttal nem lehetett elmondani, ugyanis másodjára csak 119,5 méterig jutott, amivel rövidúton búcsút inthetett a jó eredménynek, ellenben az őt követő Richard Freitag (4.) már egy újabb szép ugrással örvendeztette meg a hazaiakat, mi több, a 141 méteres kísérletével még a dobogót illetően is lehettek halovány reményei. Ezt követően Kenneth Gangnes (11.) következett, aki másodjára is éppen 133 méterig jutott, amivel végül éppen kicsúszott ugyan a legjobb 10-ből, de az összképre alighanem azért ő sem panaszkodhatott, hiszen élete egyik legjobb eredményét érte el.

Andi Wellinger (6.) másodjára sem okozott csalódást a németeknek, ugyanis 135,5 méterig repült, így Krafttal éppen holtversenyben, a 2. helyre jött be, így pillanatnyilag két német volt az első háromban, ami nem változott Kamil Stoch (13.) második ugrását követően sem, ugyanis a lengyel csak 125 méterig jutott, ami azt jelentette, hogy lengyel szempontból az ígéretes első kísérlet ellenére inkább az elmúlt évek rossz rajtjainak sorába illeszkedett ez a verseny is.

Kasai (5.) viszont nem ugrott rosszat másodjára sem, sőt 139,5 méterrel bejött a 2. helyre, amivel ötödiknél rosszabb már semmiképp sem lehetett a végelszámolásnál sem. Más kérdés, hogy aztán ez is lett számára a végállomás, merthogy Severin Freund (3.) is kitett magáért másodjára, még ha a 132 méteres távolság első pillantásra nem is látszik világraszólónak, de ehhez hozzátartozik, hogy a végén messze neki volt a legkisebb szembeszele. Igaz, ha az időjárással nem is, a pontokkal azért szerencséje volt, hiszen 1 tizeddel tudott végül bejönni a vezető Freitag elé, így már biztosan dobogósnak mondhatta magát.

Következett ezután Tande (140,5 m 1.), aki bizonyítva, hogy nem csak egyszeri mutatvány volt tőle, amit az első sorozatban láttunk másodjára is 140 méter fölé tudott kerülni, amivel még Peter Prevcnek (2.) is alaposan feladta a leckét, hiszen így a szlovénnak is kellett volna legalább egy hasonló ugrás a győzelemhez. Sok ugyan nem hiányzott hozzá, de a 138 méteres második ugrás végül kevésnek bizonyult Pero számára az üdvösséghez, így hiába verte meg viszonylag simán Freundot, mégis csak az „ezüst” jutott számára a nyitányon.

Helyette végül Tande nagy napja lett a mai, aki láthatóan maga is meglepődött az eredményen, mert igaz ugyan, hogy a nyáron kifejezetten remekelt a COC-ban, azért az a sorozat messze nem említhető egy lapon a Világkupával, ahol a 21 éves kongsbergi ugró ezen a délutánon élete első győzelmét ünnepelhette. Bónuszként pedig – első versenyről lévén szó – az eredményhirdetésnél magára húzhatta a sárga trikót is, amit elsőként Kuusamoban kell megvédenie, ahol – mint az a verseny végi gyorsinterjúból kiderült – még életében nem járt…

Részletes eredmények

VK összetett

Nemzetek kupája

Folytatás tehát négy nap múlva Finnországban – bizony, nem tévedés, hiszen a jövő hétvégén rajtol a másik két északi szakág idénye is, így hogy minden beleférjen a programba a szokásoshoz képest egy nappal korábbra csúszik a program, azaz az első edzéseket és a kvalit már csütörtökön megrendezik. Ha mást nem is, a havat és az igazi téli hangulatot már most meg tudjuk ígérni…