Síparadicsom

Bár az amerikai katonák hosszú idő óta nem tudnak döntő sikert aratni az afganisztáni Kandahar sivatagban, a hasonló nevű lejtőn, Garmisch-Partenkirchenben viszont Travis Ganong személyében először nyert amerikai alpesi sí világkupán. Mögötte Kjetil Jansrud és Peter Fill végeztek még dobogón. A tiszta idő fair körülményeket biztosított, azonban számos bukás vetett árnyékot a versenyre; Nyman és Giraud-Moine is csúnyán esett, hogy csak a legnagyobb baleseteket említsük.

A garmischi verseny komoly hagyományokkal bír, története egészen az alpesi síversenyek hőskorába, a két világháború közti időkbe nyúlnak vissza. Bár Dave Ryding okán brit sporttörténeti sikerekről írunk mostanában, de az alpesi sízés mai alapjait is angol úriemberek fektett le részben. A britek számítottak ez egyik első síturistáknak az Alpokban és a Kandahr Ski Club alapítója, Sir Arnold Lunn dolgozta ki az önálló lesiklás és műlesiklás első hivatalos változatát is. A klub Kandahar grófjáról kapta nevét, aki az azonos nevű afgán sivatagban vezette győzelemre seregét, ahonnan maga a gróf is kapta nemesi címének nevét. Több fontos helyszínen rendeztek ún. Kandahar versenyeket: központjkban Mürrenben az első világbajnokságot, majd Garmischban, St. Antonban és Chamonixben is - lényegében már a harmincas években megteremtették az idén 50 éves világkupa előfutárát. A síklub egyébként ma is működik, kötelékükben tudhatják a már említett Rydingot és a skót gyökerekkel rendelkező Yule-t is.

A mai versennyel egy másik klasszikust, az elmaradt wengeni lesiklást pótolták, ahol az alapidőt nem is akárki, Hannes Reichelt (4.) síelhette, aki egy kezdeti nagyobb hiba után egész jól abszolválta a pályát, bár több helyen is késésbe került, de gyorsasággal valamelyest kompenzálta ezeket. Kline tavalyi dobogósként érkezett, sokáig Reicheltet is jócskán verte, de egy kritikus ugratón rossz felé szállt, a kapu rossz oldalára. Utólag lehet, hogy a győztes menetet fejezte be idő előtt. Théaux (24.) is komoly előnyt épített ki a pálya tetején gyors, precíz sízéssel, de 76 százados előnyt adott el azzal, hogy a traverz szakaszon lényegében lentről kellett visszasiklania a kapura. Johan Clarey (22.) a pálya kritikusabb pontjain nagyon távol került az ideális ívektől, Paris (10.) valamivel tovább tudta tartani magát az osztrákkal szemben, de a traverz részen ő is nagyot hibázott. Patrick Küng (11.) is nagyon jól kezdett, de egy ugratót úgy vett mint egy jobb síugró, ami komoly tizedekbe került.

Kjetil Jansrud (2.) előnye már egy másodercnél járt nagyon összeszedett felő rész után és a traverzen sem hibázott, a végső szakaszon viszont nem tudta „überelni”  Reichelt űridejét, így csak kevéssel vette át a vezetést. Max Franz (23.) vérbeli lesikló, neki nem is feküdt a technikásabb kialakítású lesiklópálya. Peter Fill (3.) tempósan kezdett, a kritikusabb ugratón viszont messzire repült az ívtől, pedig enélkül verhette volna Jansrudot a orvég gyengébb befejező szektora miatt. Romed Baumann (7.) rés síelt ilyen gyorsan, de neki a traverz és az utána következő szakasz volt tele hibákkal és lassabb ívekkel. Steven Nyman jócskán elvétette a már eddig is kritikusnak bizonyuló ugratót, érkezéskor hátrabillent és bukott, a védőháló állította meg. Térdét fájlalta és végül helikopter vitte el a pályáról, ami miatt sokáig állt a verseny.

Ritka, hogy valaki hosszabb szünet után – főleg, ha honfitárs ez honfitárs balesete miatt történik – kiválóan síeljen, Travis Ganong (1.) azonban egy visszafogottabb felső szakasz után, ahol szépen siklatta léceit, majd az ugratóba ő is belehibázott, de a végén nagyon óriási tempójával át tudta venni a vezetést (a szponzorfalnál így kedvesét, a szlalomos Marie-Michelle Gagnont is felfedezhettük). Beat Feuz (5.) a hírek szerint komoly fájdalmakkal küzd kitzbüheli bukása óta, ennek ellenére csak kisebb hibákat lehetett nála felfedezni, az alsó szakaszon pedig nem tudta felvenni a győztes sebességet. Ezzel együtt nem beszélhetünk rossz eredményről múlt heti bukása fényébe. Matthias Mayer (8.) múlt héten már megmutatta, hogy maga mögött hagyta tavalyi komoly sérülését, de hibázott a traverzen és az ugratón is, az összkép azonban nem volt rossz. Janka (9.) nagyszerűen kezdett, de több bizonytalanság is volt a sízésében, így a dobogósokra nem volt veszélyes. Kilde élete első győzelmét tavaly itt aratta, de idén már a pálya elején is több sebből vérzett rizikós menete, majd egy kaput nagy sebességgel talált el kezével és emiatt félre is állt, bár magát a kaput szabályosan vette. Guay bíztatóan kezdett, majd egy épített kis „ugratórámpán” szétcsúsztak a lécei. A levegőben volt annyi lélekjelenléte, hogy a hátára forduljon és így a légzsáknak köszönhetően nem lett komoly baja – a célba saját lécein csúszott le.

Kriechmayr (13.) a szép sízést részesítette előnyben a tempóval szemben, így folyamatosan nőtt a hátránya. Guillermo Fayed egy kaputévesztés miatt kényszerült búcsúzni, honfitársa viszont nem volt ennyire szerencsés: a múlt heti dobogós, Valentin Giraud-Moine nem kezdett rosszul, de egy nagyon csúnya bukás után egyenesen belecsúszott a hálóba nagy tempóval, őt is helikopterrel kellett elvinni. Hosszú ideig azonban arra vártunk, hogy a helikopter visszaérjen, hiszen ahogy írtuk is, Nymant is el kellett már szállítani korábban. Benjamin Thomsen (40.) enervált sízést mutatott be, Giezendanner (18.) pedig nem volt kellően tempós, de az ívei nagyjából stimmeltek. Weibrecht (26.) is számos pontatlansággal operált, amihez egy rontott ugrató is társult. Poisson szinte minden ugratóval megküzdött, majd végül kaput is tévesztett. Sander (14.) nagyon jól oldotta meg a kritikus íveket, egy ugratóval viszont megküzdött még a pálya vége felé. Manuel Osborne-Paradis (6.) nagy sebességgel rontott a pályának és bár a pálya végén nem tudta felvenni a versenyt Ganonggal, így is idei legjobbját nyújtotta.

Maxance Muzaton (16.) minden szakasozn erős közepest mutatott be, ezzel a nap legjobb franciája lett. Bryce Bennett (21.) több pontnak is örülhetett, míg Klaus Kröll (29.) épp csak befért a legjobb harmincba, Striedinger (33.) pedig még ennyit sem mondhat el magáról. A sok kieső miatt többen is értékes világkupa pontokat szerezhettek magasabb rajtszámmal. Jared Goldberg (15.) a harmincon túli pontszerzők közül a legjobban szerepelt, pedig közülük a legmagasabb rajtszámmal, 52-essel érkezett. Pontot szerzett még Biesemeyer (15.), Mauro Caviezel (17.), Niels Hintermann (19.), Josef Ferstl (20.), Urs Kryenbühl (25.), Christian Walder (27.), Nils Mani (28.) és Klemen Kosi (30.).

Travis Ganong már hosszú idő óta szerepel a lesiklás legjobbjai közt, viszont kiegyensúlyozott formát sosem tudott mutatni. Mindössze negyedszer állt életében dobogóra, igaz ezek közül a mai már második győzelme (ezek mellett még két harmadik helye van). Kjetil Jansrud rezüméje ennél jóval bővebb, számos dobogó és győzelem mellett szakági kristálygömbje is van már a vitrinben, mai második helyével pedig átvette a vezetést a lesikló VK-ban a múlt heti győztes Dominik Paristól. Peter Fill számára sem ismeretlen közeg a dobogó, szám szerint 16.-at szerezte meg ma, a tizediket lesiklásban.

Holnap újabb lesiklással folytatódik a menetrend, ahol valószínűleg szoros versenyre számíthatunk, ha a ma hibázók holnap javítani tudnak. A lányok is versenyeznek már holnap Cortina d'Ampezzón, szintén a leggyorsabb szagágban.