Síparadicsom

A hódeszkások után a szabadstílusú síelők is megkezdték szereplésüket Szocsiban, a hölgyek mogulversenyén Hannah Kearney arra a korábban nem látott bravúrra készült, hogy megvédje olimpiai bajnoki címét. Az amerikaiak klasszisa azonban két döntős menetébe is belehibázott, egyszer a szuperdöntőben lépett ki az ütemből, amivel lehetőséget adott nagy ellenfeleinek, a Dufour-Lapointe család állva maradt két tagjának. Végül kettős győzelmet arattak a kanadai lányok, Justine győzött kevéssel Chloé előtt, az amerikainak pedig meg kellett elégednie a bronzéremmel. A japán Uemura Vancouver után megint egy hellyel szorult le a dobogóról.

Aki nem ismerné pontosan ezt a sportágat, elmondjuk, ez az a versenyszám, amiben a versenyzők egy korrekt alpesi szlalomnak megfelelő meredekségi pályán, telis-tele buckákkal haladnak lefelé, közben még bemutatnak két attraktív trükköt is a levegőben. Helyszíntől függően a bukkanók magassága elérheti a térdszintet is, vagyis ha a versenyző elveszti egyensúlyát, akkorát eshet, mint a fias szamár, de nem ragozzuk tovább.

Az ugrások nehézségi fokát és kivitelezését (elrugaszkodás az ugratóról, ugrás magassága, íve, mennyivel tér el a tengelytől, mennyire pontos a leérkezés?) két bíró értékeli, ez az összesített pontszám 25%-át teszi ki. A mogul pontozásának legfajsúlyosabb komponense az összekötő síelés stílusa (5 bíró fürkészi). Behajlított lábbal, szilárd felsőtesttel, ritmusosan kell végigmenni a pályán, ha magas pontszámokra vágyik a versenyző. Mindezt négy ítész kémleli árgus szemekkel. A maradék 25%-ot pedig a futam sebessége teszi ki, néhány éves rutinnal már el lehet dönteni, mennyire kell pontosan síelnem adott időeredmény eléréséhez, ill. fordítva, mennyire érdemes beáldozni a sebességet a külcsín javára?

Derék ruszki szervezők a mogulosok dolgát sem könnyítették meg, kemény, ritmustalan pályát hoztak össze a lányoknak, fiúknak, ennek tudható be, hogy a szakág szépségeit csak részleteiben volt alkalmunk megcsodálni. Másfelől az edzéseken egymást érték a bukások, az egyik közülük súlyos következményekkel járt. Az amerikaiak éremesélyes tehetségét kórházba kellett szállítani, Heidi Klosernek elszakadtak térdszalagjai és combcsontja is eltörött.

Az olimpia küzdelmei már csütörtökön a selejtezőkkel kezdetüket vették, ahonnan az első tíz versenyző automatikusan tagja lett a döntőnek, míg a többieknek a másik tíz helyért külön kvalifikációs futamon kellett részt venniük. A versenyszám pikantériáját egy statisztikai és egy emberi-sporttörténelmi érdekesség adja. Egyfelől mióta ötkarikás programon szerepel a sportág, nem sikerült senkinek címet védeni, nos, Hanneh Kearney nem titkolt célja volt az átok megtörése. Másrészről három testvér is rajthoz állt a viadalon, mi több, a Dufuor-Lapointe nővérek mindegyike a világ élvonalába tartozik, mindhárman nyertek már Világkupa-versenyt, még ha hármójuk közül a legkisebb, Justine mintha egy árnyalatnyival a másik kettő előtt állna immáron két éve.

A kétfordulós selejtező után nem kell krokodilkönnyeket hullajtanunk egyik esélyes után sem, a döntős húszas – egy visszalépő japán miatt csak 19 fős – névsora nagyjából tükrözte a papírformát. A döntő három, egymástól független fordulóból áll, a továbbjutók mindig tiszta lappal folytathatták a küzdelmet.

Az első körben a nagyok még nem kívánták ellőni minden puskaporukat, ezzel együtt láthattunk néhány egészen szépen kivitelezett attrakciót. A hazaiak nagy bánatára idejekorán búcsúzott a viadaltól a csütörtökön selejtezőcsoportját nyerő, ma egy méretes hátast dobó Sztoljanova, de a világversenyeken való szereplést rendre kiharcoló Heather McPhie búcsúja is keserű pirula lehetett az amerikaiaknak. Az első kört a csehek üdvöskéje, Nikola Sudová abszolválta a legtöbb ponttal, nevezetes terpesztett lábú forgása bejött a pontozóbíráknál, mégis alapvetően remek buckasízésének hála zárta a tabella élén a szakaszt, igaz, mindössze egyetlen századdal előzte meg az amerikai Eliza Outtrimt. A harmadik és negyedik helyen a kanadai testvérpár tartózkodott, Chloé sízésben, Justine ugrásaival volt egy kicsit gyorsabb testvérénél. Ha már itt tartunk, a legidősebb nővér is továbblépett, igaz, Maxime-nak már nem lehettek vérmes reményei a folytatásra nézvést. Szépen helytállt a kétszeres junior-világbajnok Julia Galjiseva, az elsőként előre szaltót is bemutató kazah mellé végre egy orosz, Regina Rahimova is fel tudott nőni. Apró rontásokat azért fel tudtunk jegyezni a nagyobbaknál is, Uemurának az összekötőrészek, Kearney-nek az egyik elugrás okozott kisebb-nagyobb gondot.

A második körben már csak a legjobb tíz folytathatta. Öt elitligás menetet láthattunk, mindközül kiemelkedett persze Hannah Kearney, mesterien kivitelezett ugrásait dinamikus és stílusos buckasízéssel elegyítette, amivel bő 2 tizeddel utasította maga mögé a kanadai lányokat, akik közül újfent Chloé bizonyult kicsivel jobbnak. Az ausztrál Britteny Cox a jelentős tempóban látta a siker kulcsát, így a levont stíluspontokat sikeresen kompenzálni tudta. Továbblépett még Outtrim, valamint alig 3 százados különbséggel a japánok ötödik olimpiáján szereplő veteránja, Uemura Ajko pontosan ennyivel előzte meg a kazah Galjisevát. Kiesett az egyik ugrást földre huppanással abszolváló Maxime D-L, valamint Sudová is, a cseh elrontotta második ugrását, s ha ez nem lett volna elég, a buckák kerülgetése sem volt kellően gördülékeny. Hannah Kearney viszont valósággal ragyogott, szép életerős hátraszaltóval odatette magát, csaknem két tizedet adott üldözőinek.

A hatfős ún. szuperdöntőt a japán nyitotta, Uemura Ajko egy teljes fordulatos helikoptert, majd egy keresztbe tett lábakkal bemutatott hátraszaltót mutatatott be. Eliza Outtrim légmunkája minden dicséretet megérdemelt, jóval többet volt a levegőben, mint a japán. Más kérdés sízés közben gyakran külön utakat járt be felsőteste. Az ausztrál Coxnál az ugrások hófogásaival akadtak problémák, meg sem tudta közelíteni az immáron éremesélyes japán pontszámát. A kanadai lányok közül elsőként a legifjabbik, Justine mutatta be virtuóz ugrásait (egy keresztbe lécekkel előadott is akadt köztük), összpontszáma jócskán átlépte a bűvös 22 pontos határvonalat. Két nyert párharc után a legfontosabb pillanatban kapott ki testvérétől a középső lány, Chloe sem gyorsaságban, sem az ugrások magasságában nem tudta felvenni a lépést vele. A második helyre ugyanakkor pontosan egy pontnyi előnnyel be tudott futni, így biztossá volt, hogy mindketten éremmel gazdagodnak. Méghozzá a lehető legjobb leosztásban. Hannah Kearney ugyanis első ugrásával leérve rátrappolt a buckára, de utána is voltak problémái mogulozás közben, így hiába a kézzel hátrafogott, keresztlábas trükk, a pontozóbírák a két kanadai mögé sorolták a 4 évvel ezelőtti bajnokot.

Nem tört meg tehát a jég, idén sem láttunk címvédést női mogulban, cserébe sporttörténelmi pillanatot élhettünk át a két testvérlány kettős győzelmének hála.