Síparadicsom

A pontozásos és a test-test elleni szakágak után – az olimpia vége felé haladva – elérkezett a parallelversenyek ideje a hódeszkások számára. Az egyszeri tanerő- blogger legnagyobb örömére rögtön dupla dózisban adagolták a versenyformát, hiszen mindkét nemben bajnokot hirdettek Szocsiban. A hölgyeknél a papírforma szerint Patrizia Kummer révén svájci győzelem született, míg az erősebbik nemnél hazai sikernek örülhetett a publikum, az amerikaiból lett ruszki (ezt még leírni is furcsa) Vic Vajld aratta le a babért. Két kárpátaljai magyar is indult, egy a férfiaknál, egy nőknél, de nem jutottak tovább a selejtezőkből. Penyák József a 23., Csundák Annamari a 21. helyen végzett.

Idő hiányában a sportág ismertetésére ezúttal nem vállalkoznánk hosszasan. Lényeg a lényeg, a selejtezőként funkcionáló időmérőt követően párban viaskodtak egymással a fiúk-lányok, minden párharc két-két futamon dőlt el, melynek során váltották a pályákat, így kiegyenlítve az esélyeket. (Tudniillik tökéletesen ugyanannyira gyors pályát lehetetlen kialakítani.)

Vaskos papírforma, lehengerlő versenyzés Patrizia Kummertól (Női parallel- óriás- műlesiklás):

Harminckét hódeszkás vágott neki a reggeli selejtezőknek, hogy felezett létszámban folytathassák pár óra elteltével az egyenes kieséses szakaszban. A szakági elit nem kellően masszív ahhoz, hogy alkalmasint néhány nagyobb név ki ne pottyanjon magától értetődő természetességgel. Így járt három világbajnok, a német Isabella Laböck (2013) és az osztrák Dujmovits Julia (2009), valamint a parallel-szlalom 2011-es bajnoka, Hilde-Katrina Engeli, vagy a torinói ezüstérmes Amelie Kober is.

A selejtező legjobb időeredményét a japán Takeucsi Tomoka érte el két svájci, a szakági és összetett Világkupát is magabiztosan elhódító Patrizia Kummer és Julie Zogg előtt.

A nyolcaddöntők sorát Takeucsi és az olasz Boccacini, vagyis az időmérő első és utolsóként továbbjutott versenyzője nyitotta. A japán mindkét futamot simán hozta, elégtelen volt az olasz tempója, tetejében még második rajtját is elszúrta. Következő párban rögtön eljött az első meglepetés a vancouveri ezüstérmes Iljuhina kiesésével. Elsőre elcsúszott a ruszki, aki aztán kis híján, 3 század híján visszahozta maximális, másfél másodperces hátrányát a kanadai Calvén. Tartották jó formájukat a juharlevelesek, Marianne Leeson szép fokozatosan növelte előnyét a svájci Jennyn, aki hiába erőlködött, esélye sem volt a stabilabb riderrel szemben. Osztrák-holland párharc következett, Meschik és Sauerbreij fej-fej mellett haladtak, az utolsó néhány kapura több lendülettel érkezett előbbi, ez döntött mellette. Kiesett tehát az olimpiai címvédő!

Ariane Lavigne sem szakította meg a kanadaiak remek sorozatát, svájci ellenfelével szemben valódi tempót nyomott, míg Zogg zömmel egyensúlyát kereste. A kék pálya lassúsága azért érződött a végső különbségen. Aljona Zavarzsina személyében legalább egy favoritjukat megőrizték a ruszkik, ehhez azért kellett a német Jörg bukása is. A nyolcaddöntők zárásaként egy sima, egy fordított. Kiesett az osztrákok veterán, 41 esztendős aduásza, Claudia Riegler, mentségére legyen szólva, hogy egy szemtelenül fiatal és tehetséges cseh lány, Ledecká ütötte el a továbbjutástól. Patrizia Kummer kiesése egy pillanatig nem forgott veszélyben, kínlódott Tudegeseva, mindhiába, megrendíthetetlen maradt a svájci.

Imponálóan folytatta szereplését Takeucsi, kényelmes előnyt szerzett Calvén, s a kanadainak még egyszer nem volt akkora szerencséje, biztonság kedvéért kicsit el is ment túrázni. Meschik ellenben itt sem panaszkodhatott szerencsétlenségére, miután vezetésről csúnyán kikapott az első futamban, széles íveken Leeson mögött vergődött volna a célig, ha amaz nem botlik bele a végén egy kapuba… Lavigne és Zavarzsina párharca volt a legkiélezettebb mindközül, kanyarról kanyarra más vezetett kevéssel, mígnem ez a kanadai is rontott a pálya végén. Nagy meccset hozott Ledecká és Kummer duettje, a favorit svájcinak voltak ugyan apró megingásai, de összességében simán hozta a továbbjutást. Jegyezzük meg, jobb selejtezős idővel tovább juthatott volna a 19 esztendős cseh kislány.

Takeucsit az elődöntőben sem lehetett megfogni, Meschiknek jó kezdése ellenére sem volt esélye, másodpercen túli hátrányból várhatta az ismétlést, ahol aztán hamar elszállt. Zavarzina jól kezdett, 4 századdal vezetett, az örömittas oroszok bizonyára ekkor még nem tudták, hogy Kummer a jóval lassabb pályával küszködött. Mindenhogy sima lett volna, az orosz lány esésével takaréklángon gurult döntőbe a svájci.

Aljona Zavarzsina arcáról lerítt a csalódottság, a bronzfutamokra azonban összekapta magát, már a kék pályán előnybe került, már amennyiben az egy századmásodpercet annak lehet tekinteni. Másodjára mindenesetre simaliba volt minden, Meschik azért alighanem aláírta volna olimpia előtt a negyedik helyet.

A finálé ádáz küzdelmet hozott. A piroson deszkázó Takeucsi 3 tizedes előnyt harcolt ki magának, ehhez azért kellett Kummer bizonytalankodása is. Derék Tomokának a jelek szerint ekkora esett le, akár olimpiai bajnok is lehet. Elóvatoskodta a kezdést, majd mire érzékelte, csúnyán elhúz mellette a svájci, hasra esett.  Patrizia Kummer lehengerlő évadot tudhat maga mögött, s laikus szemmel nézve különösebb aggodalom nélkül, simán igazolta a papírformát, nyerte az olimpiát.

Tarolt az amerikaiból lett orosz (Férfi parallel-óriás-műlesiklás)

A férfiaknál már jóval kuszábbak voltak az előzetes erőviszonyok. Az oroszok erős kerettel, honosítással, minden jel szerint remek formaidőzítéssel hangoltak az olimpiára. A selejtezőt nyerő Andrej Szoboljev például egyetlen dobogóval a háta mögött virgonckodott a nap elején, míg az amerikai születésű Vik Wild (Vik Vajld) nemrég VK- győzelemnek örülhetett, s reggel is remekül teljesített. A fentebb említett Aljona Zavarzsina férjéről van szó, lelőhetjük a poént, felülmúlta az asszonyt két dobogófokkal.

Kellemetlen meglepetésre korán búcsúzott osztrák részről Lukas Mathies, a szakág és az összetett idei Világkupa-győztese, de az utóbbi világversenyeken éremhalmozóvá előlépett, bár idénre tényszerűen leeresztő olasz Roland Fischnaller, no, pláne az érdekes nevű honfitárs, Aaron March buktája sem az előre valószínűsített kategóriába esett. A pozitív meglepetések közt emlegethetjük furcsa módon a címvédő JJ Andersont, aki Vancouver után már egyszer bejelentette visszavonulását, s noha két évre rá visszatért, érdemleges eredményeket nem bírt már felmutatni.

A selejtezős eredmények nyomán rögtön pikáns párosítás alakult ki a nyolcaddöntő nyitányán. A parallel műfaj osztrák királya, Andreas Prommegger ugyanis csupán az utolsó helyen bírt továbbjutni. Szoboljev kitett magáért az első futamban, aztán viszont elrontja az elejét, keresztbeáll, innentől már nem volt nehéz dolga az osztráknak. Žan Koširt érte a trónfosztás dicsősége, minimális előnyét tovább tudta növelni Salt Lake City és Torino bajnokával szemben, Philipp Schoch így búcsúzni kényszerült. Folytatódott a csillaghullás, gyorsan kiesett egy kétszeres világbajnok is. Benjamin Karl biztonsági menetekkel próbálta bebiztosítani 8 köze jutását, ez működött is az utolsó kapuk egyikéig, amit túl szűken vett, így elébe került az őrült módjára deszkázó svájci Galmarini.

Anderson valóban nem a régi már, hiába vezetett ugyanis végig első futamában, a végén érdemi előnyt nem szerzett, azt a keveset pedig a rosszabb pályán túl széles ívvételekkel azon nyomban el is bukott. Rok Marguč inkább a szlalomos szakág specialistája, volt minek örülnie. Ha már a szlovénoknál tartunk, ugrunk is egyet, Rok Flander simán maga mögé utasította a német Bergmannt. Egy másik germán, Bußler viszont örülhetett, első futamában szerzett előnyével verte a kanadai Morisont. Öröm is férkőzött a Schoch-családba, az idősebbik testvér, Simon nyerte a svájci rangadót, tökéletes szinkronban haladtak a végéig, egy megingás döntött. Dufour nem volt ellenfele Wildnak, görcsös is volt a francia, a tempókülönbség sem hagyott kérdést.

Az osztrák remények tovaszálltak a negyeddöntő első párjában. Prommegger úgy kapott ki simán Koširtól, hogy a szlovén meg is billent második futamában. Még mielőtt eufóriában tört volna ki Szlovénia, két másik aduászuk búcsúzott a további küzdelmektől. Margučot a nap meglepetésembere búcsúztatta irtózatos szoros küzdelemben, alig egy tizeddel. Rok Flander sorsát egy letarolt kapu pecsételte meg, mivel eztán hiába tolta keményen, Bußler németes precizitással tartotta ott kiharcolt előnyét. Wildnak izzadnia sem kellett, Schoch már az elején fenékre csücsült, majd biztos, ami biztos alapon másodjára is méretes rontással kezdett.

Galmarini nem szándékozott felocsúdni az álomból, már a kék pályán ütést mért Koširra, aki aztán hiába állt pár pillanatra az élre, nem bírta kontrollálni a tempót, megbillenése után már nem volt számára visszaút. Vic Wild sorozata sem akart megszakadni, Bußler a legkisebb ellenállást sem bírta tanúsítani, könnyedén nyerte az amerikai-orosz mindkét futamát.

Žan Košir révén csak összejött a szlovén éremszerzés, a német rajtjai hiába voltak valamivel jobbak, a pálya végéig jelentős előnyre tett szert a szlovén, aki harmadik számú emberként állhatott dobogóra. A nagydöntőben egy nagy sorozat biztosan megszakadt, előre sejthettük. Wild végre érdemi versenyzésre volt késztetve, ami annyira megzavarta, hogy fél másodperces hátrányt adományozott Galmarininek. A svájci ezen annyira befeszült, hogy sorozatos késésekkel szépen maga elé engedte az oroszországi amerikait, aki végső soron nagy fölénnyel nyerte az olimpiát.

A hódeszkások zárószáma a mindkét nemben megrendezésre kerülő parallel szlalom lesz az olimpia utolsó előtti napján!

Köszönet repensnek jegyzeteiért és Pintér László Eurosport-kommentátornak szakmai segédkezéséért.