Síparadicsom

A szezon utolsó gyorsasági versenyét kevéssel delet megelőzően rendezték Sankt Moritzban. Túlzás nélkül állíthatjuk, a Világkupa-döntő legizgalmasabb szakágai hajrájára készülődhettünk, elvégre nem kevesebb, mint öten pályáztak reális eséllyel a kristálygömbre. Akárcsak tegnap lesiklásban, a napi győzelmet ma is Beat Feuz söpörte be, a szakági elsőség kérdése viszont két norvég közt dőlt el. Méghozzá annak az Aleksander Åmodt Kildének a javára, akiről múlt novemberben csak a téli sportok elvakultabb kedvelői tudtak bármit is. Kjetil Jansruddal ma megosztoztak a dobogó harmadik fokán. Miután Vincent Kriechmayr nem szerzett pontot, teljes norvég söprést hozott az idény, Aksel Lund Svindal zárt a pontverseny harmadik helyén.

Két ifjú svájci hangolta a hétköznapra való tekintettel kissé gyér, bár kifejezetten lelkes nézősereget.

Ralph Weber (12.) igyekezett meghálálni a bizalmat, „mindent bele” alapon támadta a pályát. Nem is maradt mindig a kék határvonalon belül, márpedig fizikaórán tanultuk, hogy a nagyobb megtett út egy adott sebesség mellett nem hoz ki igazán ütős alapidőt. Thomas Thumler (8.) gyakorlatilag lekopírozta honfitársa menetét, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy masszívabban tartotta az íveket. 3 tizeddel vette magához a vezető helyet. Erik Guay megtáltosodott az idényzáróra, vezetett már fél másodperccel is. Ekkor azonban elvitte a lendület, a vakon vett ugratónál mélyre került, s már nem tudta pályán tartani magát.

Alexis Pinturault (14.) hatékonyságának fokát alapvetően meghatározza, milyenre tűzik a pályát. A németek edzője inkább a gyorsaságra épített, márpedig ez kevésbé ízlik a franciának. Kevéssel a rosszabbik svájci mögé került. Max Franz (11.) a pálya feléig jóval jobban állt, az utolsó kanyarkombinációnál azonban besokallt. Beat Feuz (1.) felső szakaszánál láttunk már jobbat Guaynél, utána sem ment átütően a számok nyelvén, ám amit a legvégén művelt, az káprázatos volt. Szoros állásból csaknem egy egész másodpercre tornázta előnyét. Elsőre kiviláglott, győzelemre érdemes sízést láthattunk tőle.

Patrick Schweiger szolidan kezdett, érezhette is, utána begyújtotta a rakétákat. Nem bírta sokáig, a egy vakra tűzött kombinációnál pályán kívül találta magát. Travis Ganong már alapból vagányul kezdett, ezen túl mindenben leutánozta az osztrák teljesítményét. Nem akaródzott célba érni a fiúknak, máris jött zsinórban a harmadik kiesés. Hannes Reichelt még nagy nehézségek árán átvészelte az ominózus helyet, sőt az azt követő ugratónál is bepréselte magát, a harmadiknál már nem kísértette tovább a jó szerencsét. Romed Baumann (10.) sízésére kevésbé jellemző a kiesésre való hajlam, ezúttal is végigvitte a pályát. Na, jó, a második kritikus kanyarnál ő is megcirógatta a kaput. Ha más nem, a legjobb osztrák helyezést egyelőre kézben tartotta.

A Világkupa-döntő tényleg módot ad mindenkinek egy kimagasló szereplésre, ennek megfelelően Christof Innerhofer (13.) sem volt rest kockáztatni. Végigrodeózta a pályát, másfél másodperces hátrányából azért kitűnik, a precizitás távol állt ma tőle. Andreas Sander (6.) szépen kamatoztatta a német tűzésű pályát, jól tette, ilyenben egyhamar úgysem lesz része. Választott, erős-közepes tempóját nagyobb korrigálás nélkül végigvitte. Hiába a szűk 9 tized, aktuális 2. helyre elegendő volt.

Mattia Casse szem előtt leereszkedett a köd, pár egy lábbal vett felső kapu után nagy kérdés volt, meddig húzza. Nos, az átlagnál tovább, pont mondjuk ezért is ugyanannyi járt. A Lesikló Világkupa idei győztese következett, Peter Fill (7.) pedig a jelek szerint nem öntött fel a garatra, nagyon is odatette magát ma is. A szokott helyen egy kevésbé látványos mentéssel komolyabb bukástól menekítette meg magát, ezzel együtt századokkal szorult Sander mögé. Boštjan Kline (9.) csúszását fokozott figyelemmel vártuk, elvégre Kilde mellett ő a szezon másik nagy felfedezettje a szakágban. A szlovén méltó is akart lenni eme címre, két szektorig minimális előnyre tett szerint. Feuz brutális szektoraival persze tökéletes menettel is nehéz lett volna konkurálni, ehelyett Kline hibázgatott is itt-ott. Kerek egy másodperc lett érte jutalma.

A szakági legjobbak sorát Kjetil Jansrud (2.) nyitotta. A vezetés átvételének reményében, ennél rosszabb eredmény nem nagyon fért be, ha győzni szeretett volna a szakágiban. Századok hullámoztak oda-vissza, fent a norvég, lent a svájci javára. Hiába minden megerőltetés, 1 tizeddel csak a 2. hely jutott a rőt norvégnak.

Mivel Jansrud nem betlizett nagyot, Andrew Weibrecht esélyei marginálisra csökkentek. Ennek dacára nagyot küzdött, határon síelt, a szokott helyen azonban ő is pályán kívül ragadt. Vincent Kriechmayr számára a feladat leegyszerűsödött, mindenképpen meg kellett előznie Jansrudot, de a tutit egy élre ugrás jelenthette volna. Elvitte szíve, meg a lendület, egál közeli felső szektor után túl mélyre kerül, bármennyire kapaszkodott, véglegesen lekéste a következő kaput. Biztosság vált, norvég viszi ma haza a kristálygömböt.

Pontosabban valami bődületes mázlival Carlo Janka (15.) még kiénekelhette volna szájukból a sajtot. Ideges sízése (satufék, brutális késések) láttán erről korán lemondhatott mindenki, két szektor után másodperc fölött állt, a leérkezők közül senki nem előzött meg. S jött a kristálygömbért való csúszás! Aleksander Aamodt Kildének (2.) a legjobb 8 között kellett végeznie, ami a nagy különbségek miatt reálisnak tűnt. Az ifjú norvég azonban inkább a szívbajt hozta szurkolóira. Közel 5 tizednyi előny birtokában túlrugaszkodott a szokott ugratónál, s csak egy kiadós keresztléccel bírta pályára kormányozni magát. Sebességét vesztve kikapott Feuztól, viszont a sikerének őszintén örülő Jansruddal századra azonos idővel ért célba. Eldől, az év meglepetésembere kristálygömbbel gazdagszik!

Hárman azonban még várakoztak fent, róluk se feledkezzünk meg! Adrien Théaux (4.) ráadásul nem is tűnt reményvesztettnek, olyannyira, hogy ő volt az, aki a leginkább tartotta a lépést Feuz tempójával a pálya második felén. Kár, hogy fent viszont hátrányt gyűjtött, ez keveseknek jött össze… 2 tizedes hátrány, egyetlen tizeddel maradt le a dobogóról. Marcel Hirscher (5.) minden jel szerint ráérzett a Szuper-G ízére, egész konkrétan csatlakozni látszik a szakági elithez. Fél másodperces hátrányából 3 tized odafent gyűlt össze. Ha valamiben, akkor a tempó megtalálásában kell még fejlődnie.

Zárásként a junior-világbajnok, a francia Matthieu Bailet kóstolhatta meg a Világkupa légkörét. Megilletődött kezdés, majd gyors kiesés lett sorsa, letarolta az ominózus helyre rakott kaput. (Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, Margot Bailet öccséről lehet szó.)

A verseny részletes statisztikáját a linkre kattintással érhetitek el!

Beat Feuz az az ember, akivel nagyon kell számolni jövőre, egy – reméljük – Aksel Lund Svindallal felturbózott mezőnyben. Négy év, s megannyi sérülést követően nyert zsinórban két versenyt, összességében a 7. Világkupa-győzelménél tart. Aleksander Åmodt Kilde a negyedik (természetesen mind idén), Kjetil Jansrud pedig a 33. dobogóját jegyezte.

A szakági pontversenyt végül letarolt a norvég válogatott, a szakági tabella mindhárom fokán egy-egy termetes skandináv végzett. Méghozzá a legkevésbé valószínű sorrendben. Az ezt a szakágat is végigdomináló Aksel Lund Svindal legalább egy éremmel gazdagodott, a címvédő Kjetil Jansrud keserédes ezüsttel zárta az évet, más kérdés, ezt csak magának köszönheti.

Aleksander Åmodt Kilde 2012 októberében debütált a Világkupában, még azon szezon januárjában már pontokkal gazdagodott. Teljesítménye ingadozott ugyan, ám korát tekintve becsületére valló eredményeket szerzett. 2014-ben került először TOP-10-be, az igazi áttörés aztán idén következett be. Nem lehetett kirobbantani az elitből, a kitzbüheli félresiklott versenyét kivéve végig partiban volt a legjobbakkal. S mint kiderült, agyban is elbírta a terhet. Szakági győzelme a szezon legnagyobb szenzációja, egyben egy komoly kérdést felvet: képes lesz-e tartani ezt a szintet az elkövetkezendő években is?

A Világkupa-győztes portréja

Született: 1992. szeptember 21., Bærum

Versenyszámai: lesiklás, Szuper-G, alpesi összetett, óriás-műlesiklás

Olimpia: olimpiai 13. helyezett (Szuper-G, Szocsi 2014)

Világbajnokság: világbajnoki 8. helyezett (alpesi összetett, Vail 2015) és 19. helyezett (Szuper-G, Vail 2015)

Junior-világbajnokság: aranyérmes (óriás-műlesiklás, Québec 2013), 4. helyezett (Szuper-G, Roccaraso 2012 és lesiklás, Québec 2013)

Világkupa-debütálás: 2012, Sölden

Világkupa-rajt: 54

Vk- futamgyőzelem: 2 (lesiklás, Garmisch-Partenkirchen és Szuper-G, Hinterstoder, 2016)

Vk- dobogó: 3 (2 Szuper-G, 1 lesiklás)

Vk- összetett:  vélhetően a 12. helyezett (2015/2016), 75. helyezett (2014/2015)

Vk- szakági: a Szuper-G győztese (2015/2016), a lesiklás 12. helyezettje (2015/2016), a kombináció 16. helyezettje (2015/2016)

Európa Kupa: Összetett Európa Kupa-győztes, a Szuper-G szakági győztese és a kombináció 2. helyezettje (2012/2013), a Szuper-G 3. helyezettje (2013/2014), 8 dobogó, közte 5 győzelem

Egyéb: norvég bajnok (Szuper-G, 2014), kétszeres norvég junior-bajnok, 1 dobogó az Észak-Amerikai Kupából, 7 győzelem különféle FIS- versenyeken