Síparadicsom

Német sporttörténelem íródott Madonna di Campiglión! Múlt hétvégén dobogók tekintetében került a német örökranglista élére Felix Neureuther, mai 10. győzelmével VK- sikerekben előzte meg Markus Wasmeiert. S hogy tökéletes legyen a németek hétvégéje, Fritz Dopfer végzett másodikként, miközben a szakági címvédő Marcel Hirscher nem fért be a TOP6-ba. A dobogó harmadik fokára a nagy visszatérő Jens Byggmark állhatott fel. Samsal Dalibor az első futamban kiesett.

Dacára annak, hogy a Dolomitok egyik patinás, hobbisízők körében közkedvelt síparadicsimáról van szó, Madonna di Campiglio eleddig nem vetette meg lábát a Világkupa versenynaptárában. 2008 és 2012 után rendeznek itt ismételten versenyt, s csak remélni tudjuk, hogy a villanyfény és az olasz szurkolók teremtette varázslatos légkört az elkövetkezőkben is viszontláthatjuk így Karácsony előtt pár nappal.

Magáról a lejtőről sem írhatunk sok rosszat, egy technikás nyitó részt átlagnál jóval meredekebb szakasz követ, de hála az osztrák és francia edzőknek, a viszonylag könnyedebb záró szektort is feldobták bújócskázós tűzésükkel.

Mindenki jelen volt, aki számít a világ szlalomjában, így természetesen Samsal Dalibor is újabb kísérletet tett a pontszerzésre.

Fritz Dopfer (2.) kezdőmenete szemre tökéletesnek tűnt, a meredeken is úgy ment át, mint kés a vajon, sebességét érintő aggályaink hamar tovaszálltak: az osztrákból lett német utolérhetetlen tempóban síelt a középső szektorban. Marcel Hirscher (11.) címvédőként érkezett a Canalone Miramontira. Ritmusos sízését hozta, tán több élt is használt a kelleténél, mással nehezen magyarázható a meredeken beszedett 6 tized. Őszintén szólva a szakági éllovas se tudta mire vélni tetemes, 8 tizedre nőtt hátrányát. Patrick Thaler (12.) esetében legalább látható hibáról is beszámolhatunk, a letörést követően bekapott egy másodpercnek volt előzménye. Henrik Kristoffersen (14.) kevéssel még az olaszt is alulmúlta, méretes késések közepette evickélt a célba.

Felix Neureuther (1.) volt az első, aki a meredeken tartani tudta Dopfert, s minthogy a végére nagyobb lendülettel érkezett, 9 százados előnnyel élre állt, s nyerte az első futamot. Mattias Hargin kezdettől fogva bizonytalanul mozgott meredeken, a klasszikus hibába esett, idejekorán tolta be lábát az egyik kanyarnál. Mario Matt (7.) a kelleténél nehézkesebben síelt, élt legalább szemre optimálisan használt, ennek köszönhetően alig fél másodperccel maradt csak el a németektől. Stefano Gross (6.) tüzes menettel örvendeztette meg a népes szurkolósereget, egy csúnya széles kapu miatt lett 5 tizednyi a differencia. Axel Bäck (8.) sem lehetett elégedetlen, a meredek elején megtorpant kicsit, de a végén kompenzálta ottani hátrányát. Jean-Baptiste Grange (14.) ugyanott elkövetett túlfordulásából már nehezebben bírt visszatalálni, az ifjú norvéggel osztozott a sereghajtó pozíción.

Markus Larsson (10.) meredeksízői mivoltából profitált valamit, ha nincsenek a fenti bizonytalanságok, még ígéretesebb helyről várhatta volna a folytatást. Remekeltek az első futamban a svédek, André Myhrer (3.) remekbe szabott menettel igazolta utóbbi időben elhalványuló klasszisát, remek felső, korrekt meredek és mindenkinél erősebb alsó szakasszal versenyben maradt a győzelemért. Jens Byggmark (5.) alig 1 tizedet kapott tőle, ő speciel ennek dupláját fogta a németeken a bújócskázós részen. Alekszander Horosilov (4.) épp a két svéd közé sorolt, a ruszki ihletett formában síelt, a meredeken gyakorlatilag semmit nem vesztett a németekhez képest. A franciák reményeit Alexis Pinturault (9.) tartotta életben, ezt is inkább a lenti résznek köszönhette.

Ted Ligety (20.) már fent elbukta a nagy eredmény lehetőségét, ritka indiszponált sízését a vállalt nagy tempó mentette meg. Két kiesés következett, Johan-Foss Solevaag a vertikális kapuk előtt sokallt be, míg Reinfried Herbst még jócskán azelőtt lábai közé vett egy ártalmatlan kaput. Ivica Kostelić (22.) idén először kvalifikálta magát a második futamra, elrontotta a meredeket, kereken 2 másodpercet kapott. Ha már veterán klasszisok, őt követte Benjamin Raich (18.), nála is hiányzott a dinamika. Steve Missillier (37.) méretes hullámvölgybe került, egyetlen pozitívum, most legalább célba ért. David Chodounsky a meredekig bírt a strapát, Anton Lahdenperä (13.) sem akart elmaradni honfitársaitól. Daniel Yule (25.) tűrhető meredek után a lankás rész kezdetén csúszott el, Giuliano Razzoli (17.) túlóvatoskodta a pálya nehezebb részét, Luca Årni (18.) nagy lépést tett első idei pontszerzése felé. Julien Lizeroux (21.) célja sem volt egyéb, megoldotta a feladatot, Juasza Naoki (16.) egy kiadós rontás, s a rá jellemző fura íveken teljesítette ugyanezt. Leif Kristian Haugennek (29.) komolyan izgulnia kellett a folytatásban, 2 másodperces hátrányának tudatában Adam Žampa (23.) azért nyugodtabb lehetett.

Harmincon túlról kevés sízőnek sikerült a bravúr, az elmúlt hetek formáját elnézve mindegyikre számítani lehetett. A norvég Jonathan Nordbotten (31-essel a 24.), a brit Dave Ryding (38-assal a 26.), a svájci Justin Murisier (56-ossal a 27.), a svéd Calle Lindh (51-essel a 28.) és Victor Muffat-Jeandet (35-össel a 30.) egészítette ki a TOP30 mezőnyét. Kiemelésre méltó a gödör aljáról visszatérő Cristian Deville, aki a legjobb első szektort követően valahol a meredek közepén búcsúzott a versenytől. Samsal Dalibor sem jutott sokkal tovább, annyi különbséggel, hogy 1,24-es hátránya eleve nem sejtetett különösen jó eredményt.

......................................................................................................................................

Kezdésként Victor Muffat-Jeandet (12.) villantott nagyot szűz havon, akárcsak elsőre a németeknél, esetében sem lehetett azonnal kivenni, mekkorát síelt. Tény, ami tény, fél másodperccel közelebb nem került hozzá senki, végül meg sem állt élete legjobb szlalomos eredményéig. Haugen (25.) lagymatag menetét Lindh (21.) ritmustalan, majd Murisier (22.) széles íveken végigvitt csúszása követte. Dave Ryding (16.) síelte az est második legjobb pályáját, a végén azért nem teremtett veszélyhelyzetet az élen. Karrierje, plusz jó eséllyel a brit alpesi síelés legjobb szlalomos eredményét szállította a Világkupán. Bátor kezdés után úgy belezavarodott a pályába Yule (23.), hogy a svájci különcsatát is elbukta – nagyságrendekkel jobb rajtszámmal. Nordbotten négy kapuval a vége előtt lépett kapura, nem mintha azt megelőzően épületes produkciót tett volna le… a hóra.

Žampa (19.) a letörést bevezető részért bánkódhat, ott bukta el a vezetést, míg rutinos szláv harcostársa, Kostelić (26.) az esélyét is elvette tőlünk, hogy bármi jót írhassunk róla. Borzasztóan letört volt a célban, bennünk ott motoszkál a gondolat, érdemes-e ezt az idényt végigsíelni? Lizeroux (15.) szorongatta honfitársát, a végét elrontotta, 8 századdal szorult mögé. Ligety-t vitte a lendület, de minthogy egyáltalán nem volt stabil a léceken, idő kérdése volt, míg rátrappol a kapura. Raich (18.) menetébe szemre nem lehetett belekötni, a dinamika hiányzott belőle, de az nagyon. Betliztek másodjára a svájciak, Årni (24.) is leginkább honfitársaival meccselt az utolsó helyeken.

Felrobbant a tribün, érkezett Torino olimpiai bajnoka. Razzoli (13.) nagyot akart villantani, kevés volt azonban előnye a végére, márpedig az ottani tűzés nem kedvez igazán stílusának. Századok döntöttek fontos helyezésekről, az olasz 5, az őt követő Juasza (14.) 6 századdal maradt el a franciától, a japán egy korai rontást kárhoztathat joggal.

Henrik Kristoffersen (4.) vetett véget Muffat-Jeandet mázlis sorozatának, s azzal, hogy 5 tizedre meg tudta közelíteni idejét, már-már felkéredzkedett a dobogóra a fiatal norvég. Két szakasz után úgy festett, rögtön visszaveszik a vezetést a gallok, Jean-Baptiste Grange (9.) lendülete a végéhez érve akadt meg. Lahdenperä (17.) nem találta a pálya ritmusát, Thaler pedig minden buzdítás ellenére fennakadt egy kapun féltávon.

Marcel Hirscher (7.) más sansz híján nekiesett a pályának, a meredek előtt már csaknem fél másodperces különbséggel állt jobban, a meredeken aztán megbicsaklott, a végén pedig kis különbséggel a norvég mögé szorult. Nyilatkozata szerint eztán komolyabban rááll a szlalomedzésekre. Fordult a kocka svéd részről, a nem is oly rég remeklő válogatott szenvedni kezdett, Larsson (20.) hibáktól hemzsegő menetével alaposan hátrazuhant. Alexis Pinturault (5.) hirscheri magasságokban síelt, a végén ellene játszottak a századok, 6-tal került a második helyre.

Axel Bäck (6.) még valamicskét növelni is tudta előnyét fent, 3 tized a végéig maradt, ahol aztán a stopper szerint mindent elvesztett. Egy század híján még Pinturault-tól is kikapott. Matt hasonló különbségnél teljes gázon érkezett a végéhez, elragadta a lendület, hamarabb tolta be bal lábát az egyik kapuba a kelleténél. Három szlalom, három kiesés az olimpiai bajnoktól! Az olaszok utolsó ígérete Gross (11.) volt, aki rendesen elizgulta a dolgot, egy húszon túli gyönge futammal még a TOP10-ből is kizuhant.

Jens Byggmark (3.) sem nyújtott kiemelkedőt, előnyéből 1 tized így is megmaradt, köszönhetően a ténynek, hogy a pálya végén a svédek közt egyedüliként átmentette első futambéli formáját. Alekszander Horosilov (8.) a meredeken jobban, a végén kevésbé lendületesen síelt, a századok sem szerették, Hirscher mögé szorult. Myhrer (10.) joggal volt dühös a célban, a lehető legrosszabb helyen vesztett sebességet, minden további már a veszett fejsze nyele tárgykörbe tartozott. Fritz Dopfer (2.) elsőrangú meredeksízése után megcsúszott a laposon, 4 századdal átvette ugyan a vezetést, de a győzelmet eldobta. Felix Neureuther (1.) lesíelt szinte tökéletesen a lejtőn, minden szektorban verte honfitársát, 81 századnyi különbséggel kérdést nem hagyva nyerte a versenyt.

Részletes statisztikáért kattints a linkre!

S német sporttörténelmet írt, mai 10. Világkupa-győzelmével ugyanis átadta a múltnak Lillehammer kétszer olimpiai bajnokának, Markus Wasmeiernek a rekordját. Hab a tortán, immáron ő vezeti a szakági tabellát. Fritz Dopfernek is kijár már a siker, bombaformában van, ez karrierje hatodik dobogója. Jens Byggmark nyolcnál jár, legutóbb két esztendeje Leviben állt dobogón.

Két ünnep közt Santa Catarinán folytatódik a Világkupa, összetettben Kjetil Jansrud vezet 34 egységgel!