Síparadicsom

Nagy napjához érkezett a magyar korcsolyasport, a szocsi olimpia nyolcadik napján nem kevesebb, mint öt sportolónkért szoríthattunk. A legtovább nem meglepő módon Heidum Bernadett jutott, az olimpiai csapat zászlóvivője az európai elit oszlopos tagja évek óta, amit ma sem hazudtolt meg, eljutott a B- döntőig, ottani negyedik helyével az összesített 9. helyen fejezte be az 1500 méteres számot. A három legjobb között. Kónya Zsófia ugyanebben a számban elesett, így kiesett a selejtezőben. A férfiak 1000 méteres számában már a negyeddöntőkkel kezdődött a program, ahol sajnos mindkét magyar, Knoch Viktor és Liu Shaolin Sándor is elvérzett. Helytállt a nagypályás gyorskorcsolyások közt Nagy Konrád, az egykori short-trackes német párját legyőzve a 26. helyen fejezte be élete első olimpiáját. A többi versenyzőről is beszámolunk persze, lesz miről beszélni.

A rövidpályás gyorskorcsolyások harmadik versenynapján volt kiért szorítanunk bőven. Ha némiképp szerencsés körülmények között is, de két magyar fiú is képviselte hazánkat az 1000 méteres negyeddöntőkben, a lányok selejtezőben ugyancsak ketten álltak rajthoz az Iceberg Skating Palace-ban.

Heidum Bernadett a legjobb 10 között (Női 1500 méter)

19 nemzet 36 versenyzője kvalifikálta magát a hölgyek leghosszabb versenyszámára. Ahogy az lenni szokott, hullottak a nagynevek is gazdagok a selejtezőben, búcsúzni kényszerült például a kanadaiak sprintspecialistája, Marianne St-Gelais, a ruszkik nagy reménysége, Tatyana Borodulina, pályaelhagyásért kizárták a brit Elise Christie-t, de befejezte szereplését a kínai váltóval három éve verhetetlen Liu Hsziu-hong is.

A negyedik csoportban induló Heidum Bernadett szerencsére nem követte őket, sőt megfontolt rajtot követően végig magabiztosan tartani tudta mind második helyét, mind – talán ez volt különösen szívderítő – a friss Európa-bajnok Jorien ten Mors erős tempóját. Kónya Zsófia inkább csak pocsék rajtjával tudta utánozni Bernit, mert bár hiába előzött gyorsan kettőt is, az iramváltásoknál rendre rosszul helyezkedett, majd 5 körrel a vége előtt egy elmozdított bóján elcsúszott. Becsületből folytatta, ötödik helyével így is búcsúzott a további küzdelmektől.

Bernadett nem panaszkodhatott a sorsolásra, egy szem veszélytelen japán lányt kivéve csupa európai vetélytárs ellenében harcolhatta ki a döntős szereplés lehetőségét. A nagyfináléért az első kettő, a B- döntőért a 3.-4. helyet kellett megkaparintania. Fokozottan figyelt a rajtra, első ízben kiugrott, de másodikra sem fogta vissza magát. A negyedik helyről gyorsan előre lépett egyet, majd az ellenfelek tétovaságát kihasználva 9 körrel a vége előtt az élre állt. Az olasz Arianna Fontana és a már említett holland ismételt iramváltását azonban nem bírta lereagálni, a harmadik helyet ugyanakkor már nem engedte ki kezéből.

A B- finalisták helyzetét nagyban megkönnyítette, hogy a hátvédszerepre kárhoztatott, s ott magának minden alattomosságot megengedő koreait (Cso Ha Rit) kizárták a versenybírák, ami azzal együtt is kész főnyeremény volt, hogy a vétlen áldozattal, az amerikai Emily Scottal kiegészülve hét főre növekedett a nagydöntős mezőny.

A B- döntőben sem hagyta magát Berni, a kezdeti óvatos helyezkedésből jól jött ki, még vezette is a sort, a második helyre mindenképpen jó lett volna. Hogy nem így történt, arról egy idejekorán elindított előzési kísérlet volt, ami a kanadai Valérie Maltais egyidejű robbantásával együtt úgy megzavarta Bernadettet, hogy visszacsúszott a negyedik helyre.

Az összesített 11. helyből azért szerencsére valami jóval szebb eredmény kerekedett, bízhattunk a mindig agresszív ázsiaiak kizárásában. Nagyon hamar négyes küzdelemmé redukálódott a nagydöntő, miután a koreai Kim elkaszálta kínai és amerikai versenyzőtársát. Kimet kizárták, az 500-on aranyérmes Li Jian-ru pedig feladta a további küzdelmet. Hiába követték egymást szorosan, az aranyérem a két távol-keleti közt dőlt el, sőt az igazat megvallva a kínai Csou Jang egy pillanatig nem engedte át a vezetést Sim Szuk Hinek, a címvédés utólag nézve tükörsima volt. A bronzérem Arianna Fontanának jutott, ez már a fiatal olasz lány negyedik érme olimpiákról.

Heidum Bernadett B- döntős szereplése és 9. helyezése azzal együtt is nagyszerű eredmény, hogy az utóbbi két olimpián kicsit el voltunk kényeztetve női 1500 méteren. Huszár Erika Torinóban a negyedik, Vancouverben a hatodik, tehát mindkétszer pontszerző helyen fejezte be versenyét. Noha ő maga nem takarózik vele, mi azért ne hallgassuk már el, Bernadett decemberben még komoly sérüléssel bajlódott, kétséges volt indulása. Mostani szereplését ehhez mérjük tehát.

Kettős orosz győzelem, negyeddöntőben elhulló magyarok (Férfi 1000 méter)

A férfiak középtávjára 14 nemzet 32 versenyzője nevezett. A mezőnyben találtunk három magyart is. Béres Bence selejtező futamában a negyedik helyen végzett, kiesett. Liu Shaolin Sándor viszonylag hamar pályán kívül találta magát, szerencséjére továbbjutást érő helyről ütötte őt ki a francia rivális, így a bírák továbbjuttatták. Knoch Viktor taktikus versenyzésének köszönhette a továbblépést, miután két ellenlábasa szépen eltakarították egymást előle.

Kellő visszafogottsággal kellett tehát viszonyulnunk tehát a mai versenyekhez. Elődöntős szereplésre nem nyílt lehetőség, Liu Shaolin a negyedik, Knoch az ötödik helyen végzett futamában, hiába próbálkoztak hátulról, nem volt meg ehhez a kellő sebességük. Mentségükre legyen szólva bivalyerős mezőny gyűlt össze Szocsiban, s hogy ezt érzékeltessük, egyik kanadai se került elődöntőbe, köztük volt a háromszoros olimpiai bajnok Charles Hamelin.

Az első elődöntőben ismét tanúbizonyságát tették a koreaiak annak, miként lehet a sportszerűség és a szabályosság határán táncolva támogatni a vezérbikát. Ezúttal a regnáló világbajnok Szin Da Vun volt a kedvezményezett, jelesül honfitársa, Li egy apró megbillenés után nemes egyszerűséggel visszafogta az első kettő után iramodó holland fiút. Innentől Szin és az orosz Grigorev továbbjutása nem forgott veszélyben. Knegt vétlen áldozatként szintén bekerült a döntőbe. A második elődöntő óriási taktikai küzdelmet hozott a két orosz és a két kínai között. Sokáig utóbbi kettő vezette meggyőzően a futamot, de sejthető volt, hogy a ruszkik készülnek valamire. Pontosabban Jelisztratov, az ő feladata volt a kínai hadrend megbontása, minek következtében Viktor An (koreai múltja azért itt is érvényesült, muhaha) az élre szökkenhetett, s Vu Ta-csing oldalán simán bejutott a döntőbe.

A kizárás és továbbjuttatás miatt mindössze ketten versenyeztek a B-döntőben, a kínai Han Tien-jü a végén felőrölte Jelisztratovot. A nagyfinálé újfent a koreai rafinériáról marad emlékezetes, Szin egy megtántorodás után szépen kilökte a kínait a pályáról, amiért természetesen kizárás lett jutalma. Fergeteges összjátékkal kettős orosz győzelem született, Vlagyimir Grigorev segedelmével Viktor An magabiztosan söpörte be negyedik olimpiai bajnoki címét, ezúttal új hazája, Oroszország számára. A dobogó harmadik fokára a holland Sjinkie Knegt állhatott fel, miután jobb beszúrással megverte Szint.

Három ezred döntött az aranyról, Nagy Konrád a 26. (Gyorskorcsolya, 1500 m)

Negyven résztvevővel vette kezdetét a magyar szempontból leginkább várt nagypályás gyorskorcsolya verseny.

A német Robert Lehmann-nal a nyolcadik párban együtt induló Nagy Konrád kiválóan korcsolyázott, 400 méterrel a vége előtt még gyorsabb volt az 5000 méteren ezüstérmes Jan Blokhuijsennél. Sajnos az utolsó résztávon visszaesett, elfáradt kissé, így futamának végén az ötödik helyen állt. Végül a 26. helyen végzett, ha rápillantunk kicsit a táblára, észrevehetjük, nem volt szerencséje Kornélnak a századokkal, négy századdal három hellyel előrébb végezhetett volna.

A táv legjobbjai persze csak eztán következett, például a címvédő holland Mark Tuitert, akinek azonban meg kellett elégednie az ötödik hellyel. Előbb a kanadai Denny Morrison, az 1000 m ezüstérmese előzte meg két tizeddel, akit komoly meglepetésre az a Zbigniew Bródka taszított le az élről, aki négy éve Vancouverben csupán egy 27. helyre volt képes. Erre fel ma valósággal agyonverte párját, a világcsúcstartó Shani Davist, s egy csapásra aranyesélyessé lépett elő. A hazaiak utolsó reménysége, Gyenisz Juszkov csupán a pillanatnyi dobogóra volt érdemes, jött ugyanis az Adler Arenában eddig szinte taroló hollandok utolsó mentsvára, Koen Verweij századra azonos idővel, 3 ezredmásodperces különbséggel szorult a második helyre. Öröm az ürömben, ő szerezte Hollandia századik érmét a téli olimpiák történetében.