Síparadicsom

A szezon egyik legjobb versenyével búcsúztatták az évadot a síugrók Planicán, ugyanis a legjobbak rendkívül kiélezett küzdelemben döntötték el egymás között a győzelem sorsát, amely végül a második sorozatban ugrott sáncrekordjának köszönhetően Peter Prevcé lett, aki így az utolsó pillanatban csak visszaelőzte Severin Freundot az összetett 2. helyéért zajló csatában. Azt a Severin Freundot, aki ma ugyancsak remek teljesítménnyel a 2. helyet szerezte meg Anders Bardal és Kamil Stoch előtt, aki bár végül lecsúszott a mai dobogóról, a nap végén mégis őt ünnepelhették az idelátogató lengyel szurkolók, hiszen az már a mai nap előtt is biztos volt, hogy ő nyerte idén az összetettért járó nagy kristálygömböt.

A szezonzáró volt tehát már csak hátra vasárnap az idei Síugró Világkupából, amely előtt lényegében az egyetlen még nyitott kérdés a bevezetőben már említett összetett 2. hely sorsa volt, ami egy amolyan igazi ki-ki meccsnek ígérkezett előzetesen Peter Prevc és Severin Freund között, hiszen kettejük között mindösszesen 11 pont volt a különbség a német javára, így egy jó versennyel a szlovénnak még teljesen reális esélye volt a fordításra.

Ami azt illeti, az időjárás nem volt túlságosan ünnepélyes hangulatban az évadzárón, lévén egész délelőtt zuhogott az eső, ám a szervezők nem hagyták magukat, és a nehézségek ellenére versenyzésre alkalmas állapotba hozták mind a nekifutót, mind az érkező lejtőt, így miután a nézőknél és a versenyzőknél is előkerültek az esernyők és az esőkabátok, semmi akadálya nem volt a verseny elkezdésének. Abból a szempontból egyébként szerencsénk volt, hogy a szél legalább ma nem okozott gondokat, így Miran Tepesék meg tudták oldani, hogy ne legyenek nagy szünetek a versenyzők között, így sokat nem is romlott a nekifutó nyom két ugrás között, ami előfeltétele volt annak, hogy egy korrekt, mi több, kifejezetten jó versenyt láthassunk.

Az első sorozatot a 14-es beülőből kezdtük, és már az elején elég sok jó, legalább K-pont közeli ugrást láthattunk, ami persze azt jelentette, hogy ezúttal a továbbjutásért is igencsak meg kellett küzdenie a versenyzőknek. 30 ugrót követően pedig az az Andreas Stjernen (134 m 9.) vezette a mezőnyt, aki az idei szezonban egyik legjobb hétvégéjét futotta eddig Planicán, míg mögötte Richard Freitag (132,5 m 16.), a vélhetően utolsó versenyén szereplő Bjørn Einar Romøren (131,5 m17.), az évad végén ugyancsak búcsúzó Jakub Janda (129 m 18.), valamint Markus Eisenbichler (129 m 19.) állt az első 5 helyen.

Harmincegyedikként aztán következett Anders Fannemel (8.), aki egy 137,5 méteres ugrással át is tudta venni a vezetést, majd a tegnapi csapatversenyen sáncrekordot (141 m) ugró Piotr Zylatól (132 m 15.) jegyezhettünk fel egy jó ugrást, amivel a 3. helyre tudott bejönni. Nem sokkal később honfitársa, Maciej Kot (14.) is jól ugrott, és 133 méteres ugrásával éppen Zylat szorította le a pillanatnyi 3. helyről, majd a reggeli selejtezőt megnyerő Michael Hayböcköt (6.) figyelhettük, aki most sem okozott csalódást, és egy 134,5 méteres ugrással, a stílus és kompenzációs pontoknak is köszönhetően az első helyre tudott bejönni.

Őt követően Andreas Kofler (133,5 m 12.) sem ugrott rosszat, néhány ponttal azonban elmaradt attól, ami a vezetéshez szükséges lett volna, akárcsak ezt követően Jernej Damjan (132 m 13.), és már a legjobb 10 ugró sorát nyitó Stefan Kraft (133 m 10.) is. Andreas Wellinger (128 m 25.) viszont, aki így a szezon vége felé kicsit már visszafogottabban szerepelt, 128 méteres ugrásával nem tudott ott lenni a közvetlen élmezőnyben, nem így Thomas Diethart (10.), aki 133 méterig repülve Krafttal holtversenyben a 4. helyre jött be.

Simon Ammannak (23.) nem volt eddig igazán jó hétvégéje Planicán, és igazán most sem tudott javítani a mérlegén, hiszen hiába ugrott 133 métert, a gyenge talajfogása miatt mindössze a 17. helyre jött be vele, ellenben Gregor Schlierenzauer (7.) kifejezetten jót ugrott első nekifutásra, ugyanis némi szembeszél segítségével 136 méterig vitorlázva be tudott jönni a 2. pozícióba. Anders Bardal (1.) aztán még ezt is túl tudta valamelyest szárnyalni, és egy 138,5 méteres ugrással át is tudta venni a vezetést, de Noriaki Kasai (5.) sem maradt el sokkal mögötte, hiszen a kisebb hátszele ellenére 134,5 métert repült, amivel bejött a norvég mögé a 2. helyre.

A parádénak azonban még ezzel nem volt vége, ugyanis ezt követően Peter Prevc (3.) is 136 métert tudott repülni, amivel átvette Kasaitól a 2. helyet, és egyúttal felül is múlta az őt követő Severin Freundot (136 m 4.), aki bár éppen ugyanakkorát ugrott, mint szlovén riválisa, ezt kicsivel nagyobb szembeszélben tette, így csak a 3. helyre jött be a sorban. Ekkor már csak Kamil Stoch (1.) volt hátra az első sorozatból, aki azzal a könnyebbséggel versenyezhetett ma, hogy az összetettért már nem kellett aggódnia, hiszen ezt már pénteken bebiztosította. Ez pedig meg látszott az első kísérletén, hiszen mindenkinél messzebb, 139 méterre tudott repülni, amivel ő vezette a mezőnyt „féltávnál”, de hátra még messze nem dőlhetett, hiszen nagyon szoros volt a csata az élen, és mindössze néhány pontra voltak tőle az üldözők.

Az első sorozat eredménye

Innen jöhetett tehát a folytatás egy a szokásosnál hosszabb, bő félórás szünetet követően, amire az eső által továbbra sem kímélt sánc rendbehozatala miatt volt szüksége a szervezőknek, a második sorozat elkezdését azonban ez sem zavarta igazán, és maradva a 14-es beülőnél nekivághattunk a finálénak. Az első tízes csoportból mindössze három hazai ugró, Jurij Tepes (130 m 19.), Nejc Dezman (131 m 20.) és Matjaz Pungertar (130 m 23.) tudták elérni a 130 métert, ennek megfelelően ők álltak ekkor a mezőny élén, de nem sokáig, ugyanis a 20. helyről Reruhi Shimizu (16.) egy ugyancsak 130 méteres kísérlettel rögvest átvette a vezetést.

A japán mellé pedig nem sokkal később pedig holtversenyben Romøren (16.) is megérkezett az élre egy 129,5 méteres ugrásnak köszönhetően, majd Piotr Zyla (13.) személyében köszönthettünk új éllovast, miután a lengyel egy 130,5 méteres repüléssel az élre tudott állni. Zylat Maciej Kot (15.) követte a sorban, aki azonban egy 128 méteres kísérlettel csak a 2. helyre tudott bejönni, nem így Jernej Damjan (133 m 10.), aki a sorozat addigi legnagyobb ugrásával be tudott jönni az első helyre. Andreas Kofler (6.) ugyanakkor még ezt is túl tudta szárnyalni, és egy 134,5 méteres ugrással át is vette a vezetést, és hasonlóan jót ugrott másodjára Stefan Kraft (134,5 m 8.) is, ugyanakkor ő ezt Koflerrel ellentétben minimális szembeszélben tette, így csak a 2. helyre tudott vele bejönni.

Tízen voltak már csak fent ekkor a toronyban, akik közül immár a 13-as beülőből elsőként Thomas Diethart (12.) érkezett, aki bár 132 méterig jutott, az ekkor kicsit megerősödő szembeszélben ez mégsem számított egy igazán erős ugrásnak, mint ahogy hasonló okokból Andreas Stjernen (7.) is csak a 2. helyre tudott bejönni egy 135,5 métres repüléssel. Nem volt igazán átütő ezt követően Fannemel (132 m 11.) és Schlierenzauer (132,5 m 8.) ugrása sem, nem is beszélve Michael Hayböckről (125 m 14.), aki mindössze a K-pontig jutott másodjára, így jócskán visszacsúszott az első sorozatos pozíciójához képest.

Noriaki Kasai (5.) viszont ismét odatette magát, és egy kvázi szélcsendben végrehajtott 133 méteres ugrással át is vette a vezetést, megadva ezzel az alaphangot a végjátékhoz, ami még csak ekkor kezdődött igazán. Következett ugyanis az a Severin Freund (2.), aki bár az első sorozatot követően Peter Prevc mögött állt a rangsorban, virtuálisan egyetlen ponttal még mindig az összetett 2. helyén állt, ám ahhoz, hogy ezt megőrizhesse egy kiemelkedő ugrásra volt szüksége, ami nem is maradt el, hiszen 141 méterrel beállította Zyla sáncrekordját, és természetesen átvette a vezetést.

Sokáig azonban mégsem állt az élen, ugyanis a harmadik helyen álló Prevc (1.) még rajta is túltett, és egy 142 méteres új sáncrekorddal vette át a vezetést, és egyúttal magasra helyezte a lécet a még hátra lévő Bardal és Stoch előtt is, akik közül ahhoz, hogy megelőzze Freundot az összetettben még legalább az egyiküket mindenképpen meg kellett előznie.

Ez pedig Bardal (3.) ugrását követően meg is volt neki, ugyanis a norvég csak 136,5 méterig jutott, amit hiába tett valamivel kisebb szembeszélben, csak a 3. hely megszerzéséhez volt elegendő, mint ahogy Kamil Stoch (4.) is csak 136 métert tudott másodjára repülni, és miután neki az érkezése is kicsit bizonytalanabbra sikerült a többieknél, végül csak a 4. helyen fejezte be a versenyt, bár sokáig alighanem nem bánkódott ezen, hiszen várt rá a kristálygömb-átadás.

Részletes eredmények

Előbb azonban még Peter Prevcet ünnepelhette a hazai közönség, aki tehát megszerezte idei harmadik győzelmét Freund és Bardal előtt. Majd ezt követően még maradhatott is a dobogó tetején, hiszen ő nyerte a Sírepülő Világkupát is Noriaki Kasai és Gregor Schlierenzauer előtt, és amelynek eredményhirdetésére is most került sor, annak ellenére, hogy Planicán most nem volt sírepülő verseny.

Ezek után következett a nagy kristálygömb átadása, amelyet tehát Adam Małysz győzelmei után második lengyelként, pályafutása során először Kamil Stoch vehetett át, aki a szezon során a legtöbb (6) győzelmet aratva megérdemelten lett a legjobb egy rendkívül erős mezőnyben. A 2. helyet pedig egy jó hajrával Peter Prevc szerezte meg 9 ponttal Severin Freund előtt, teljesítményük alapján pedig nyugodtan mondhatjuk, hogy a legjobb 3 ugró állhatott idén a pódiumon. Említést érdemel még, hogy Bardal ugyancsak a zárónapon előzte meg Kasait a 4. helyért, de érem ezért ugyebár már nem jár…

VK összetett végeredmény

Az osztrákoknak ezúttal nincs versenyzőjük az összetett első 5 helyén (Schlierenzauer a 6. lett), de a jó csapatteljesítményüknek köszönhetően így is visszahódították a Nemzetek kupáját, amit ezúttal magabiztosan, több mint 650 pont előnnyel nyertek Németország és Szlovénia előtt.

Nemzeket kupája végeredmény

Egy remek versennyel búcsúztathattuk tehát ma a szezont, ami olyan szempontból még nem ér véget itt a Síparadicsom Blogon, hogy poszttal ezt követően is jelentkezünk még az előttünk álló bő egy-másfél hétben, ráadásul terveink szerint kettővel is: egyrészt a szezon részletes értékelésével, másrészt pedig… nos a másik posztunk témája maradjon még egyelőre meglepetés. :)

A felhasznált képek forrásai: siol.net, sport.onet.pl, fisskijumping.com