Prevc győzött Innsbruckban is és karnyújtásnyira van az összetett-sikertől
adammalysza 2016.01.03. 18:46
Peter Prevc egyelőre megállíthatatlanul halad a Négysáncverseny megnyerése felé, amihez az egyik legfontosabb lépést ma tette meg a Bergisel-sáncon, ahol újfent leiskolázta az ellenfeleit. Legfőbb összetettbeli üldözője, Severin Freund ugyan megszerezte mögötte a 2. helyet, de egyelőre ez kevésnek látszik a szlovén megfékezéséhez, ugyanakkor megerősítette vele a helyét a négysánc dobogóján, akárcsak Kenneth Gangnes, aki az újévi verseny után ezúttal is felállhatott a pódiumra.
Két állomást követően 8,6 pontos Prevc-vezetés mellett érkezett a mezőny Innsbruckba, a legkisebb sáncra a turné négy helyszíne közül, ami ettől függetlenül egyáltalán nem számít egy könnyű helyszínnek, ugyanis mindenekelőtt egy nagyon precíz elugrást követel az ugróktól.
Sokan nem is feltétlenül kedvelik emiatt a Bergisel-arénát, többek között igazán Peter Prevc sem, úgyhogy a riválisok, Freundal az élen már csak ezért is reménykedhettek előzetesen abban, hogy itt talán tudnak valamit hozni a szlovén ugrón. Ezt egyébként az edzések is valamelyest alátámasztani látszottak, amelyen bár nem volt rossz a VK-éllovas sem, egyáltalán nem volt akkora fölénye, mint az elmúlt helyszíneken, a selejtezőt pedig ki is hagyta, így a mai versenyen a hazaiak elsőszámú reménységével, féltávnál az összetett 3. helyén álló Michael Hayböckkel szemben kellett bizonyítania az első sorozatban.
A versenyt megelőző próbasorozatban aztán még egy kicsit fokozódtak az izgalmak, Severin Freund ugyanis, bár övé volt a legnagyobb ugrás (129 m), a talajfogásnál elvesztette az egyensúlyát és elesett, így elég vegyes előjelekkel várhatta a versenyt, akárcsak Prevc, aki egy gyengécske ugrást (115,5 m) tudhatott csak magáénak a próbakörben.
Az első sorozatot a 8-as beülőből indította útjára a zsűri, ami első ránézésre kicsit konzervatív választásnak tűnt, bár szembetűnő volt, hogy így is sokan megküzdöttek a talajfogással, tudniillik éjszaka havazott Innsbruckban, és a viszonylag friss hó igencsak megvezette a léceket az érkezésnél, ha valaki nem figyelt.
Ezzel együtt a K-pontot már a másodikként ugró Andreas Stjernennek (120,5 m 12.) sikerült megugrania, amivel be is jutott a második körbe. Nem sokkal később Simon Ammanntól (14.) láthattunk egy 123,5 méteres repülést, ám az alacsony stíluspontjai miatt csak a 2. helyre tudott vele bejönni, ezzel együtt az ő továbbjutása is egyértelmű volt.
Ezt követően Tom Hildeé (123 m 10.) volt a következő jó kísérlet, amivel rövid ideig vezetett is, majd Vincent Descombes Sevoietól (8.) láttunk egy 122,5 méteres ugrást, amivel a mostanában remek formában ugró francia alaposan meg is izzasztotta ellenfelét, Andreas Wellingert (122,5 m 5.) a továbbjutásért, aki végülis jobb stíluspontjainak köszönhetően ment tovább egyenes ágon, de azért második legjobb vesztesként Descombes Sevoie is ott lehetett a második körben.
Aztán ahogy haladtunk előre a délutánban, ahogy ezen a sáncon oly’ sokszor elkezdett megjönni a hátszél, így egy ideig kevesebb jó ugrást láthattunk, talán Stoch (19.) 118,5, illetve Hauer (15.) 119,5 méteres kísérlete volt valamelyest jobb, érkezett viszont aztán Kenneth Gangnes (2.) meg egy kis szélcsend, amit kihasználva a norvég 126,5 méterig vitorlázott, amivel egy jóidőre meg is szerezte az első helyet.
Ugyan ahogy lassan sorra kerültek a nagyobb nevek, azért láttunk nagyobb ugrásokat is, például Daiki Itotól (13.), aki 120 métert repült, de Gangnes eredményét nem tudta megközelíteni sem ő, sem honfitársa, Noriaki Kasai (6.), aki pedig egészen 124,5 méterig repült, ami arra azért jó volt, hogy a mostanában a formájával sokat küzdő Schlierenzauert (117 m 33.) rövid úton elbúcsúztassa, illetve hogy bejöjjön vele a közvetlen üldözőbolyba. Ez pedig, ahogy haladtunk előre egyre inkább látszott felértékelődni, tekintve, hogy ezt követően (csak a jobb helyen rangsorolt versenyzőket említve) Koudelka (116 m 24.), Leyhe (117,5 m 23.) és Freitag (117,5 m 17.) sem érték el a K-pontot.
Severin Freund (3.) viszont az egyre meghatározóbbá váló hátszél ellenére igen, ugyanis első nekifutásra 122,5 méterig jutott, ám kereken két ponttal így is csak a 2. helyre jött be vele Gangnes mögé. Sokkal nem maradt el mögötte a 122 métert ugró Johann André Forfang (4.) sem, aki ezzel az ugrással pillanatnyilag a 3. helyen állt, a hazai közönség előtt ugró Stefan Kraft (21.) viszont kisebb csalódást keltve már 117 méternél földet ért, így a sógorok egy esélyesüket elvesztették, már ami a napi sikert illeti. Anders Fannemel (9.) ezzel szemben egy stabil 120 méteres ugrással biztosította helyét a második körben, majd egy elég furcsa párharc következett, ugyanis sem a jelenleg formán kívüli Daniel André Tande (106 m 46.), sem a selejtezőben a 2. helyig szárnyaló Domen Prevc (111 m 29.) nem tudott igazán jót ugrani, így bár végül az ifjabb Prevc továbbment, de igazán komoly esélyei neki sem voltak a folytatásban.
Hátra volt még viszont a nagyobbik Prevc-fivér (1.), aki az első sorozatban egycsapásra döntötte romba mindazok reményeit, akik úgy gondolták, hogy ő itt esetleg verhető lesz, annak ellenére 125,5 métert ugrott ugyanis, hogy kifejezetten erős hátszele volt, nem is volt kérdés, hogy ezzel átveszi a vezetést. Persze papíron Hayböcknek (7.) lehetett volna még ehhez egy-két szava, ám hiába a közönség minden biztatása, a kedvezőtlen körülmények közepette csak 119 méterig repült, ami ugyan összességében nem volt rossz, de elég messze került vele a dobogótól.
Ezzel tehát az első sorozat végén ismét Prevc vezetett, és bár az előnye a körülmények miatt nem volt igazán nagy (3,7 Gangnessel és 5,7 Freunddal szemben), a formája igencsak megingathatatlannak látszott ismét.
Így vágtunk neki a második sorozatnak, amelyre – miután marad a hátszél – a zsűri egyel magasabb beülőt (9) engedélyezett. Ettől függetlenül sokkal könnyebb azért nem lett a versenyzők dolga, ami egyben azt is jelentette, hogy egy-egy jobb ugrással akár nagyobbakat is előre lehetett lépni a rangsorban, amit többé-kevésbé előbb Domen Prevc (121,5 m 23.), majd Roman Koudelka (124 m 13.) és Taku Takeuchi (120,5 m 18.) a gyakorlatban is szemléltettek. Sőt, az osztrák drukkerek Sefan Kraftnak (11.) is tapsolhattak, ugyanis 123,5 méterig repült a 2. körben, amivel ő is jelentősen tudott javítani az első körös 21. helyezésén.
Sokáig nem is nagyon tudták leszorítani az élről a többiek, hiába volt meg a K-pont többek között Hlavanak (120,5 m 20.), Stochnak (120,5 m 16.) és Maturanak (120 m 15.) is, összességében csak az osztrák mögé tudtak vele bejönni.
Richard Freitag (10.) aztán egy 123 méteres ugrással már az élre tudott állni, őt pedig az a Daiki Ito (8.) váltotta az első helyen, aki 121 méteres ugrásával az utolsó tízes csoportot megelőzően is vezetett, köszönhetően annak, hogy Andreas Wank (122,5 m 9.) lényegesen kisebb hátszélben tudott csak nála nagyobbat ugrani.
Jöhettek tehát az első kör legjobbjai, akik közül viszont sem Tom Hilde (116,5 m 17.), sem Anders Fannemel (118,5 m 12.), sem Vincent Descombes Sevoie (118 m 14.) nem tudtak egy újabb jót ugrani, így végül mindannyian kicsúsztak a legjobb 10-ből. Michael Hayböck (5.) második ugrása ezzel szemben nagyon is rendben volt, habár a szél most sem volt igazán vele, 123,5 méterig repült, amivel természetesen át is vette a vezetést, amit Kasaial (119,5 m 7.) és Wellingerrel (120 m 6.) szemben meg is tudott tartani.
Forfang (4.) viszont egy 124 méteres repüléssel elragadta tőle az első helyet, ám mindez csak időleges volt, ugyanis érkezett Severin Freund (2.), aki a végére kicsit megenyhülő szélben egészen 128 méterig repült, amivel biztosan állt az élre, ami kellett is, ha még meg akarta őrizni az esélyeit a bischofshofeni fináléra. Az persze kérdés volt még, hogy Prevccel szemben ez mire lesz elég, de előbb még Gangnes (3.) következett, aki 124 méterrel valamelyest elmaradt Freund mögött, ugyanakkor Garmisch-Partenkirchen után ismételten felállhatott a dobogóra, az összetettben pedig Hayböcköt megelőzve ugyancsak feljött a 3. helyre.
A verseny zárásaként következett tehát Peter Prevc (1.), aki a második ugrással feltette a koronát az eddigi mesterművére, ugyanis 132 méterig repült, ami ismét egy fölényes győzelmet jelentett számára, mondjuk még egyszer, egy olyan sáncon, ami egyébként nem kifejezetten a kedvence.
Az négysánc-összetettben ezzel a győzelemmel csaknem 20 pontos már a szlovén előnye, ami azt jelenti, hogy hacsak valami földrengésszerű meglepetés nem történik, már nagyon nehéz elképzelni, hogy elveszítse az elsőséget. Freund második helye mindazonáltal arra jó volt, hogy az összetettben is megszilárdította helyzetét elsőszámú üldözőként, hiszen neki még egy kicsit nagyobb (22,2 pontos) előnye is van a 3. helyen álló Gangnesszel szemben az utolsó verseny előtt, aki viszont még egy izgalmas csatát vívhat Hayböckkel a bronzért, hiszen kettejük között alig több mint 1 pont a differencia.
A bischofshofeni versenyre tehát, mint oly sokszor, ezúttal is úgy készülhetünk, hogy egy egyértelmű esélyesünk van a győzelemre, persze azért ez a sánc is tartogathat még bőven meglepetéseket, úgyhogy mindenképp érdemes lesz figyelemmel kísérni vízkeresztkor a finálét.