Síugrás: Fannemel ugrott a mezőny élére Nizhny Tagilban
adammalysza 2014.12.14. 17:14
Anders Fannemel nagy napjait hozta a nizhny tagili hétvége, hiszen a bombaformában lévő norvég szombaton megszerezte pályafutása első sikerét Gergor Schlierenzauer és Severin Freund előtt, míg vasárnap - egy a szél miatt kénytelen-kelletlen ismét félbeszakított versenyen - a dobogó 2. fokára állhatott fel, amivel immár övé az összetettben élen állónak járó sárga trikó is. A vasárnapi diadal egyéibránt Severin Freundé lett, míg a pódiumot a sáncrekordot ugró Stefan Kraft tette ezúttal teljessé.
Nizhny Tagli volt tehát a helyszín a hétvégén, az Ural-hegységben, egy – legalábbis a VK-sorozat bázisát adó Közép-Európából nézve – távoli szegletében a világnak, alig 25 kilométerre az Európát és Ázsiát elválasztó, persze csak virtuálisan létező határnak, már az ázsiai oldalon. Ahogy pedig az már csak ilyenkor (sajnos) lenni szokott – egyszer talán ennek a nem túl szerencsés gyakorlat a kivesézése is megér majd egy misét – amikor egy kicsit is messze utazik mezőny, ezúttal is volt néhány komoly hiányzó a sérülteken kívül is, kezdve a sárga trikós Roman Koudelkaval és az összetett második Simon Ammannal, de a nagyok közül ugyancsak távol maradt Noriaki Kasai és Daiki Ito is.
Akik viszont eljöttek, azok azt gondolom nem bánták meg, hiszen az oroszok becsületükre legyen mondva remek körülményeket teremtettek, a lelátók pedig zsúfolásig megteltek, ami ugyan itt nem jelentett több tízezres tömeget, de a remek hangulathoz bőven elég volt.
Az edzések és a kvali után első versenynapra szombaton került sor, amikor is az idény eddigi egyik legjobb versenyét hozták nekünk össze a versenyzők, köszönhetően persze annak is, hogy ezúttal a szélnek nem jutott akkora szerep, mint az elmúlt hétvégéken. Az első sorozat után a leghosszabb ugrást (132 m) jegyző Anders Fannemel vezette a mezőnyt 2,6 ponttal a 130,5 méterig jutó Severin Freund és 2,7-el a határozottan javuló formában levő Gregor Schlierenzauer előtt, aki ugyan csak 129 méterig jutott, ám mindezt (Heinz Kuttin taktikai húzása nyomán) egy beülővel lentebbről tette, így még ő is bőven győzelmi esélyekkel várhatta a folytatást. A virtuális dobogóról egy hellyel volt ekkor lemaradva Stefan Kraft (130,5 m), akit Marinus Kraus (130 m), Peter Prevc (127 m), Matjaz Pungertar (130 m), Lauri Asikainen (129,5 m) és Anders Bardal (126,5 m) követett a sorban, az első 10-est pedig holtversenyben Jernej Damjan (125 m) és Piotr Zyla (125,5 m) zárták.
Innen jöhetett tehát a második sorozat, amelyben ezúttal viszonylag nagyobb meglepetések nélkül, fokozatosan felvezetve a finálét jutottunk el az utolsó tízes csoportig, amelyet megelőzően Michael Hayböck (128 m 9.) vezette a mezőnyt Piotr Zyla (126 m 10.), Robert Kranjec (125 m 11.), Markus Eisenbichler (124 m 14.) és Rune Velta (124 m 14.) előtt.
A záró etapot Jernej Damjan (12.) nyitotta, aki egy 122,5 méteres ugrással a 4. helyre jött be, majd Anders Bardal (6.) következett, aki viszont egy 127 méteres repüléssel ott tudott lenni az élen. Lauri Asikainen (13.) ezzel szemben kicsit rontott a helyzetén, miután csak 120 métert ugrott másodjára, nem így Matjaz Pungertar (7.), aki egy 127 méteres kísérlettel megtartotta helyét a top10-ben, pillanatnyilag pedig a 2. helyen állt Bardal mögött. Következett aztán Peter Prevc (5.), akinek egy 124,5 méteres kísérlet is elég volt ahhoz, hogy átvegye a vezetést, a meglévő jó 4 pontos előnye mellett annak is köszönhetően, hogy gyakorlatilag nem vontak le tőle semmit a szél miatt.
Az 5. helyezett Marinus Kraus (8.) következett ekkor a sorban, aki egy 125,5 méteres ugrással viszont csak a 4. helyre tudott besorolni a szoros mezőnyben, majd Stefan Kraft (4.) érkezett, aki viszont egy 130 méteres repüléssel nem hagyott kétséget afelől, hogy átveszi a vezetést. Honfitársa, Gergor Schlierenzauer (133 m 2.) viszont még őt is túlugrotta 3 méterrel, és már biztos dobogósként akár még a győzelemben is reménykedhetett. Ami, azt illeti Severin Freund (3.) ugrása után tehette is, ugyanis a német csak 127 méterig jutott, ami még úgy sem volt elég a vezetéshez, hogy ezúttal Werner Schuster húzta meg a taktikai beülőmódosítást. Így már csak Anders Fannemel (1.) volt hátra, akinek viszont volt miért visszavágnia Schlierinek, hiszen egy hete éppen mögötte lett második Lillehammerben és maradt le (akkor még) egy hajszállal pályafutása első sikeréről. Nem így most, hiszen az osztrákhoz hasonlóan Fannemel is 133 méterre vitorlázott, amivel megszerezte a győzelmet, s miután a közvetlen konkurencia ezúttal ugyebár távol maradt, egyúttal a sárga trikót is.
Szóval jó kis verseny volt ez, és annak ígérkezett előzetesen a második is, mégha ezúttal a szél ezúttal kicsit nagyobb szerepet is követelt magának. A kissé változékony körülmények ugyanis tény és való, kissé megrostálták a mezőnyt az első sorozatban, ami amellett, hogy okozott egy két ijesztőnek látszó megbillenést (sőt bukást is Dawid Kubacki esetében) abban nyilvánult meg, hogy a vezető 5-ös igencsak elszakadt a többiektől. A sort az a Severin Freund vezette, aki ugyancsak 131,5 métert ugrott, de ezt kvázi szélcsendben (már ha a kompenzációt nézzük) tette, így meg tudta előzni például a 135 métert repülő Anders Fannemelt és a jóllehet egy beülővel feljebbről, de új sáncrekordot jelentő 138 méternél landoló Stefan Kraftot. A 4. helyet Gregor Schlierenzauer (135 m), az 5-et Michael Hayböck (131 m) foglalta el ekkor, majd – mint említettük jócskán lemaradva – Matjaz Pungertar (130,5 m) következett a 6. helyen Rune Vetlat (132,5 m), Daniel Andre Tandet (130 m), Peter Prevcet (125 m) és Marinus Kraust (123 m) megelőzve.
Aztán a vége is ez maradt, mert bár ezúttal nekivágtunk a második körnek, a változékony körülmények között csak 20 ugrót sikerült leengedni a zsűrinek, amelyet követően Jarkko Määttä (132,5 m) vezetett Michael Neumayer (127,5 m) és Anders Bardal (129 m) előtt. Az utolsó 10 versenyző kísérletére azonban már nem kerülhetett sor, ami ugyan megint lehet talán kicsit vitatkozni, de tény és való, hogy az időjárás tényleg erősen tartott a kiszámíthatatlan felé, az utolsó lökést pedig vélhetően Kofler majdnem bukása adta meg a döntéshez, amikor is az osztrák az elugrás után megbillenve már hetven méter után landolt, de legalább megfogta.
Ezzel tehát Severin Freund is feliratkozott az idei győztesek közé, de Fannemel sem lehetett elégedetlen a 2. helyével, hiszen ezzel az eredménnyel is stabilizálni tudta a helyzetét az összetett élén.
Folytatás a jövő héten Engelbergben, ahol minden bizonnyal ismét egy teljesebb mezőnnyel az utolsó felmérőre kerülhet sor karácsony, na meg persze a Négysáncverseny előtt.