Síparadicsom

Severin Freund ott folytatta péntek este Lahtiban, ahol szerdán Falunban abbahagyta, ugyanis két remek ugrásának köszönhetően ezúttal is viszonylag sima győzelmet aratott. Annál nagyobb volt viszont a mozgás a két sorozat között mögötte a dobogós helyeken: a 2. helyet megszerző Stefan Kraft ugyanis a 9-ről, míg a 3. pozíciót megszerző Kamil Stoch a 6. helyről verekedte magát előre a pódiumig, és mivel ennek köszönhetően a lengyel ma néhány pontot hozott is Peter Prevccel szemben, így az összetett még az eddiginél is kiélezettebbé vált.

Mindössze egyetlen szünnapjuk volt a versenyzőknek a faluni versenyt követően, hiszen azok után, hogy szerdán még Svédországban versenyeztek, ma már Lahtiban volt jelenésük, ahol ráadásul a szokásoktól eltérően ezúttal a szezon elején törölt kuusamoi verseny pótlásaként rögtön egy versenyt is rendeztek a kvalifikációt követően. Lahtit egyébként sok közös pont köti össze Falunnal, hiszen amellett, hogy a közeljövőben (2017-ben) a finn város is rendezhet majd északisí világbajnokságot, az itteni versenyeknek is nagy múltja van. Sőt, tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy ez a helyszín az egyik alapköve a VK-sorozatnak, lévén nem volt eddig olyan szezon, amikor valamilyen formában (persze volt, hogy egy vébé keretében) ne ejtették volna útba a mára kicsit talán már „ódivatúnak” számító sáncot, és nem csak síugrásban, hanem a többi északi szagágban is az egyik leghagyományosabbnak számítanak az itteni versenyek.

Ami pedig az aktuális versenyt illeti, előzetesen nem kis izgalmakra lehetett számítani, hiszen amellett, hogy a hajrába fordulva a világkupa is még teljesen nyitott volt elsősorban Peter Prevc és Kamil Stoch között, akiket Falun után mindössze 17 pont választott el egymástól az első két helyen, a közvetlen előzmények is érdekes versenyt vetítettek elénk, hiszen a favoritok közül a (számukra persze tét nélküli) kvalifikációs sorozatban Freund, és kisebb meglepetésre Schlierenzauer vitték a prímet, míg Stoch rontott, Prevc pedig ha nem is nagyot, de bukott az ugrása végén.

Noriaki Kasai viszont nem állt rajthoz már ekkor sem, s mint utóbb kiderült nem véletlenül, ugyanis mint emlékezhetünk, Falunban a második kísérlete után fájlalta már egy kicsit a térdét, és habár a verseny után még nagy ambíciói voltak akár az összetettet illetően is, ma mégis inkább Helsinkibe utazott kivizsgáltatni magát, így a versenyen sem állt végül rajthoz. Csak mellékesen jegyezük meg, hogy a japánokra ilyen tekintetben mostanában rájár a rúd, hiszen Daiki Itot is kénytelenek nélkülözni a szezon hátralévő részében szintén térdproblémák miatt, persze Kasai még itt van Finnországban, de hogy a hétvége folyamán látjuk-e az jelenleg még kérdéses.

Na de nézzük most már az első sorozatot, amit kellemes szembeszélben, a 9-es beülőből indított útjára a zsűri, és amely szél ma szinte a verseny végig kitartott, lehetővé téve ezzel az olyan remekbeszabott ugrásokat is, mint például Anssi Koivuranta (7.) 128,5 métere, amivel a finn versenyző vezetett is az első 30 ugrót követően Antonin Hajeket (122,5 m 12.), Gregor Descwandent (124 m 14.), Reruhi Shimizut (119,5 m 15.) és Rune Veltat (120,5 m 16.) megelőzve.

Nem sokkal utána aztán a selejtezőt megnyerő Michael Hayböck (126 m 11.) is egy egészen jó ugrást kapott el, ami a kicsit bizonytalanabb talajfogása ellenére is elegendő volt a pillanatnyi 2. helyhez, majd honfitársa, Stefan Kraft (9.) is kifejezetten szépet ugrott, sőt, miután az éppen megenyhülő szembeszélben is 125 méterig tudott vitorlázni mindössze fél pontra volt az éllovas Koivurantatól.

Richard Freitag (116 m 34.) ezzel szemben kifejezetten gyengét ugrott, így vele a második sorozatban már nem találkoztunk, majd Jurij Tepes (119,5 m 19.) jó közepes kísérlete után Taku Takeuchi (116,5 m 30.) is éppen csak, hogy beverekedte magát a legjobb 30 közé. Jött viszont Jernej Damjan (8.), aki egy kicsit erősebb szélben 127,5 méterig repülve éppen Koivurnta és Kraft közé tudott beférni, így még mindig a hazaiak versenyzője állt az élen, amikor már csak a tíz (illetve Kasai hiányában kilenc) prekvalis volt hátra az első sorozatból.

A legjobbak sorát Marinus Kraus (10.) nyitotta, aki 124 métenél landolva ugyancsak ott volt az élmezőnyben (pillanatnyilag a 4. helyen), majd Thomas Diethart (5.) következett, aki viszont egy 127 méteres kísérlettel már a vezetést is át tudta venni. Ezt követően Anderas Wellinger (124 m 13.) az eddigiekhez képest ugrott egy jó közepeset, Anders Bardal (4.) viszont már a zsűritávolságot ostromolta, hiszen első nekifutásra 129 métert repült, amivel természetesen át is vette a vezetést.

Ezzel szemben Simon Ammann (32.) ma kifejezetten betlizett, ugyanis egy 116,5 méteres ugrással még a második körről is lemaradt, nem így viszont Gregor Schlierenzauer (2.), akinek pedig szintén nem ment igazán jól az elmúlt időszakban, ennek ellenére a kvalifikációhoz hasonlóan az első sorozatban is egy remek ugrást kapott el, ami egészen 132 méterre repítette. Persze kellett ehhez némi szembeszél is, de tény, hogy Schlieritől ilyen ugrást élesben már viszonylag régen láttunk, aminek köszönhetően ráadásul átmenetileg át is vette a vezetést, és szép reményekkel várhatta a második sorozatot.

Az más kérdés, hogy sokáig nem vezette az osztrák klasszis a versenyt, ugyanis Severin Freund (1.), aki a zsűri döntésének értelmében immár a 8-as beülőből érkezett, egy 131 méteres ugrással még őt is felülmúlta, amivel a faluni győzelmét követően ismét komoly esélyessé lépett elő.Hátra voltak még persze ketten is, azonban Kamil Stoch (6.) hiába repült 127 métert, ezzel csak az üldözőbolyban tudott ott lenni, Peter Prevc (3.) pedig, akit Goran Janus már a 7-es beülőből indított egy 125,5 méteres kíséerlettel ugyancsak hiába ostromolta a virtuális zöld vonalat, ami (persze most csak a tv képernyőn) a vezetéshez szükséges távolságot jelezte és csak a 3. helyről várhatta a folytatást.

A helyzet tehát az első ugrások után kicsit hasonló volt Falunhoz, lévén ezúttal is Freund vezetett, ám lényeges különbség, hogy a riválisok hátránya ezúttal nem volt nagy, hiszen Schliernzauer lemaradása csak 2,3, míg Prevcé 5,6 pont volt, aki mögött ráadásul még inkább sűrű volt a mezőny, úgyhogy bár a németnek állt a zászló, azért nem volt még teljesen lefutott a verseny, a dobogóért pedig kifejezetten nyílt küzdelem elé nézhettünk.

Az első sorozat eredménye

A szembeszél megmaradt a második sorozatra is, így ezt már eleve a 8-as beülőből kezdtük, nem is akárhogyan, hiszen az egy sorozat után a 29. helyet elfoglaló Dmitriy Vassiliev (16.) egy 127 méteres repüléssel hamar megadta az alaphangot, és miután a többiek sokáig nem tudták megközelíteni, viszonylag nagyobbat lépett vele előre a rangsorban. Igazán megszorítani először a 20. helyről érkező Anders Fannemel (17.) tudta az oroszt, aki egy 121,5 méteres ugrással a pontelőnyének is köszönhetően közel járt már a pillanatnyi elsőséghez, de egyetlen pont azért még neki is hiányzott hozzá. Jött viszont Jurij Tepes (11.), aki egy 125 méteres repüléssel végre elorozta Vassilievtől a vezetést, majd közvetlenül utána Jakub Janda (124,5 m 13.) sem ugrott rosszat, azonban csak a második helyre jött be, két tizedel elmaradva Tepestől.

Ezt követően Gregor Deschwandentől (10.) jegyezhettük fel a következő jó ugrást, aki egy 122,5 méteres kísérlettel be tudott jönni Tepes elé a pillanatnyi első helyre. Ezzel szemben Andreas Wellinger (18.) igencsak elmaradt az első kísérletétől, így jócskán visszacsúszott a sorban, miután csak 114,5 méterig jutott, majd Antonin Hajek (119,5 m 14.) is inkább csak egy közepes ugrást könyvelhetett el, amivel a pillanatnyi 4. helyen állt. Michael Hayböck (7.) viszont sokkal jobbat ugrott másodjára, ugyanis 127 métert repült, amivel magabiztosan vette át a vezetést akkor, amikor már csak az első sorozat tíz legjobbja volt hátra a versenyből.

Következett Marinus Kraus (112 m 23.), aki azonban Wellingerhez hasonlóan ugyancsak betlizett a második sorozatban. Viszont amennyire nem ment ekkor éppen a németeknek, annyira szárnyaltak az osztrákok, hiszen ezt követően Stefan Kraft (2.) is messzire repült, sőt, 134 méteres kísérletével egyúttal a nap leghosszabb ugrását is jegyezte. A pillanatnyi elsősége ezzel nem is lehetett kérdés, az már inkább, hogy vajon meddig tud ezzel előre jönni, hisze egy ilyen ugrással még a dobogó sem tűnt elérhetetlennek, annál is inkább, mert mint említettük, az első sorozatban nem voltak igazán nagyok a pontkülönbségek a mezőnynek ebben a szegmensében.

A zsűri egyébként azonnal reagálva Kraft ugrására a 7-es beülőbe vitte le az utolsó nyolc versenyzőt, ami annak fényében végül egy elég érdekes döntésnek bizonyult, hogy ekkor éppen enyhülőben volt az a szembeszél, ami az osztrák ugrása idején még meghatározóbb volt. Így aztán nem volt könnyű dolga az ekkor érkezőknek, mint ahogy azt Jernej Damjan (116 m 12.) példája hamar igazolta is, aki másodikra jócskán elmarad az első kísérletétől. Anssi Koivuranta (5.) aztán már jobbat ugrott az éppen ismét befújó szembeszélben, de a maga 126,5 méteres kísérletével így is elmaradt valamivel Kraft mögött.

Következett aztán Kamil Stoch (3.), akinek már csak az összetett miatt is fontos volt, hogy előrébb lépjen, amit a nehezebbé váló körülmények ellenére meg is tudott tenni. 124,5 métert ugrott ugyanis, amivel ugyan ő is csak a második helyre tudott bejönni, de ez még így is egy értékes ugrásnak számított, amellyel hamar meg is előzte az utána érkező Thomas Diethart (121 m 6.), Anders Bardal (118,5 m 9.) párost. Ezek után jött az a Peter Prevc (4.), akinek a skalpjára az összetett miatt leginkább vadászott Stoch, azonban a szlovén nem adta könnyen a bőrét, és egy 123,5 méteres ugrást követően igen közel járt a lengyel pontszámához, végül azonban összességében, bár csak minimális különbséggel (két tized ponttal), de elmaradt tőle.

Prevc után Schliernzauer (115,5 m 8.) következett, aki azonban ezúttal messze nem ugrott annyira kimagaslót, mint elsőre, így hamar búcsúzhatott a dobogós reményeitől. Így már csak Severin Freund (1.) állhatott Sfefan Kraft és a győzelem közé, bár tegyük hozzá, hogy majd 10 pontos előnyének birtokában nem volt szüksége igazán nagy ugrásra a németnek a sikerhez, aki azonban nem óvatoskodott ezúttal sem, és egy 127,5 méteres ugrással a második sorozatban is a legmagasabb pontszámot szerezve ismét megszerezte a győzelmet, a szezon során már harmadszor, pályafutása során pedig hetedszer. Kasai távolmaradását kihasználva ráadásul feljött az összetettben a harmadik helyre, és ha még nem is számít közvetlen esélyesnek, ha így folytatja, akkor nem kizárt, hogy még a kristálygömbért zajló csatába a lesz beleszólása.

Íme a végkifejlet, azaz a verseny utolsó 10 ugrása:

Abba a csatába, ami a mai nap után még az eddigieknél is szorosabbá vált, hiszen Kamil Stoch 10 pontot lecsípve a hátrányából immár csak 7 ponttal marad el a sárga trikót viselő Peter Prevc mögött.

Részletes végeredmény

VK összetett

Nemzetek kupája

Minden okunk megvan tehát arra, hogy izgalommal várjuk a VK-ért zajló küzdelem folytatását, amelyre azonban csak vasárnap kerül sor, szombaton ugyanis előbb még egy csapatversenyre kerül sor, bár ahogy az utóbbi időben ezek a versenyek alakultak, az sem ígérkezik éppen izgalommanetesnek.

A felhasznált képek forrása: fisskijumping.com