Eljött az Ítélet Napja?! Peter Fill nyerte a bukásokkal teli, lerövidített Hahnenkammrennent
McDave 2016.01.23. 18:01
A férfi alpesi sízők a sportág Mekkájának számító Kitzbühelben versengenek a hétvégén, s mint az megszokott, szombat dél körül a legendás lesiklásra került sor. Rövidített pályán, bukásokkal, véleményes döntéssel – ezen sem lepődhetünk meg, ha a Streifre kalandozik a mezőny. 30 síző után lefújták a versenyt, igaz, Peter Fillt aligha taszították volna le karrierjének csúcsáról, mint ahogy a svájciak fricskája is aligha halványult volna. Beat Feuz a második, Carlo Janka a harmadik hellyel keserítette a házigazda riválist. Akik csupán Vincent Kriechmayr révén egy 7. pozíciónak örülhettek, s annak, hogy Aksel Lund Svindal pont nélkül zárta a napot. A norvég óriás két osztrák társával együtt méreteset bukott a Hausbergkantén. Ő saját lábán, Hannes Reichelt és Georg Streitberger mentőhelikopterrel hagyta el a helyszínt. UPDATE: Svindal és Streitberger több hónapnyi, Reichelt pár hetes kihagyás előtt áll.
Hahnenkammrennen. Ez a német szó egy 1931-re visszatekintő hagyománnyal bíró versenyt jelöl. Eredetileg a klasszikus kombinációt hívták így, ám mióta ez a szép régi szakág leáldozóban van, s a reklámpénzek diktálnak, a lesikló futamot kezdték egyre többen így hívni. A legnézettebb helyszín, akár a kilátogatók számát, akár a televíziós közvetítések adatait nézzük. Helyi és világszinten ismert celebritások parádéja egyben.
Streif. Ez Kitzbühel lejtőjének a neve. A világ kétségkívül legnehezebb, egyben legveszélyesebb lejtője. Ami nem érhet véget egy-két súlyos bukás nélkül. Az osztrákokra rájárt a rúd, Max Franz a szerdai, Florian Scheiber a csütörtöki edzésen szenvedett súlyos sérülést. Előbbi térdét és csuklóját amortizálta le, utóbbi keresztszalagját és meniszkuszát szakította el. Mindkettejükre operáció vár a napokban.
S ha nem lenne elég önmagában a pálya veszélyességi foka, évről évre az időjárás sem fogadja kegyeibe a sízőket. Odafent a köd, alább a szél, majd később a fokozódó hó, havas eső okozott problémát. A versenyigazgatóság végül egy órányi késéssel engedte útjának a mezőnyt egy mintegy 50 méterrel megrövidített pályán. Hogy aztán 30 síző után berekessze a küzdelmet…
Otmar Striedinger (10.) kezdhette meg elsőként harcát az elemekkel, s önmagával. Az arany középutat súrolta teljesítménye, nem mert igazán nagyot szakítani, de legalább nagyobb gikszer nélkül leért a célba. Pontosabban a Zielschussig. Az utolsó ugratóról rosszul fogott havat, szép spárgával bukott át a célvonalon.
Hamar kiderült, ezt kivéve annyira rosszul nem ment, Aleksander Aamodt Kilde (6.) például csak a legvégén tudta a maga javára fordítani az állást, pedig a norvég ifjonc nem rendezkedett be önvédelemre. Andreas Sander (17.) baja a szintegyetlenségekkel gyűlt meg, ami azért kellemetlen, mert évek óta tudvalevő, hol és mire kell figyelni. A német az utolsó két szektorig pedig egészen jól tartotta magát. David Poisson (9.) formája változatlanul a felsőbb szinteket verdesi, már ami a topkategóriás tempóját illeti. A traverzen éppen ezért rossz ívre sodródott, így hiába parádés felső szakasza, még csak a vezetést sem sikerült átvenni. Pedig volt már előnye 7 tized is… Maxence Muzaton nem veszélyeztette az élen állókat, így az sem rengetett falakat, amikor a célra fordítót nem tudta bevenni.
Manuel Osborne-Paradis (15.) és az ideális ív nem kötött ma nagy barátságot egymással, a kétarcú juharleveles ma csúnyábbik arcát mutatta. Georg Streitberger sokáig ennek inverzét produkálta: óvatosan kezelte léceit, szép nyomvonal, visszafogott tempó. Talán ez a tompaság vezetett egy méretes bukáshoz a Hausbergkante kivezetésén. Ugrásból egyensúlyát vesztve csapódott a hálóba. Mivel lécei sem oldódtak le, s azonnal emelte kezeit, sejthető volt, nagy a baj. Mentőhelikopter szállította kórházba, a diagnózis szerint jobb térdében gyakorlatilag minden szalagja elszakadt.
Romed Baumann (12.) érdekes megoldást választott a Lärchenschuss nevű ugratón, minek következtében szűken fordult a keresztsíző részre. Mint utóbb kiderült, sebességvesztéssel járt ez a manőver, így semmire sem ment azzal, hogy jóval magasabban síelte meg a szakaszt. Christof Innerhofer (19.) igen-igen visszafogottan síelt, ha nem ismernénk, azt hihetnénk, berezelt kicsit a pályától. Akárhogyan is, egy bizonyos sebességhatárt nem óhajtott átlépni.
Carlo Janka (3.) tökéletesen abszolválta a Karussell nevű felső sikánt, a folytatásban sem rontott, sőt a traverz kimondottan szépre sikerült. Nem úgy a Zielschuss, a legvégén elbukott pár tizedet. Steven Nyman a hegyi úton parádézott, specialistája évek óta, nem volt így meglepő. Nem sokkal később azonban megbillent kétszer, a másodiknak pályatévesztés lett a vége.
Beat Feuz (2.) visszatérése igazán sikeresnek mondható. Wengeni 11. helye után Kitzbühelben sem úgy síelt, mint akár csaknem egy teljes esztendőnyi kihagyás után tért vissza a Világkupába. Az alpesi úttól kezdve dominált, mindvégig tökéletes lécvezetéssel vette az akadályokat. A pálya végi ugratóra sem lehetett panasz, 3 tizeddel vette át így a vezetést. Kettős svájci vezetés Kitzbühelben!
Johan Clarey (4.) teljes váratlansággal megtáltosodott. Végig kulturáltan síelt a francia, tempójára sem lehetett panasz, a két svájci mögé simán befért. Peter Fill (1.) menetére első blikkre is rásüthettük a „győztes” jelzőt. Eleve tetemes, nagyjából 4 tizednyi előnnyel érkezett a Hausbergkantéra, de amit utána művelt, az valami egészen elképesztő volt. Alig ugrott valamit, így belső íven tudott maradni. A nehezebb megoldást választotta, bejött neki, az aránylag középszerű tempó ellenére is. Travis Ganong (18.) ma sem síelt jól, végig rettentően ingatagul tette léceit.
Guillermo Fayed (21.) számára nagyon nem állt össze a Streif, meg úgy általában a legendás lejtők. Kemény fejjel, bevállalósan indult, a folytatásról már jobb szót sem vesztegetni. Majdnem 2 és fél másodpercet kapott, normálversenyen aligha szerzett volna pontot. Felrobbant a tribün, érkezett az osztrák csapat legnagyobb esélye.
Hannes Reichelt küzdött becsülettel, de már a pálya feléig beszedett 5 tizednyi hátrányt, jobbára az alpesi úton elvesztegetett sebessége végett. Érezte ezt ő is, rágyújtott a Hausbergkantén, aminek hatalmas esés lett a vége. Előre esett súlypontja, majd katapult módjára vágódott a hálóba. Bár két lábra állt, rábeszélték a mentőhelikopter igénybe vételére. Könnyen lehet, volt ok az aggodalomra, a legfrissebb hírek szerint térdsérülés miatt határozatlan idejű kihagyás várhat rá.
Dominik Parist (16.) az újabb kényszerszünet sem zavarta, vagyis hozta szokott vadóc stílusát. Mivel a lankásabb szakaszra nem gyűjtögette a tempót igazán, hátránya elérte a két másodpercet is. De legalább leért, nem úgy az összetett éllovasa. Aksel Lund Svindal ott száguldott a Mausefalle után, mint senki más, az átkötő útra viszont ő sem tudott megfelelő tempóban kanyarodni. 3 tizednyi hátrányból is mód nyílt a fordításra, a norvég óriás mindent meg is tett ezért. A szokott hely lett az ő veszte is. Félcsavaros szaltóval vágódott a hálókötegbe, s bár ő szó szerint saját lábán hagyta el a helyszínt, a hírek térdsérülés gyanújáról szólnak. Beszámolunk, ha történik valami újdonság.
Erik Guay (11.) látványos óvatossággal kezelte a helyzetet, ő bizony nem akarta ma összetörni magát egy dobogóért. Alig csúszott ki a legjobb 10 közül. Kjetil Jansrud (14.) rossz szereplésében már nem az akarat hiánya érhető tetten. Hiába a bitang kezdés, az alpesi útra érve rakoncátlankodtak léceit, így a laposon mindent elbukott, mi több, a traverzet is elrontotta. Adrien Théaux (8.) teljessé tette a francia csapat jó összteljesítményét, igaz, önmagától alighanem többre, jobbra számított.
Boštjan Kline (23.) és Werner Heel (24.) csúszásakor megérkezett a csapadék (kicsit hó, kicsit eső), hátrányuk durván túllépte már a 3 másodpercet. De közel sem csak az időjárás miatt. Benjamin Thomsen (19.), aki egyébként az egyik edzésen szintén bukott, érthető visszafogottsággal viseltetett. Andrew Weibrecht (13.) menetéről ez már nem volt elmondható, a Karussellben azonban olyan oly mélyen kanyargott, hogy az újabb dobogóra esélye nem lehetett. Ám az időjárás nem fordult kritikusra, jól jelezte ezt Marc Gisin (5.), aki élete menetével tovább örvendeztette a svájci szurkolókat. Igaz, nagyon kicentizett mindent, de ép bőrrel megúszta. Marco Sullivan (22.) értékelhetetlen menettel is pontokat tudott szerezni, ugyanis két további induló után, tehát 30 síző után a versenyigazgatóság lefújta a versenyt. Két osztrák zárta így a napot. Klaus Kröll hamar beletörődött helyzetébe, miszerint ma nem teremhet számára babér. Megjárta többször a mélyhavat, a célra fordítót már be sem vette. Vincent Kriechmayr (7.) elüldözte azt a szégyent, hogy egy olyan síző (ti. Striedinger) legyen az osztrák csapat legjobbja, aki szó szerint belebukott a célba. Fent még vezetett, a szokott helyen mért alacsony sebesség aztán eloszlatta valós dobogós reményeit.
27 síző hiába érkezett, csatolt lécet és edzett, nem mutathatták meg tudásukat, elszántságukat.
A verseny részletes statisztikáját a linkre kattintással érhetitek el!
Tegnap ünnepelte 300. Világkupa-indulását Peter Fill. Igazi közönségkedvenc a dél-tiroli, személyiségén túl azért, mert ő imádja felmérni a terepet, s gondolkodni egy-egy lesikláson. Így jönnek azok a meghökkentő ívek, kanyarvételek, ugratók, amik néha besülnek, de például ma győzelmet értek. Élete legnagyobb sikerét. 2008-ban nyert már Világkupát, de Lake Louise és Kitzbühel nem említhető egy lapon. Beat Feuz több súlyos sérülés után is visszaharcolta magát az élmezőnybe, összesen 18-adszor állt ma dobogóra. Carlo Janka 23 pódiumnál tart, az egykori VK- győztes, talán nem elhamarkodott kijelentés, idén találhat vissza a nyerő útvonalra.
A lesikló világkupát, s az összetett is Svindal vezeti, ám mielőtt bármi esélylatolgatásba kezdenénk, figyelni kell a kórházi jelentéseket…
Holnap szlalommal fejeződik be a kitzbüheli hétvége. Samsal Dalibor újabb pontszerzésre hajt.