Síparadicsom

Ez a nap is eljött, mert el kellett jönnie - néhány óra múlva befejeződnek a XXII. téli olimpiai játékok, s a 2014-es küldöttség elbúcsúzik Szocsitól. A szokásokhoz híven a zárásra hagyták - ezúttal a férfi jégkorongdöntő és a férfi négyes bobosok utolsó futamai mellett - a férfi 50 kilométeres, szabad stílusú tömegrajtos versenyt is, amely a hagyományok végett mindig, minden körülmények között a téli sportok egyik királyának számít. Nos, az oroszok úgy gondolták, valami felejthetetlent kell produkálni a Laura Complex közönségének és hazájuknak - ez sikerült is egy hihetetlen hármas sikerrel, ahol Alexander Legkov (pont a legjobbkor, a legjobb időben és helyen) végre megszerezte a hőn áhított aranyérmet, egyben bebiztosította Oroszország első helyét az olimpiai éremtáblázaton - így a hazaiak himnuszát is hallani fogjuk a záróünnepségen.

Utoljára fogadta a Psekhako-gerinc reggeli napfénye a Krasznaja Poljana környékén már három hete élő versenyzőket, hisz elérkezett az, amit nagyon nem vártunk, azaz a 2014-es szocsi téli olimpia utolsó napja. A Laura Complex ellenben még egy nagy durranásra szeretettel fogadta a kilátogatókat, hisz a férfiak 50 kilométeres, szabad stílusú tömegrajtosát a szokásokhoz híven ekkorra hagyták a szervezők, s mint ahogy mindig, most is hatalmas versenyre volt kilátás.

A hölgyekéhez hasonló felépítésű, korántsem könnyű öt kilométeres köröket kellett rónia a mezőnynek, sok emelkedővel, lejtmenettel és olyan ponttal, amely az elmúlt napok során számtalanszor meglepte a futókat és biatlonosokat, ahol érmek, sorsok dőltek el. Előzetes esélyesként mindezekhez hasonlóan talán csak egy embert tudtunk kiemelni, méghozzá a csúcsformában lévő, kétszer is diadalmaskodó Dario Colognát, ám a körülmények ellenére nagyon figyelni kellett a szám uralkodójára, Petter Northugra, az utolsó esélyét megragadni kívánó, mindenkinél jobban motivált Alexander Legkov - Maxim Vylegzhanin párosra, valamint a világkupa-éllovas Martin Johnsrud Sundbyra is. A svédek közül Marcus Hellnert már nem láthattuk, ő betegsége miatt kihagyta ezt a viadalt, hasonlóan ahhoz a Johannes Dürrhöz, aki bár szerepelt a rajtlistán, és jó szereplései miatt favoritként emlegettük, hirtelen leírta magát a sífutóvilág előtt, ugyanis fennakadt a doppingvizsgálaton EPO-használat miatt, s már haza is utazott.

Így végül 9 °C-ban, kiváló időben, maximális teltház előtt 64-en vághattak neki a leghosszabb távnak. Ahogy az lenni szokott, már az első kilométerek során is együtt haladt a sor, az élen a csapatsprint elsőségén felbuzduló finnek haladtak Lari Lehtonen és Iivo Niskanen jóvoltából, majd a második öt kilométer során sem változott sokat a helyzet, csupán Lukas Bauer, Roland Clara és Johan Olsson is bevállalta a vezetést. A mezőnyben ekkor még bújtak az esélyesek, a norvégok felvették jól bevált alakzatukat - így nem járhattak úgy, mint a sílövő Erik Lesser és a svájci Curdin Perl, akik közelebbről is megvizsgálhatták a havat bukásuk miatt.

A gyöngébbek egyre jobban kezdtek lemaradozni - megadta magát Andrew Musgrave is -, míg az élen feltűnt Alexander Legkov, a meglepetésember Noah Hoffmannel együtt. A második ötöd végéhez közeledve a hosszútávokon rendre kiválóan szereplő Anders Soedergren fokozta az iramot, ami Bauernek, Axel Teichmannak és a szintén biatlonos Arnd Peiffernek sem tetszett, sőt, Petter Northug is a mezőny hátsó régiójába esett vissza, összes is szedett tizenhét másodpercnyi hátrányt. A léccseréket követően összezárt a csoport, csupán Teichmannak nem sikerült felérnie a nagyok közül, miközben Martti Jylhä adta fel - sprinter létére húsz kilométert lefutott.

Féltávnál kezdődtek az érdekes történések. Lehtonen vállalt újra tempót, majd két támadás következett - Ivan Perrillat Boiteux még nem, ellenben Michail Semenov már meg tudott lógni. A fehérorosz a 30 kilométeres ellenőrzőponton hat szekundumos fórral haladt át Bernard Tritscherrel szemben, majd a spanyol Imanol Rojo és a kazah Mark Starostin következett. Ehhez a csoporthoz a léccserét kihagyók közül nem sokkal később Niskanen és Matti Heikkinen zárkózott fel, majd ahogy kell, Heikkinen hajtott is tovább. A 2011-ben Oslóban világbajnoki címet szerző, a depós részt okosan kihagyó finn egy kör alatt fél perces előnyt épített ki.

Erre természetesen reagálni kellett hátul, a legjobbak Legkov és Martin Johnsrud Sundby vezényletével szedelőzködtek, Dario Cologna csak a lécet tette, míg Northug az élen maradásért slisszolt - a titkos esélyes Maurice Manificat pedig leszakadt. A munkának köszönhetően 40 kilométernél érték utol Heikkinent, s ekkor már ment a helyezkedés a végjátékra. Újra Soedergen állt legelőre, a rostálódás is megindult - az utolsó kör megkezdésekor huszonnyolcan reménykedhettek még az éremben, a hátramaradó Chris Jespersen már nem.

Az oroszok felismerték a helyzetet, négyen (Legkov mellett két honfitársa, Maxim Vylegzhanin és Ilia Chernousov, valamint a svéd Daniel Richardsson) diktálták az iramot, de Johnsrud Sundby, Cologna és Northug is figyelt. Szűk kétezer méterrel a célvonal előtt fordultak feje tetejére az események. Cologna hirtelen lelassult, ugyanis eltört a léce, s hiába kapott újat, esélye már nem volt a visszazárkózásra.

A záró emelkedő elején aztán Legkov, Vylegzhanin, Chernousov és Johnsrud Sundby indított, közülük is a Tour de Ski-győztes orosz a legjobb ütemben. A tetőn, az olimpiai ötkarika árnyékában Legkov egyértelműen átvette az uralmat, a lejtmenetben és a célegyenesben pedig csak arra kellett figyelnie, hogy nehogy elessen. Megtette, megnyerte - nemcsak maga számára az oly vágyott aranyat, hanem egyúttal Oroszország számára is az olimpiai éremtáblázatot. A hazaiak öröme és extázisa azonban még csak ezután teljesedett ki: Vylegzhanin és Chernousov ugyanis célfotó után megszerezte a második és a harmadik helyet, ezzel teljes orosz dobogónak szól majd a himnusz a délutáni záróünnepségen. A negyedik hely Johnsrud Sundbyé lett, kisebb meglepetésre Sergei Dolidovich végzett az ötödik pozícióban, míg Northug tizenhetedikként, Cologna pedig huszonhetedikként ért célba. Felejthetetlen viadal volt, méltó lezárása a játékok sífutórészének.

A győztes szavai: "Ez megfizethetetlen, ez értékesebb az életemnél, nem tudom leírni, miként érzek. 15 éve készültem erre a pillanatra. A taktikám az volt, hogy a lehető legtöbb energiámat a végére tartogassam, így versenyezni tudjak a legjobbakkal. Fáradt voltam, nem tudom, hogy jött össze ez az egész."

Teljes végeredmény

Végeredmény, férfi 50 kilométer tömegrajtos:

A Laura Complex tehát búcsúzik, azonban érdemes lesz figyelni még a bobosokra, a jégkorongozókra, valamint a záróünnepségre is.

A képek forrása: www.sochi2014.com - Szocsi 2014 közösségi média