Síparadicsom

A mai dupla program második epizódjaként a férfi lesiklásra került sor Sankt Moritzban, az idei alpesi sí világbajnokságon. A hölgyek versenyéhez hasonlóan itt is az nyert, akitől azt leginkább várhattuk: az edzéskirály Beat Feuz lába a versenyen, a sok ezer svájci szurkoló előtt sem remegett meg. Az ugratókirály Erik Guay viszont ezúttal kicsit elszámította magát, a második helyen zárt. Az idei VB-n a dobogó elmaradhatatlan tartozékai az osztrákok, ezúttal Max Franz képviselte őket. Két magyar is indult, Nagy Bence kiesett, Kékesi Márton viszont magabiztos síeléssel az 52. helyet szerezte meg.

A világbajnokság hetedik napján elérkeztünk az egyik leginkább várt versenyszámhoz, a királykategóriának is nevezett lesikláshoz. Ráadásul dupla dózisban, hisz a szombati köd miatt a férfiak versenye is mára csúszott. Trükkös lejtőt állítottak össze a szervezők. Az ugratókról már eleget értekeztünk a szerdai Szuper-G kapcsán.

Két edzést rendeztek meg hivatalosan az elmúlt napokban, a mértékadóbbat kedden. Akkor a hazaiak nagy esélyese, Beat Feuz érte el a legjobb időt, de szoros küzdelemben, elvégre heten is öt tizeden belül követték a helvétet. Brice Roger és a címvédő Patrick Küng végzett TOP-3-ban. Tegnapelőtt már igencsak foghíjas mezőny állt rajthoz a tréningen, a svájciakon és a Szuper-G-ben remeklő kanadaiakon túl az osztrákok zöme sem indult el. Mindent elárul, hogy a hétfői alpesi összetettre edző Alexis Pinturault végzett élen, mögötte Peter Fill és a wengeni kombinációt nyerő Niels Hintermann zárt.

Betegséghullám ütötte fel fejét az osztrák csapatban, a hírek szerint Hannes Reichelt került tőle a legcudarabb állapotba. Kjetil Jansrud sem egészséges, a norvégok ászát megtámadta az influenza a héten, rajthoz állása ezzel együtt nem forgott veszélyben.

A rajtlistára két magyart nevezett a szövetség, Nagy Bence 19 esztendősen debütált a legkeményebb szakágban, míg Kékesi Márton már egy Szuper-G-vel a lábában duplázott a gyorsasági szakágakban.

Az időjárási viszonyok sem mondhatók tökéletesnek a héten, számos törölt edzés után a lesiklás rajtját is befolyásolta a hol ködös, hol szeles időjárás, az esténként random érkező havazásról nem is szólva. Szombaton félóránként tologatták a startidőt, a legnagyobb gond az volt, hogy bár idővel javultak a látási viszonyok, a lerövidített pálya sem jelenthetett megoldást, minthogy épp a pálya közepe volt a nehezebben átlátható. A „Szabadesésnél” és a célban hétágra sütött a nap, mindhiába: vasárnap délutánra tolták a versenyt, a női verseny befejezését követen kerülhetett sor rá. Necces volt a helyzet ma is, hisz a feministának tűnő köd ugrásra készen várta a hölgyek viadalának lezárását, a pálya felső részét emiatt ki is kellett hagyni.

A lejtő karakterisztikáját az alábbi képen tanulmányozhatjátok. Az alpesi összetett rajtjából indulhatott a mezőny.

Carlo Janka indulhatott elsőként, szemre jó ugratókkal, elsőre magabiztosnak tűnő menettel adta meg az alapidőt (28.). A tempója viszont finoman szólva nem volt az igazi, ezt Manuel Osborne-Paradis rögtön bizonyította: a pálya feléig minden szektorban növelte előnyét, igaz, aztán egy nagy hibával a svájci mögé szorult (30.). Adrien Théaux viszont már nem kegyelmezett: lassabb volt felül a kanadainál, csúnyán kapálózott az utolsó előtti ugratónál, de végül 1 századdal így is át tudta veni a vezetést (27.). Az első igazán jó menetre viszont Guillermo Fayedig kellett várni: a pálya közepén már háromnegyed másodperc is volt az előnye, végül kétharmad másodperc meg is maradt (14.). Dominik Paris egy fél lábra vett ugrató ellenére a pálya felére előnybe került, végül pedig további 17 századot pakolt a legjobb időre (13.).

Az osztrákok első embere ma Vincent Kriechmayr volt, aki a szuper-G után ma is próbált kitenni magáért: 4 tizeddel is vezetett, azonban egy rosszul vett ugrató végül negyed másodperces lemaradást eredményezett (19.). Az olaszoknak szebb napjaik vannak: Peter Fill hajszállal végig gyorsabb volt Parisnál is, sehol nem hibázott, további 4 századot javult a legjobb idő (9.). Boštjan Kline viszont rögtön elrontotta a dél-tiroli kedvét: mindent beleadott, kockáztatott, hibázott is bőven, épphogy befért egy ugrató előtt a kapuba - mégis át tudta venni a vezetést (7.).

A megfázással küszködő Kjetil Jansrudon nem látszott a kór, brutálisan odatette a lábát egy-egy kanyarnál, és 13 századdal át is vette a vezetést a szlovéntől (4.). Patrick Küng minden idők egyik legesélytelenebb címvédőjeként két szektoron át másolni tudta a norvég menetét, utána is csak hajszállal maradt le, a célban pedig a svájci óra sem tudott különbséget mutatni: századra azonos időt értek el (4.).

A következő blokkot - immáron végig jó látási viszonyok között - Travis Ganong nyitotta, mindvégig csak az utolsó hely elkerüléséért hadakozott (25.). Az USA versenyzőinek sorát Bryce Bennett folytatta, szintén lefelé kilógva a sorból, végül 3 századdal honfitársa mögé szorult (26.). A nagy esélyes, Beat Feuz számára a 13-as rajtszám szerencsét hozott: lassúcska kezdése ellenére a pálya felére élre állt, az ugratói rendben voltak, végül 4 tizedet vert Jansrudékra (1.).

A mai nap első kiesését Johan Clarey mutatta be, gond nélkül megúszta elcsúszását. Hannes Reichelt lécei a második szektorban szétcsúsztak, ezzel kukázhatta is a mai napját, végül másodpercen túlra csúszott (17.).

Andreas Sander is megingott kissé a második szektorban, viszont jobban kijött belőle, épphogy Kline mögé csúszott (8.). Az utolsó igazán nagy favorit követte: a szuper-G győztese, Erik Guay. A kanadai most is bizonyította, hogy ő a legjobb ugró, ám ezúttal kissé elszámította magát a végén: túlságosan lefékezett az utolsó előtti ugratóra fordulva, ezzel többet vesztett, mint amennyit aztán a célig vissza tudott hozni (2.).

Meglepetésre a dobogósok sorrendje viszont csak egy versenyzővel később vált véglegessé: Max Franz végig közelről követte Feuzékat, és a hagyományos osztrák mázli is vele volt: két századdal Jansrudék elé sorolt be (3.). Sokáig Matthias Mayer menetét is bizakodva nézhették az osztrákok, az utolsó ugratókon viszont méretes hátrányt gyűjtött be (11.). Aleksander Åmodt Kilde jelenthette volna a slusszpoént, ám a fiatal norvég ezúttal igencsak vérszegény kezdést mutatott be, így csak Jansrudék mögé fért be (6.).

Az újabb reklámszünetet Brice Roger síelése követte, éppenhogy megúszta az utolsó előtti, nagy ugratót (10.). Klemen Kosi lassan, de biztosan elért a célig (24.), majd Nils Mani brutális kezdés után a végére jócskán elfogyva sorolt be a mezőny hátsó felébe (23.). Thomas Dreßen magabiztos síeléssel, jó ívekkel meglepetésre másodpercen belül zárt (12.), és az őt követő Jared Goldberg sem lehetett elégedetlen (20.).

A középmezőnyt gyarapította Mattia Casse is (22.), a jobban kezdő Thomas Biesemeyer lábai pedig egy jobbosban annyira szétcsúsztak, hogy végül a célba érésnek is örülhetett (29.). Josef Ferstl a végén a guay-i utat választotta, nem feltétlenül jött ki jól belőle (18.), majd a svájciak utolsó indulója, Mauro Caviezel produkált egy igencsak feledhető menetet (21.). Aligha keserítette el túlzottan a helvéteket, akik a szlovének nagy öregje, Rok Perko célba érése (38.) után lassacskán elkönyvelhették újabb VB-címüket.

Az 56 fős mezőny közel fele még hátra volt ugyan, de egy VB-n végképp igaz: ilyenkor már egy top-10-es helyezés is csodaszámba menne bárkitől. Nos, csodák ma sem voltak. A szlovén Miha Hrobat (14.) és a tőle egyetlen századdal kikapó svéd Felix Monsen (16.) viszont nem voltak messze ettől, épphogy másodperc feletti hátránnyal zártak.

Nagy Bence a harmadik szektorig jutott, ott rossz irányba ugrott, nem fért be a következő kapuba. Kékesi Márton századokkal lassabban haladt ugyan Bencénél, de bőven megérte: a saját tempójában magabiztosan elsíelt a célig, megszerezve ezzel a magyar férfi lesiklók első célba érését a világbajnokságok történetében. 8,85 másodperc lett a lemaradása, a kiesők mellett egy chilei versenyzőt is sikerült megelőznie, így az 52. helyen zárt.

Tulajdonképpen a papírforma érvényesült Beat Feuz mai győzelmével. Igaz, nem véletlenül írtuk a VB előtt, hogy az egyik legkiszámíthatatlanabb szakág a férfi lesiklóké, de az edzéseken már látszott, hogy Feuz továbbra is nagyon érzi ezt a lejtőt. Favoritként talán még a szokásosnál is nagyobb volt rajta a hazai közönség által jelentett nyomás, de gond nélkül sikerült kezelnie. Tavaly ő nyerte Sankt Moritzban a Világkupa-döntő lesiklóversenyét, ráadásul előtte a szuper-G-t is, most viszont a szuper-G-ben hiába várták tőle a sikert a svájciak. A második eséllyel azonban remekül élt, két évvel ezelőtti 3. helye után immár a lesiklás világbajnokának vallhatja magát. Egy napja töltötte be 30. életévét, minimális késéssel jöhet egy hatalmas ünneplés!

Erik Guayről bármit is írni valójában felesleges, hisz a szuper-G friss világbajnokaként épp eleget méltattuk pár nappal ezelőtt. További cirádák helyett tehát íme a LINK.

Úgy tűnik, ezen a VB-n nincs dobogó osztrák nélkül. Hiába panaszkodták végig az idényt sógorék, Sankt Moritzban bizony nem úgy tűnik, mintha komoly gond lenne náluk. Max Franz Feuzhoz hasonlóan a középmezőnyben zárta a szuper-G-t, ma viszont ő volt nyugati szomszédaink megmentője. Pedig csapaton belül is voltak nála esélyesebbek, elég csak Reicheltet vagy Mayert említeni, a szuper-G-ben bizonyító Kriechmayrről nem is beszélve. Tényleg az szűrődik le az előző mondatból, hogy bármi baj van osztrák honban?

A folytatásra nem kell sokat várni: holnap jön a férfi alpesi összetett.